Hírek

HTML 5.2 W3C ajánlás

2017. december 18.

A Webes Platform Munkacsoport (Web Platform Working Group) megjelentette a HTML 5.2 W3C ajánlást, mely felülírja a korábbi HTML 5.1 ajánlást.

A HTML 5.2 specifikáció a World Wide Web alapnyelvének, a HTML-nek ötödik fő verzióját, egyben második kisebb revízióját definiálja. Jelen verzió új tulajdonságokat vezet be, hogy segítse a webes applikációk szerzőit, új elemekkel bővül az általános szerzői gyakorlatok terén végzett kutatáson alapulva, valamint továbbra is kiemelt figyelmet fordít a felhasználói programok megfelelőségi feltételeinek egyértelmű meghatározására az interoperabilitás javítása érdekében.

A Munkacsoport szintén közzétette a HTML 5.3 első nyilvános munkatervet, amely a World Wide Web alapnyelvének, a HTML-nek ötödik fő verzióját, egyben harmadik kisebb revízióját definiálja.

 

Fizetési Mód Megállapítás munkaterv

2017. december 18.

Az Online Fizetés Munkacsoport (Web Payments Working Group) megjelentette a Fizetési Mód Megállapítás (Payment Method Manifest) első nyilvános munkatervet. A specifikációt a fizetési alkalmazások biztonságának növelésére tervezték, és egy gép által olvasható manifest-fájlt definiál - melyet fizetési mód megállapításként ismerünk, - amely leírja, mi a szerepe a fizetési módnak az online fizetési ökoszisztémában.

 

Web Akadálymentesítési Útmutató (WCAG) 2.1 – végső munkaterv

2017. december 15.

Kiadták a Web Akadálymentesítési Útmutató (WCAG) 2.1 végső munkatervet széles körű véleményezésre, mielőtt a dokumentum előzetes ajánlás státuszba kerül 2018. januárban. A WCAG 2.1, amely a WCAG 2.0 kibővítése, további ajánlásokat fogalmaz meg annak érdekében, hogy a webes tartalmak még inkább hozzáférhetőek legyenek a fogyatékos emberek számára, és még inkább használhatóak mindenkinek. A most kiadott dokumentummal kapcsolatos észrevételeket 2018. január 12-ig várják a WCAG 2.1 repozitórium GitHub-on, vagy a public-agwg-comments@w3.org e-mail címen.

 

Kognitív Akadálymentesítési Ütemterv és Hiányelemzés – munkaterv

2017. december 15.

Az Akadálymentes Platform Architektúra (Accessible Platform Architectures Working Group) és az Akadálymentesítési Útmutató (Accessibility Guidelines Working Group) Munkacsoportok megjelentették a Kognitív Akadálymentesítési Ütemterv és Hiányelemzés (Cognitive Accessibility Roadmap and Gap Analysis) első nyilvános munkatervet. A Kognitív és Tanulási Nehézségek Akadálymentesítési Akciócsoport (Cognitive and Learning Disabilities Accessibility Task Force) által készített dokumentum a kognitív és tanulási nehézségekkel küzdő emberek igényeit tárja fel, valamint azonosítja azokat a helyeket, ahol további webes tartalom szerzői iránymutatásra van szükség ahhoz, hogy a szerzőket segítsék az ezen elvárásoknak való megfelelésben. Ez az információ a Web Akadálymentesítési Útmutató 2.1-hez kapcsolódó új útmutatás fejlesztése miatt került előtérbe.
További információ a Web Akadálymentesítési Kezdeményezésről (WAI).

 

Webes akadálymentesítés és a W3C szabványok – videó

2017. december 8.

fotó amin két ember beszélget, miközben a komputer képernyőjét nézik A Web Akadálymentesítési Kezdeményezés (WAI) közzétette a Webes Akadálymentesítés és a W3C Szabványok témájú videót. A négyperces anyag kiemeli, miért fontos az akadálymentesítés, mi miatt nélkülözhetetlen ez a fogyatékos embereknek és miért hasznos mindenki számára. A videó közzététele része egy akadálymentesítési projektnek, melyen az Internet Társaság (Internet Society, ISOC) dolgozik, hogy megvalósítsa az „Internet Mindenkié!” jövőképét. A videó megjelenését az ENSZ által életre hívott, minden évben december 3-án tartott Fogyatékos Személyek Napjához közelre időzítették. További információ és még több videó speciális akadálymentesítési témákban, a Webes Akadálymentesítés Aspektusai (Web Accessibility Perspectives Videos: Explore the Impact and Benefits for Everyone) oldalon található. A téma általános bevezetője az Akadálymentesítés – W3C (Accessibility – W3C) hivatkozáson érhető el.

További információ a Web Akadálymentesítési Kezdeményezésről (WAI).

 

Web5G: Hálózati és webes technológiák evolúciójának párhuzama Műhelykonferencia

2017. december 5.

Diagram a web5G pozicionálását mutatva, ahogy a hírben indexképként megjelenik 2018. január 22-23-án Londonban kerül megrendezésre a W3C által meghirdetett „Web5G: Hálózati és webes technológiák evolúciójának párhuzama” műhelykonferencia (Web5G: Aligning evolutions of network and Web technologies Workshop), melynek házigazdája a GSMA.

A műhelykonferencia elsődleges célja a telekommunikációs üzemeltetők, hálózati eszköz gyártók, tartalomszállító hálózatok, böngésző fejlesztők és alkalmazásfejlesztők összekapcsolása, hogy értékeljék és felkészüljenek az 5G, valamint egyéb hálózati szintű technológiák webes szabványokra gyakorolt hatásaira.

A megvitatásra kerülő témakörök között szerepelnek:

  • webes applikációk teljesítményének szűk keresztmetszete az ultragyors hálózatokon
  • 5G hálózatok dimenzionálása a meglévő és jövőbeni webes technológiák támogatására (VR/AR, autóipar, webes valós idejű kommunikáció – WebRTC, Dolgok Internetje)
  • a web architektúrájának fejlődése a nagyobb hálózat/alkalmazás integráció megvalósítására
  • webes applikációk hálózatkezelésének és hálózatmetrikájának összekapcsolása
  • meglévő hálózat/alkalmazás integráció és webes kiterjesztésük esettanulmányai
  • új hálózati technológiák által biztosított featúrák és webalkalmazásokra való alkalmazhatóságuk
  • peremhálózati (edge computing) számítási lehetőségek hozzáadása webalkalmazásokhoz
  • a QUIC (Quick UDP Internet Connections) webes platformra való integrálásának hatásai

További információ a műhelykonferenciáról. A rendezvényre 2017. december 15-ig lehet jelentkezni,regisztráció közvetlenül a hivatkozáson.

 

W3C kiemelt stratégiai témái – 2017. november

2017. november 28.

