Weblabor

Naiv voltam. Azt hittem, hogy nincs olyan dolog a keresés terén, ami a közeljövőben bevezetésre kerülhetne, s eltéríthetne attól a gondolattól, hogy a Google a legjobb. Van... Nem tudom, csak nekem újdonság-e a Yahoo! Query lehetősége?

A prototype.js egy nagyon jól használható JavaScript rutingyűjtemény, mely főként AJAX/Web 2.0 fejlesztésekhez készült (számos program/rutingyűjtemény épít rá), de egyéb környezetekben is vannak nagyon jól használható részei. Egy dolog hiányzott hozzá eddig, a dokumentáció. Bár a forrása nem bonyolult, mégis úgy érzem, hogy nagyon hasznos olvasmány lehet a most megjelent bemutató Sergio Pereira tollából.

A Konqueror böngészőmotorjának az Apple által történő felkarolásával, majd a már Apple féle változatnak, a Webkit motornak sokkal nyíltabbá tételével a Safari elkezdett szárnyalni, s manapság talán a szabványok terén az egyik leggyorsabban fejlődő böngésző (az Opera és a Firefox előtt), s a szabvány megvalósítások terén is nagyon elöl jár (csak azért nem írom, hogy legelöl, mert nincs objektív lehetőségem az összehasonlításra). A WebKit motorban újabb CSS 3 tulajdonságok kerültek megvalósításra.

Kő, papír, olló! Sokunk számára ismerős játékot idéz ez a három szó, melyben egyszerű szabályok szerint két játékos a három szimbólumból választott darabok egymáshoz képest definiált viszonya szerint nyer, veszít vagy döntetlent ér el. Erre a játékra építette a Microsoft Magyarország a webszolgáltatásokat népszerűsítő akcióját, mely értékes nyereményekkel is kecsegtet.

Jason Kottke szeret vízionálni, a Google Browser ötletét is sokáig lebegtette, talán nem meglepő, hogy legújabb blog bejegyzésében is visszatérnek a Google saját böngészőjének kialakítási előnyei. Most azonban kicsit többről van szó. Az utóbbi időben láthattuk, hogy a Google és a Yahoo is terjeszkedik az asztali programok terén, a Google nemrég megjelent Sidebar szolgáltatása, és a Yahoo által felvásárolt Konfabulator mind részben a saját szolgáltatásaik biztosítását segítik, részben más tartalmak elérését biztosítják.

A sokunk által követett, és rendszeresen hasznos és sok esetben trükkös technikákról cikkező A List Apart történetének újabb lépéséhez érkezett. A legutóbbi, sokat másolt, túl általános megjelenés helyett egy egyedileg a magazin igényeihez tervezett arculatot alakítottak ki, és a tartalom újrarendszerezése mellett a háttérprogramot is teljesen újraírták Ruby on Rails alapokon.

Az utóbbi napokban több helyen is felbukkant a GData nevű webhely linkje, ahol több mint tizenkét millió szó és md5 hash érték párja érhető el. Sok fejlesztő használja a PHP vagy valamely SQL adatbázis md5() függvényét, hogy a felhasználók jelszavait elkódolja. Lévén egyirányú kódolás, ez lehetővé teszi, hogy a kódból ne tudják automatikusan visszaállítani a jelszót. Ha azonban gyakori jelszavakat, vagy gyakori módszerekkel előállított jelszavakat használunk, egy kód szótár alapján visszafejthetőek az eredeti karaktersorozatok. Ezért nem örülnek sokan ennek az óriási mértékű adatbázisnak.

Bábeli zűrzavar című cikksorozatunkban kezdtünk el foglalkozni azzal a kérdéssel, hogy mit tehetünk, ha több nyelvet is fel szeretnénk, vagy valamilyen okból fel kell használnunk egy projekt során. Nos, a sorozat egyelőre csak az első résznél tart, a konkrét megoldásokat bemutató második és esetleges további részek még váratnak magukra. A nemrég megjelent PHP::Interpreter azonban annyira izgalmas újdonság, hogy bemutatásával nem várhatjuk ki a sorozat következő részeinek megjelenését.

Sokan várták, hogy a nyílt forrású Mambo tartalomkezelő támogatására alapítandó Mambo Foundation segíteni fogja a szoftver jövőjét. A mai napon elindított alapítványi webhely kapcsán azonban teljesen más irányba indult a folyamat. A Mambo fő fejlesztői szembefordultak a valamikori anyacég, a Miro által elindított alapítvánnyal. Az okok világosak.

Ahogy mondani szokták, a szabványok azért jók, mert olyan sok van, amiből választani tudunk. Nos, június elején adtunk hírt a Google Sitemaps szolgáltatásáról, mely lehetővé teszi, hogy segítsük a kereső indexelőjét tartalmaink megtalálásában. Időközben a program dokumentációs oldala is kiegészült, jelezve, hogy az RSS csatornákat is fel tudják dolgozni hasonló céllal. Ám ez a felhasználók útbaigazításában mit sem segít, ezen a téren más megoldás után kell néznünk.