Innováció (villanykörte), ahogy a hírben indexképként megjelenik A W3C közzétette kiemelt stratégiai témáit (W3C Strategic Highlights – November 2017), mely a szervezet jelenlegi munkájáról ad átfogó képet több területen is bemutatva, hogyan segítheti az internet a valós élet problémáinak megoldását, valamint a W3C „Web Mindenkinek” célja elérését.

Nagy hangsúly esik jelen dokumentumban a Web központi lényegére és arra, hogyan erősítik ezt a kiválasztott technológiák és tulajdonságok. A W3C webes jövőképe 2020-ra és azt követően hosszú távon működő Webalkalmazásokat fogalmaz meg, kiterjesztett böngésző tulajdonságokat, offline támogatást, alkalmazásszerű működést, egy rugalmas platformot amely alkalmas a digitális könyvkiadás, online fizetés, videómegosztás, valamint immerzív (virtuális valóság) élmények megvalósítására.

A W3C kiemelt stratégiai témái arra összpontosítanak, hogyan támogatja a W3C stratégiája és működése a Web fejlődését, elégíti ki az Ipar igényeit, támogatja a Web Mindenkinek célt, valamint hogyan indítja el a Web következő átalakítását.

A W3C ügyvezető igazgatójának a TPAC2017-ről szóló bejegyzése a hivatkozáson olvasható. A TPAC (Technical Plennary / Advisory Committee Meetings), mely a W3C éves, a munkacsoportok személyes találkozását lehetővé tévő rendezvénye, előremutató előadásokat valamint a közel 1 000 résztvevő közötti élénk párbeszédet eredményezett idén San Francisco-ban.

 

Szemantikus szenzorhálózat ontológia - W3C ajánlás

2017. november 24.

A SOSA és SSN ontológiák közötti kapcsolat, valamint vertikális és horizontális moduljai, ahogy a hírben indexképként megjelenik A Webes Téradatok Munkacsoport (Spatial Data on the Web Working Group) megjelentette a Szemantikus Szenzorhálózat Ontológia (Semantic Sensor Network Ontology, SSN) W3C ajánlást. A specifikáció egy ontológiát definiál a szenzorok és azok megfigyeléseinek, az alkalmazott eljárások, a vizsgált tulajdonságok, a használt minták, a megfigyelt tulajdonságok, valamint az aktuátorok leírására.
Az SSN egy horizontális és vertikális modularizációs architektúrát követ a SOSA-nak - Szenzor, Megfigyelés, Minta és Aktuátor (Sensor, Observation, Sample, and Actuator) - hívott ontológiára alapozva. Eltérő céljuk és különböző fokú axiomatizálásuk révén, az SSN és SOSA képesek igen sokféle alkalmazást és felhasználói esetet támogatni, ideértve a műhold felvételeket, nagyszabású tudományos megfigyeléseket, ipari vagy otthoni infrastruktúrát, társadalmi megfigyelő és közösségi tudományos tevékenységet, megfigyelés-irányított ontológia alkotást és a Dolgok Internetjét.

 

Időontológia OWL-ben (Web Ontológia Nyelvben) – W3C ajánlás

2017. november 24.

tizenhárom lehetséges elemi kapcsolat az időszakaszok között kép, ahogy a hírben indexképként megjelenik A Webes Téradatok Munkacsoport (Spatial Data on the Web Working Group) kiadta az Időontológia OWL-ben (Time Ontology in OWL) W3C ajánlást. Az ontológia egy szókészletet biztosít az időpontok és intervallumok közötti topologikus (rendező) viszonylatok időbeli előfordulással és kiterjedéssel kapcsolatos információk leírására, beleértve a dátum-idő adatokat is. Az időpontok és -tartamok kifejezhetők a hagyományos (Gergely-) naptárral, vagy más időbeli hivatkozási rendszert használva, mint például a Unix-idő, a geológiai idő, vagy más naptárak.

 

Webes Virtuális Valóság Létrehozás: Lehetőségek és Kihívások – műhelykonferencia

2017. október 27.

2017. december 5-7. között Brüsszelben kerül megrendezésre a W3C által meghirdetett „Webes Virtuális Valóság Létrehozás: Lehetőségek és Kihívások” műhelykonferencia (WebVR Authoring: Opportunities and Challenges Workshop), melynek házigazdája a DigitYzer.

A rendezvény elsődleges célja a Webes Virtuális Valóság résztvevőinek összekapcsolása, a még kihasználatlan lehetőségek és a Webes Virtuális Valóság létrehozásakor felmerülő technikai hiányosságok azonosítása.

A műhelykonferencia résztvevői:

  • megosztják egymással a webes Virtuális Valóság-alapú tartalmak létrehozásának jó gyakorlatait és új technikáit
  • megvitatják a webes virtuális tartalmak és szolgáltatások létrehozása során meglévő és előreláthatóan fellépő kihívásokat adott felhasználások esetén
  • hozzájárulnak a webes virtuális tartalmak fejlesztésének dokumentálására és tanácsadására irányuló erőfeszítések egységesítésében

A részvétel minden meghívott számára ingyenes és a nyilvánosság számára is elérhető, nem feltétele a W3C-tagság. A műhelykonferencia célja, hogy minél szélesebb körben jelenjenek meg a különböző iparágak és közösségek, ideértve:

  • 360-fokos videó és virtuális valóság tartalomgyártók és –megosztók
  • virtuális valóság élmény tervezők és művészek
  • 3D, Virtuális Valóság és webes Virtuális Valóság szerzői eszközök és platformok
  • webes Virtuális Valóság tartalomgyártók
  • a fogyatékos emberek részére elérhető Virtuális Valóság kihívásainak és lehetőségeinek szakértői
  • böngésző alkalmazások fejlesztői

A megvitatásra kerülő témakörök között szerepelnek:

  • a webes Virtuális Valóság szerzői eszközök palettája
  • 3D eszközök létrehozása és csomagolása a webes Virtuális Valóság számára
  • eszközök kezelése a fokozatos továbbfejlesztés érdekében
  • a fokozatos továbbfejlesztés alkalmazása a webes Virtuális Valóságban különböző felhasználói inputok esetén
  • a webes Virtuális Valóság korlátainak megértése és dokumentálása 3D művészek részére
  • a 360-fokos videók Virtuális valóság headset-ekre való továbbításának optimalizálása a weben
  • akadálymentes webes Virtuális Valóság élmények gyakorlati megközelítései
  • a webes platform (Web Assembly, WebGPU, stream-ek) folyamatos fejlődése hatásainak feltérképezése a Webes Virtuális Valóság szerzői tevékenységében
  • a teljesítmény faktorok hatása a Webes Virtuális Valóság tartalom szerzői tevékenységén
  • konvergencia létrehozása a Webes Virtuális Valóság támogatói platformjain

A műhelykonferenciára 2017. november 10-ig lehet jelezni, a regisztráció valamint a rendezvényről további információ a hivatkozásokon található.

 

TTML Profil az Internetes Médiafeliratokra és Képaláírásokra 1.1

2017. október 18.

Az Időzített Feliratozás Munkacsoport (Timed Text Working Group) megjelentette a TTML (Timed Text Markup Language – Időzített Feliratozás Jelölőnyelv) Profil az Internetes Médiafeliratokra és Képaláírásokra 1.1 (TTML Profiles for Internet Media Subtitles and Captions 1.1) első nyilvános munkatervet. A dokumentum a TTML2 két profilját definiálja: egy csak-szöveges profilt és egy csak-képes profilt. A két profil a feliratozást és képaláírást megjelenítő applikációkban kerül alkalmazásra, egyszerűbbé téve az eltérő feliratozó és képaláíró formátumok közötti együttműködést, konzisztens megjelenítést és párbeszédet.

 

W3C első Webes Vezetői Fóruma: iparági betekintés

2017. október 10.

konferencia előadó fotója, ahogy a hírben indexképként megjelenik A W3C első Webes Vezetői Fórumán (W3C Web Executive Forum), melyet 2017. november 8-án San Francisco-ban rendeznek, az Alipay, American Express, Bloomberg, HARMAN, Google, Intel, Mozilla, Samsung, Southern Nevada Regional Transportation Agency, University of Sydney, Worldpay és a Yubico vezetői, Sir Tim Berners Lee-vel, a web feltalálójával és egyben a W3C igazgatójával együtt az újonnan megjelenő technológiai trendekről, valamint a web gazdaságra és iparra gyakorolt hatásairól beszélnek.

„A webalkalmazások forradalmasítanak számos üzleti modellt a digitális könyvkiadás, pénzügyi technológiák, autóipar, telekommunikáció, okos gyártás és a szórakoztatás terén. A W3C ezt az eseményt azon céllal hívta életre, hogy széleskörű iparági betekintést nyújtson az üzleti szféra vezetőinek, valamint az itt elhangzó gazdag információ alapot adhasson a jövőről való gondolkodásnak,” mondta J. Alan Bird, a W3C Globális Üzleti Fejlesztési Vezetője.

A fórumon minden érdeklődőt szívesen látnak, a részvétel regisztrációhoz kötött. További információ a kapcsolódó sajtóközleményben (angol nyelven).

 

HTML 5.1 2. Kiadás – W3C ajánlás

2017. október 6.

HTML5 logó, ahogy a hírben indexképként megjelenik A Webes Platform Munkacsoport (Web Platform Working Group) megjelentette a HTML 5.1 2. Kiadás W3C ajánlást. A specifikáció a World Wide Web alapnyelvének, a HTML-nek ötödik fő verziója második kiadását, egyben első kisebb revízióját definiálja. Jelen verzió a HTML 5.1 egy komoly hibáját is orvosolja, ahogyan azt a hibajegyzék alapján javításra került rész is mutatja. Emellett az ajánlás új tulajdonságokat vezet be, hogy segítse a webes applikációk szerzőit, új elemekkel bővül az általános szerzői gyakorlatok terén végzett kutatáson alapulva, valamint továbbra is kiemelt figyelmet fordít a felhasználói programok megfelelőségi feltételeinek egyértelmű meghatározására az interoperabilitás javítása érdekében, a teljes HTML 5.1 fejlesztés alatt.

 

Dolgok Hálója: Architektúra, Dolog Leírása és Szkriptelés API

2017. október 5.

A Dolgok Hálója Munkacsoport (Web of Things (WoT) Working Group) kiadta az alábbi három munkatervet:

  • Dolgok Hálója Architektúra (Web of Things (WoT) Architecture): a dokumentum egy absztrakt architektúrát ír le a W3C Dolgok Hálójára, amelynek három alap építőköve a (1) Dolgok Hálója Dolog Leírása, (2) Dolgok Hálója Szkriptelés API és (3) Dolgok Hálója Összekötő Sablonok (WoT Binding Templates).
  • Dolgok Hálója Dolog Leírása (Web of Things (WoT) Thing Description): a dokumentum egy formális modellt és általános reprezentációt ír le egy Dolgok Hálója Dolog leírására. A Dolgok leírása a Dolog metaadatait és interfészeit írja le, ahol a Dolog egy olyan fizikai entitás absztrakciója, amely a Dolgok Hálójával kölcsönhatásba lép valamint annak résztvevőjévé válik.
  • Dolgok Hálója Szkriptelés API (Web of Things (WoT) Scripting API): a dokumentum egy a Dolgok Hálója Interfészt reprezentáló programozási felületet ír le, amely lehetővé teszi szkriptek futtatását egy Dolgon annak érdekében, hogy más Dolgokat felfedezzen és felhasználjon,valamint felfedjen olyan Dolgokat, amelyeket adott tulajdonságokkal, akciókkal és eseményekkel jellemeznek.

A munkacsoport a közeljövőben tervezi a harmadik alapelem, a Dolgok Hálója Összekötő Sablonok (WoT Binding Templates) első munkatervként való kiadását is.

 

Fizetési Kérelem API, Fizetési Mód Azonosítók

2017. október 3.

A W3C javasolja az alábbi webtechnológiák minél szélesebb körű alkalmazását és tesztelését, melynek célja az online fizetés könnyebbé tétele a felhasználók, és biztonságosabbá tétele a kereskedők számára. Minden elterjedt böngésző alkalmazni kezdte a Fizetési Kérelem API (Payment Request API) és Fizetési Mód Azonosítók (Payment Method Identifiers), jelenleg W3C ajánlásterv státuszban lévő specifikációkat. Az Online Fizetés Munkacsoport (Web Payments Working Group) biztatja a kereskedőket, webfejlesztőket és felhasználókat, hogy teszteljék ezeket a korai alkalmazásokat és adjanak visszajelzést a munkacsoportnak. Ezzel párhuzamosan a tesztelést is kiterjesztik az API-ra, hogy biztosítsák a böngészőkkel való interoperabilitást.
További információ a W3C sajtóanyagában és a kapcsolódó blog-on.

 

W3C Online Kereskedelem Csoport újrafogalmazta küldetését

2017. október 3.

A W3C Online Kereskedelem Érdekcsoportja (Web Commerce Interest Group) újrafogalmazta küldetését, hogy jobbá tegye az online kereskedelem gyakorlatát a felhasználók, kereskedők és a többi érintett résztvevő számára. Az érdekcsoport működési szabályzata a korábban Online Fizetés Érdekcsoport néven (Web Payments Interest Group) működő csoport céljainak újabb, kibővített változata. A szabályzatba bevezetett változások az érdekcsoport különböző témakörökben folytatott megbeszéléseit tükrözik, olyan témákat lefedve, mint:

  • digitális ajánlatok (kuponok, hűségakciók, stb.)
  • különböző eszközökről indított fizetések, ideértve a mobileszközöket, gépjárműveket (járműből eszközölt fizetések), okos televíziókat, a virtuális valóságot, és a Dolgok Internetje eszközöket
  • a fizetési folyamat különböző szempontjai, pl. fizetés indítása, rendszeres befizetések, blokkok és visszatérítések
  • megjelenő szabályozások
  • csalások visszaszorítása
  • más szabványokkal való harmonizáció, együttműködés

További információ a W3C Online Kereskedelem területről.

 

W3C ajánlás lett a Titkosított Médiakiterjesztések (EME)

2017. szeptember 22.

mozijegy, ahogy a jelentésben indexképként megjelenik A HTML Médiakiterjesztések Munkacsoport (HTML Media Extensions Working Group) közzétette a Titkosított Médiakiterjesztések ( Encrypted Media Extensions – EME) W3C ajánlást. Az EME, ami a HTML specifikáció HTMLMédiaelem kiterjesztése, egy alkalmazásprogramozási interfész (API) amely lehetővé teszi a védett tartalmak lejátszását webes böngészőkben. A W3C Médiaforrás Kiterjesztések (Media Source Extensions, MSE) W3C ajánlás és az EME összekapcsolása ma a legelterjedtebb gyakorlat a webfejlesztők számára, hogy plugin-ek használata nélkül is képesek legyenek kereskedelmi minőségű videókat kínálni a weben. További információ a kapcsolódó sajtóközleményben.

 

Frissített Akadálymentesítés Tesztelési Szabályok Formátum 1.0 Munkaterv

2017. szeptember 21.

Az Akadálymentesítési Útmutató Munkacsoport (Accessibility Guidelines Working Group) kiadta az Akadálymentesítés Tesztelési Szabályok Formátum 1.0 (Accessibility Conformance Testing (ACT) Rules Format 1.0) munkaterv frissített változatát. A dokumentum a korábbi verzióval kapcsolatos észrevételekre válaszol, valamint egy teljesen vagy félig automatizált Akadálymentesítés Tesztelési Szabályokból álló mintadokumentummal (Sample ACT Rules) is kiegészült, amely már megfelel a szabályokban leírt formátumnak. További információ az Akadálymentesítési Szabályok Formátum felülvizsgálatára felhívó e-mail üzenetben, valamint a Web Akadálymentesítési Kezdeményezés oldalon olvasható.

 

Ellenőrizhető Feltételek Adatmodell és Megjelenítés

2017. augusztus 22.

Az Ellenőrizhető Feltételek Munkacsoport (Verifiable Claims Working Group) kiadta az Ellenőrizhető Feltételek Adatmodell és Megjelenítés (Verifiable Claims Data Model and Representations) első nyilvános munkatervet. A jogosítvány azt bizonyítja, hogy képesek vagyunk egy gépjárművet megfelelően működtetni, az egyetemi diplomával végzettségünket igazoljuk, az útlevél pedig feljogosítja tulajdonosát arra, hogy külföldre utazhasson. A mostani specifikáció egy alap eljárást biztosít ezen előfeltételek kifejezésére a weben, kriptográfiai szempontból biztonságos, bizalmas információt kezelni tudó és automatikusan ellenőrizhető módon.

 

4. szintű CSS Betűkészlet Modul

2017. augusztus 22.

A CSS Munkacsoport kiadta a 4. szintű CSS Betűkészlet Modul (CSS Fonts Module Level 4) első nyilvános munkatervet. A specifikáció a már meglévő CSS Betűkészlet 3-hoz (CSS Fonts 3) képest történt módosításokat, valamint további kísérleti tulajdonságokat definiál. A CSS a strukturált dokumentumok (mint például a HTML és XML) képernyőn, papíron, beszédben, stb. történő megjelenítésének leírására használt nyelv.

 

W3C ajánlás lett az Alakzat Szabályozási Nyelv (SHACL)

2017. augusztus 3.

Az RDF Adat Alakzatok Munkacsoport (RDF Data Shapes Working Group) megjelentette az Alakzat Szabályozási Nyelv (Shapes Constraint Language, SHACL) W3C ajánlást. A dokumentum a SHACL nyelvet definiálja, az RDF gráfoknak egy adott feltételrendszer szerinti validálására. A feltételeket RDF-gráf formájában megadott alakzatokként és egyéb szerkezetekként adják meg. A SHACL az ily módon használt RDF-gráfokat „alakzat-gráfoknak”, az alakzat-gráfokkal validált RDF-gráfokat pedig „adat-gráfoknak” nevezi. Ezen leírások sokfajta célra használhatók a validáláson túl, ideértve a felhasználói felület építést, kódgenerálást vagy adatintegrációt. A témával kapcsolatos hozzászólásokat, akár termék bejelentést vagy jövőbeni verziótervezeteket, a SHACL Közösségi Csoport örömmel fogadja.

 

Ellenőrizhető Feltételek Felhasználói Esetek

2017. július 7.

Az Ellenőrizhető Feltételek Munkacsoport (Verifiable Claims Working Group) kiadta az Ellenőrizhető Feltételek Felhasználói Esetek csoportfeljegyzés (Verifiable Claims Uses Cases) első munkaverzióját. A dokumentum távolabbi célja a témával kapcsolatos egyeztetés, valamint az itt felmerülő esetek és az ezzel kapcsolatos munka bemutatása. Maga a dokumentum a kevésbé erre fókuszált Közösségi Csoportba érkezett anyagok ismételt megjelentetése. Ellenőrizhető feltétel például az, hogy elmúlt-e 18 éves az a személy, aki online akar gyógyszert rendelni, vagy az, hogy rendelkezik-e megfelelő végzettséggel egy adott állásra jelentkező pályázó.

 

W3C ajánlás az XSLT 3.0

2017. június 30.

Az XSLT Munkacsoport megjelentette az XSL Transzformációk 3.0 (XSLT 3.0) W3C ajánlást. Az XSLT 3.0 lehetővé teszi a streaming módban történő átalakításokat, amikor sem a forrásdokumentum, sem az eredménydokumentum nincs teljes terjedelmében tárolva a memóriában.

A nagyméretű stíluslapok modularitását növelendő, az XSL csomagok egy újabb fontos előrelépést tesznek lehetővé, megengedve a stíluslapok függetlenül fejlesztett komponensekből történő fejlesztését, magasszintű szoftverfejlesztési robusztussággal.

Az XSLT 3.0-t az XPath 3.0-val való együttes használatra tervezték, amely magasabbrendű függvények használatát is lehetővé teszi. Emellett a „map” funkcionalitást is specifikálja pontosan úgy, ahogyan azt az XPath 3.1 ajánlás tartalmazza, és az azt megvalósítók támogathatnak más Xpath 3.1 kiegészítéseket is, például tömböket.

 

Személyreszabási Szemantika 1.0 – munkaterv

2017. június 30.

Az Akadálymentes Dinamikus Webes Alkalmazások Munkacsoport (Accessible Rich Internet Applications (ARIA) Working Group) közzétette a Személyreszabási Szemantika 1.0 (Personalization Semantics 1.0) első nyilvános munkatervet. A személyreszabás a felhasználó igényeinek és preferenciáinak megfelelő „személyre igazított” felhasználói élményt jelent. Az egységesített szemantika bevezetése lehetővé teszi a webes alkalmazások számára, hogy egy adott tartalmat olyan formában jelenítsenek meg, amely adott felhasználók által könnyen kezelhető és kényelmes, mivel az ő igényeiket és preferenciáikat veszi alapul. A specifikáció eredetileg azon célból jött létre, hogy technológiai lehetőségeket biztosítson a kognitív vagy tanulási nehézséggel küzdő felhasználóknak, azonban ennél szélesebb körben vett, „egyénre szabott” felhasználói esetek támogatására szánják.

További információ az Akadálymentesítési Útmutató Munkacsoportról és a Web Akadálymentesítési Kezdeményezésről (WAI).

 

CSS Overflow Modul 4. szint

2017. június 27.

A CSS Munkacsoport megjelentette a CSS Overflow Modul 4. szint első nyilvános munkatervet. A modul az overflow vizuális médiában (pl. képernyőn vagy papíron) való kezelésének új mechanizmusaihoz kapcsolódó CSS tulajdonságokat tartalmazza. Az interaktív médiában olyan tulajdonságokat ír le, amelyek megengedik egy rögzített méretű tárolóból való túlcsordulás esetén a lapokra tördelést (egyszerre egyetlen oldalt megjelenítve). Emellett olyan lehetőségeket is leír, minden vizuális médiára alkalmazhatóan, melyek lehetővé teszik egy elem tartalmának több darabra történő szétosztását úgy, hogy az egyes darabok különböző régiókba kerüljenek, vagy hogy ezek a darabok különböző stílust kapjanak.

 

W3C kiemelt stratégiai témái, 2017 tavasz

2017. június 23.

W3C Tanácsadó Testület konferencia logója, ahogy a jelentésben indexképként megjelenik A W3C közzétette kiemelt stratégiai témáit (W3C Strategic Highlights – Spring 2017), mely a szervezet jelenlegi munkájáról ad átfogó képet. A Web napjainkra a társadalom technikai infrastuktúrájává fejlődött – az általános összekapcsolhatóság platformjává. Megváltoztatja a társadalmat és az üzleti szférát, és ahogy a társadalom és a gazdaság fejlődik, új igények merülnek fel, és új, még jobb élményt nyújtó lehetőségekkel kell foglalkozni. A felhasználók mindennapi igényeitől az iparra gyakorolt hatásokig a W3C jövőképe négy területre irányul: a Web alapjának erősítése, a webes élmények magasabb szintre emelése, a web elérhetőségének kiterjesztése és az ipar elvárásainak való megfelelés. A fenti dokumentum a 2017 tavaszán tartott W3C Tanácsadó Testület éves konferenciája alapján készült. A W3C ügyvezető igazgatójának, Jeff Jaffe-nak a konferenciáról és a jövőképről írt bejegyzése az alábbi blogon olvasható.

 

Web Akadálymentesítési Jogszabályok és Irányelvek – frissített változat

2017. június 21.

Jogszabályok és Irányelvek táblázat, ahogy a jelentésben indexképként megjelenik Az Oktatási és Ismeretterjesztő Munkacsoport (Education and Outreach Working Group) megjelentette a frissített Web Akadálymentesítési Jogszabályok és Irányelvek (Web Accessibility Laws and Policies) listáját, amely már egy áttekintő táblázatot is tartalmaz rendezhető oszlopokkal és szűrőkkel, például a Web Akadálymentesítési Útmutatóra (WCAG). További információ a frissítésről szóló email üzenetben, valamint a Web Akadálymentesítési Kezdeményezés (WAI) oldalon.

 

W3C ajánlás az ActivityStream 2.0

2017. június 14.

rajz a közösségi adatok megosztásáról, ahogy a jelentésben indexképként megjelenik A Közösségi Web Munkacsoport (Social Web Working Group) közzétette az ActivityStream 2.0 (AS2) W3C ajánlást. Az AS2 egy JSON adatmodellt és egy szókészletet biztosít az online közösségi objektumok, események valamint a közöttük lévő kapcsolatok ábrázolására. Az AS2 a jövőben a közösségi adatok eltérő (akár nem-központosított) közösségi webes applikációk közötti megosztásának tényleges szabványává válhat, és az előszeretettel alkalmazott ActivityStream 1.0-ra épül. Az AS2 Szókészlet az alapkifejezéseket tartalmazza, amely a JSON-LD használata révén bővíthető, e bővítmények pedig bekerülhetnek az állandó kifejezések közé a Közösségi Web Inkubátor Csoporton (Social Web Incubator Community Group) keresztül. Az AS2 bármely protokoll részeként használható, azonban a Közösségi Web Munkacsoport az ActivityPub-ot speciálisan az AS2-alapú kliens-szerver és szerver-szerver közötti interakciókra fejleszti.

 

Micropub W3C ajánlás

2017. június 14.

A Közösségi Web Munkacsoport (Social Web Working Group) közzétette a Micropub W3C ajánlást. A Micropub egy kliens és szerver közötti protokoll, amellyel tartalom hozható létre, frissíthető vagy törölhető a közösségi hálózaton. A webes és natív applikációk a Micropub segítségével bejegyzéseket, fotókat, eseményeket vagy más közleményeket tehetnek ki a szerverre melyek támogatják a protokollt. A felhasználók választhatnak a különféle arra alkalmas kliensoldali interfészek közül a bejegyzések létrehozására, miközben folyamatosan kézben tarthatják, hogy ezek az adatok hol tárolódnak.

Mielőtt a W3C Közösségi Web Munkacsoportja a szabványosítási folyamatba befogadta, a Micropubnak már több mint tucatnyi független implementációja volt az IndiWeb-es közösségben. Ma már számos független kliens és szerver implementáció létezik igen sok nyelven és különböző platformokon.

 

Webes akadálymentesítés - frissített oktatási segédlet

2017. június 1.

webes akadálymentesítési segédlet menüje, ahogy a jelentésben indexképként megjelenik Az Oktatási és Ismeretterjesztő Munkacsoport (Education and Outreach Working Group) megjelentette a frissített Oktatási segédlet az akadálymentesítéshez: menük, oldalszerkezetek, űrlapok, ábrák, táblázatok és diavetítés (Web Accessibility Tutorials on Menus, Page Structures, Forms, Images, Tables and Carousels) dokumentumot.

A frissítéseket egy változáslista tartalmazza. Ezen oktatási segédletek célja bemutatni, hogyan lehet olyan akadálymentes webes tartalmakat létrehozni, melyek a fogyatékos felhasználók számára is elérhetők és az általános felhasználói élményt is javítják minden felhasználó számára. Általános útmutatás mellett a segédlet a HTML5-re és a WAI-ARIA-ra tartalmaz konkrét példákat.

További információ a Web Akadálymentesítési Kezdeményezésről (WAI).

 

Online Fizetéskezelő API

2017. május 29.

Az Online Fizetés Munkacsoport (Web Payments Working Group) közzétette az Online Fizetéskezelő API (Payment Handler API) első nyilvános munkatervet. A munkacsoport korábban már kiadta a Fizetési Kérés API-t (Payment Request API), amely szabványos módot biztosít a weboldalakról vagy webes alkalmazásokról történő fizetési kérések indításához. A fizetéskezelő API-t implementáló felhasználói ágensek felszólítják a felhasználót hogy válassza ki annak módját, ahogyan a fizetési kérést kezelni kívánja, ezt követően a felhasználói ágens a fizetési kérésről visszajelzést küld annak az oldalnak, ahol a kérés keletkezett. Az új Online Fizetéskezelő API definiálja azokat a képességeket, amelyek lehetővé teszik a webes applikációknak a fizetési kérések kezelését, ezzel segítve az online fizetés gördülékennyé tételét.

 

W3C Ajánlás lett a Kapcsolt Adatos Értesítések

2017. május 22.

A Közösségi Háló Munkacsoport (Social Web Working Group) megjelentette a Kapcsolt Adatos Értesítések (Linked Data Notifications, LDN) W3C-ajánlást.

Az LDN egy mechanizmust biztosít az értesítések küldéséhez a kliensek és a szerverek között. Az értesítések bármilyen adatot tartalmazhatnak, és RDF formátumban kifejezettek. A tartalmakat felhasználhatja a fogadó rendszer saját rendszerén belül, vagy láthatóvá teheti a felhasználó számára egy feldolgozó kliensapplikáción keresztül. Bármilyen forrás hirdethet egy fogadó végpontot (Inbox). Ez az alap építőköve az interoperábilis nem-központosított rendszereknek, mivel ez lehetővé teszi a szervereknek (melyek személyes adattárak is lehetnek) hogy végpontjaikat kitegyék a fogadó értesítéseknek mind kliensapplikáció (mint a közösségi háló oldalai) és más szerverek (például federált közösségi hálók node-jai) számára. Továbbá, az értesítések egyenként azonosíthatók és újrafelhasználhatók más applikációk által, így az adatok többszörös célt szolgálhatnak, és a felhasználók sincsenek azon applikációhoz láncolva, amely eredetileg az adott értesítést generálta.

Az LDN már megmutatta, hogy jól működik együtt több létező W3C szabvánnyal, beleértve a Web Annotációs Protokollt (Web Annotations Protocol) és Web Annotációs Szókészletet (Web Annotations Vocabulary), valamint a Kapcsolt Adatok Platform ((Linked Data Platform) szerverei az LDN fogadójaként is szolgálhatnak.

 

Orientációs Szenzor – munkaterv

2017. május 18.

Az Eszköz és Szenzorok Munkacsoport (Device and Sensors Working Group) megjelentette az Orientációs Szenzor (Orientation Sensor) első nyilvános munkatervet. A specifikáció egy alap orientációs szenzor felületet és konkrét szenzor alosztályokat definiál egy adott eszköznek a fix háromdimenziós, Descartes-féle koordinátarendszerhez viszonyított fizikai orientációjának követésére.

 

Mozgásérzékelő Szenzorok Magyarázat – csoportfeljegyzés

2017. május 18.

Az Eszköz és Szenzorok Munkacsoport (Device and Sensors Working Group) megjelentette a Mozgásérzékelő Szenzorok Magyarázat (Motion Sensors Explainer) csoportfeljegyzést. A dokumentum bevezetőként szolgál az alacsony- és magasszintű mozgásérzékelő szenzorokhoz, tartalmazva kapcsolataikat, belső működésüket és a vonatkozó általános felhasználási lehetőségeket. Az eseményszűrés és szenzorfúzió általános eseteket példákon keresztül szemlélteti, bemutatva hogyan alkalmazzuk ezeket a szenzorokon a Generikus Szenzor API (Generic Sensor API) specifikációban foglaltakat követve.

 

HTML Mikroadatok – első nyilvános munkaterv

2017. május 15.

A Webes Platform Munkacsoport (Web Platform Working Group) megjelentette a HTML Mikroadatok (HTML Microdata) első nyilvános munkatervet. A specifikáció a HTML mikroadatok mechanizmust definiálja, amely lehetővé teszi a gép által olvasható adatok HTML dokumentumokba történő beágyazását egy egyértelmű elemző (parsing) modellel. A mechanizmus kompatibilis a JSON-nal és megírható RDF-be konvertálható módon is.

 

Webes Téradatok Jó Gyakorlatok – Feljegyzés

2017. május 15.

A Webes Téradatok Munkacsoport (Spatial Data on the Web Working Group) megjelentette a Webes Téradatok Jó Gyakorlatok (Spatial Data on the Web Best Practices) Munkacsoport-feljegyzést. A dokumentum a webes téradatok közzétételéhez kapcsolódó jó gyakorlatokat ajánl; a webtechnológiák használatát mivel azok lokációra is alkalmazhatók. A jó gyakorlatok valós alkalmazások tapasztalatain alapulnak, elsődleges célközönségük a szakmai felhasználók, mint a webfejlesztők és téradat-szakértők. A jelen jó gyakorlatok lényeges hangsúly-váltást mutat a hagyományos Téradat Infrastruktúráktól áttérve az általános webes szabványokon alapuló megközelítés alkalmazására. Mivel a lokáció gyakran a többszörös adatkészletek közös tényezője, a téradatok különösen hasznos többletet jelentenek az Adatok Webjében (Web of Data).

 

Digitális Könyvkiadás – Webes Kiadványok Feljegyzések

2017. május 5.

A Digitális Könyvkiadás Érdekcsoport (Digital Publishing Interest Group) kiadott két Munkacsoport-feljegyzést:

  • Webes Kiadványok Felhasználói Esetek és Elvárások (Web Publications Use Cases and Requirements): a dokumentum különböző felhasználói eseteket ír le kiemelve azokat a problémákat, melyekkel a felhasználók vagy kiadók szembesülnek mikor a kiadványokat digitális, webes környezetben használják. Az ezekből a felhasználói esetekből származó elvárások képezik az érdekcsoport által, jelenleg „Webes Kiadványok” (Web Publications) címen jegyzett dokumentum technikai megfontolásainak alapját.
  • Webes Kiadványok a Nyílt Webes Platformon: Jövőkép és Műszaki Kihívások (Web Publications for the Open Web Platform: Vision and Technical Challenges): a dokumentum bemutatja a webes publikációt, mint a nyílt webes platformot használó, dokumentum-megjelenítésen alapuló digitális könyvkiadás jövőképét. A webes kiadványok összecsomagolhatók és hordozhatók, működnek online és offline is, valamint hozzáférhetők, hivatkozhatók és annotálhatók.
 

A W3C új kurzusokkal ünnepli a W3Cx második évfordulóját

2017. április 27.

Front-end fejlesztő szakmai tanúsítvány logó, ahogy a jelentésben indexképként megjelenik Mindössze két évvel a W3Cx-en indított első HTML5 tanfolyamot követően, a W3C bővíti kurzuskínálatát az első Bevezetés a JavaScript-be kurzussal, melyet a University Côte d’Azur-rel együttműködésben hívott életre. Emellett, a W3C elindítja az edX.org-on a “Front-end Fejlesztő” Szakmai Tanúsítványt, amely egy, a web alapját képező három programnyelvet - HTML5, CSS és JavaScript - felölelő, öt W3Cx tanfolyamból álló sorozat teljesítésével szerezhető meg. Ezen kurzusok a front-end fejlesztéshez szükséges tudás elsajátítását vagy bővítését célozzák, és már mindegyikre lehetőség van regisztálni. A kurzusok 2017. május 30-án indulnak. A W3Cx második évfordulója egyben egy mérföldkövet is jelöl, a W3C elérte a kitűzött célt, hiszen eddig már közel 400 000-en vettek részt a W3C edX kurzusain. További információ a sajtóközleményben.

 

Akadálymentesítés Tesztelési Szabályok Formátum 1.0 – munkaterv

2017. április 25.

Megjelent az Akadálymentesítés Tesztelési Szabályok Formátum 1.0 (Accessibility Conformance Testing (ACT) Rules Format 1.0) első nyilvános munkaterv. A dokumentum egy általános formátumot határoz meg az akadálymentesítési tesztelés szabályaira, és azt hogyan írjunk teszteljárásokat a minőségbiztosítás számára. Emellett lehetővé teszi az akadálymentesítési tesztelési eljárások harmonizációját és segíti a szervezeteket tesztelési módszereik hatékonyabb dokumentálásában és megosztásában. A dokumentummal kapcsolatos észrevételeket 2017. május 5-ig várják a WCAG ACT repozitórium GitHub-on, vagy a public-wcag-act-comments@w3.org e-mail címen.
További információ a WCAG Akadálymentesítés Tesztelése blog-on, az Akadálymentesítési Útmutató Munkacsoport (Accessibility Guidelines Working Group) valamint a Web Akadálymentesítési Kezdeményezés (WAI) oldalakon.

 

CSS Kitöltés és Körvonal Modul 3. szint – munkaterv

2017. április 24.

A Beágyazható Stíluslapok (CSS) Munkacsoport (Cascading Style Sheets Working Group) megjelentette a CSS Kitöltés és Körvonal Modul 3. szint (CSS Fill and Stroke Module Level 3) első nyilvános munkatervet. A specifikáció leírja, hogy szövegek valamint SVG grafikai elemek miként legyenek kitöltve és körvonalazva azáltal, hogy meghatároz bizonyos tulajdonságokat, melyek vezérlik ezen elemek kitöltésének és körvonalának megjelenését és alakját. A modul a CSS azon tulajdonságait tartalmazza, amelyek a szöveg vagy SVG formák kitöltéséhez és vonalazásához kapcsolódnak.

 

XQuery 3.1, XQueryX 3.1, XPath 3.1 és kapcsolódó dokumentumai – W3C ajánlás

2017. április 18.

W3C szabványok képernyőképe az XQuery és XPath 3.1 dokumentumokról, ahogy a jelentésben indexképként megjelenik Az XML Lekérdezés Munkacsoport (XML Query Working Group) és az XSLT Munkacsoport hat dokumentumot jelentetett meg W3C Ajánlásként, hogy térképeken, tömbökön és új függvényeken keresztül erősítse a JSON és a Web Platform támogatását:

A 3.1-es verzión folyó munka, melynek elsődleges célja a JSON támogatás erősítése volt, térkép- és tömb-adatszerkezetekkel bővíti az XPath-t és az XQuery-t, valamint további függvényekkel és operátorokkal ezek kezelésére.

Az XPath egy domain-specifikus nyelv egy (tipikusan) XML-ből vagy JSON-ból épített, az XQuery és XPath Adatmodell által meghatározott fa csomópontjainak azonosítására és kivonatolására, valamint egy kifejezés-nyelv típusos fa-csomópontokkal és függvényekkel az első osztályú objektumok között. Az XPath kifejezések a Függvények és Operátorok specifikációban definiált függvényeket és operátorokat alkalmazhatják.

Az XQuery az XPath-t terjeszti ki komplex összekapcsolás (join), ablakolás, csoportosítás és egyéb műveletek támogatására fa-gyűjteményeken keresztül, melyek potenciálisan magas-teljesítményű indexelt adatbázisokban tároltak. Az XQueryX az XQuery kifejezések egyik XML reprezentációja.

A Szerializáció specifikáció azt írja le, hogyan kézbesíthetők az XPath és XQuery(X) kifejezések HTML-ben, XHTML-ben, JSON-ban, XML-ben vagy szövegként.

 

Sir Tim Berners-Lee nyerte el a Turing-díjat

2017. április 7.

ACM Turing-díj logója, ahogy a jelentésben indexképként megjelenikTim Berners-Lee fotója Az Amerikai Informatikai Társaság (Association for Computing Machinery, ACM) Sir Tim Berners-Lee-nek, a web feltalálójának és a World Wide Web Konzorcium igazgatójának ítélte oda a 2016. évi Turing-díjat.

A Turing-díj a legmagasabb elismerés a számítástudomány terén és gyakran az „Informatika Nobel-díja”-ként hivatkoznak rá. Berners-Lee a világháló, az első webes böngésző, valamint a web növekedését lehetővé tévő alapvető protokollok és algoritmusok feltalálásáért nyerte el a díjat. A webet ma már az egyik legbefolyásosabb informatikai találmányként tartják számon. Berners-Lee munkája, a web építőköveinek fejlesztése és gondozása, a W3C (World Wide Web Consortium) keretein belül folytatódik. Jeff Jaffe, a W3C ügyvezető igazgatója mondta: „A webnek hatalmas hatása van a világra, a társadalom minden területét átformálja: azt, ahogyan beszélünk, ahogyan tanulunk, információt szerzünk vagy üzleti tevékenységet folytatunk. Tim elképzelése arról, hogy mi lehetséges a világban, áttörést jelentő eredményeket hozott az informatikában – és ezt ismerik el a Turing-díjjal.”

További információ a díjról, Tim Berners-Lee-ről, valamint a W3C-ről a sajtóközleményben (angol nyelven).

 

Webes Téradatok Jó Gyakorlatok – Feljegyzés

2017. április 5.

A Webes Téradatok Munkacsoport (Spatial Data on the Web Working Group) megjelentette a Webes Téradatok Jó Gyakorlatok (Spatial Data on the Web Best Practices) Munkacsoport-feljegyzést. A dokumentum a webes téradatok közzétételéhez és felhasználásához kapcsolódó jó gyakorlatokat ajánl; a webtechnológiák használatát mivel azok lokációra is alkalmazhatók. A jó gyakorlatok valós alkalmazások tapasztalatain alapulnak, elsődleges célközönségük a szakmai felhasználók, mint a webfejlesztők és téradat-szakértők. A jelen jó gyakorlatok lényeges hangsúly-váltást mutat a hagyományos Téradat Infrastruktúráktól áttérve a Kapcsolt Adat (Linked Data) megközelítés alkalmazására. Mivel a lokáció gyakran a többszörös adatkészletek közös tényezője, a téradatok különösen hasznos többletet jelentenek a Kapcsolt Adat felhőben. Ahol releváns, a Kapcsolt Adatok Öt Csillaga paradigma támogatott.

 

Web Akadálymentesítési Útmutató (WCAG) 2.1 – nyilvános munkaterv

2017. március 22.

Megjelent a Web Akadálymentesítési Útmutató (WCAG) 2.1 nyilvános munkaterv, amely a WCAG 2.0 első frissítése. Azok a weboldalak, amelyek teljesítik a WCAG 2.1-t természetesen továbbra is eleget tesznek a WCAG 2.0 szabványnak, tehát az összes WCAG 2.0-ra hivatkozó előírásnak is, mindemellett még jobban megfelelnek a mai felhasználói elvárásoknak. A jelenlegi munkaterv 28 új sikerkritériumot fogalmaz meg, melyek közül hármat a Munkacsoport már formálisan is elfogadott, a többit pedig javaslatként foglalták össze, hogy lehetőséget adjanak a velük kapcsolatos korai visszajelzésekre. A közösségtől érkező észrevételek igen fontosak a közeljövő tennivalóinak tekintetében.
További információ a Webes Akadálymentesítési Útmutató 2.1 blogbejegyzésben olvasható.

Az észrevételeket a WCAG 2.1 repozitórium GitHub-on, vagy a public-agwg-comments@w3.org e-mail címen várják, 2017. március 31-ig. További információ az Akadálymentesítési Útmutató Munkacsoportról (Accessibility Guidelines Working Group) és a Web Akadálymentesítési Kezdeményezésről (WAI).

 

W3C szabványosítási munka a Dolgok Internetje terület töredezettségének csökkentése érdekében

2017. március 22.

A Dolgok Internetje (Internet of Things, IoT) eszközök és szolgáltatások piacának növekedését segítendő a W3C elindította a Dolgok Internetje Munkacsoportot (Web of Things Working Group), melynek célja az IoT terület töredezettségének csökkentése érdekében a Dolgok Internetje első szabványainak kifejlesztése, a fejlesztés költségeinek csökkentése, a kockázatok minimalizálása mind a befektetők mind a felhasználók számára, valamint az IoT eszközök és szolgáltatások piaca exponenciális növekedésének segítése. A W3C ügyvezető igazgatója, Dr. Jeff Jaffe mondta: „Forradalmi lehetőségek állnak nem csak a mobilszolgáltatók, hanem minden üzletág előtt ha le tudjuk győzni az IoT töredezettségét. Mint a Nyílt Webes Platform (Open Web Platform) kezdeményezője, a W3C kivételes helyzetben van hogy ezen cél elérésére jogdíjmentes és platform-független szabványokat hozzon létre.”
További információ a kapcsolódó sajtóközleményben (angol nyelven).

 

Webes annotáció W3C ajánlások

2017. március 9.

A Webes Annotáció Munkacsoport (Web Annotation Working Group) megjelentette a Webes Annotáció ajánlást három dokumentum formájában:

  • Webes Annotáció Adatmodell (Web Annotation Data Model): a dokumentum egy strukturált modellt és formátumot ír le JSON-ban, hogy lehetővé tegye az annotációk különböző hardver és szoftver platformok közötti megosztását és újrafelhasználását. Az általános felhasználói esetek így egyszerűen és kényelmesen modellezhetők, miközben összetettebb elvárások leírása is lehetővé válik, mint például a tetszőleges tartalmak egy bizonyos adatponthoz vagy időzített médiaforrás szegmensekhez való kapcsolása.
  • Webes Annotáció Szókészlet (Web Annotation Vocabulary) a Webes Annotáció Adatmodell által használt RDF osztályok, predikátumok és névvel ellátott entitások készletét határozza meg. A dokumentum listázza az adatmodellben használt más ontológiákból származó ajánlott kifejezéseket, valamint biztosítja a JSON-LD Kontextus és profil definíciókat, melyek szükségesek ahhoz, hogy a Webes Annotáció JSON szerializációt Kapcsolt Adat kontextusban lehessen használni.
  • Webes Annotáció Protokoll (Web Annotation Protocol): a dokumentum az annotációk létrehozásának és kezelésének szállítási mechanizmusait írja le oly módon, hogy az konzisztens legyen a Web Architektúrával és a REST jó gyakorlatokkal.

A Munkacsoport további két Munkacsoport-feljegyzést is kiadott:

  • Webes Annotációk Beágyazása HTML-ben (Embedding Web Annotations in HTML): a dokumentum a HTML dokumentumokban történő annotációs eljárásokat írja le és illusztrálja. Emellett példákat is tartalmaz HTML dokumentumon belüli annotáció-szelektorok, mint dokumentumrész azonosítók bemutatására.
  • Szelektorok és Állapotok (Selectors and States) – egy forrásrészlet kiválasztása a weben általános és rendszeresen előforduló feladat. A dokumentum nem új megközelítést definiál a kiválasztáshoz, hanem a Webes Annotáció Adatmodell formális specifikációira támaszkodik. A jelenlegi dokumentum csak „mellőzi” a Szelektorokat és Állapotokat az adatmodellben, ezáltal könnyebbé teszi használatukat azon applikációfejlesztők számára, akiket elsősorban nem az annotáció érdekel.
 

Okos Leírások és Szókészletek – W3C műhelykonferencia jelentés

2017. március 3.

a műhelykonferencia résztvevőinek csoportképe, ahogy a jelentésben indexképként megjelenik A W3C közzétette a 2016. november 30 – december 1-én, Amszterdamban rendezett Okos Leírások és Szókészletek (SDSVoc) műhelykonferenciáról készült jelentést, amely egy vezetői összefoglalót, egy rövid összegzést és minden egyes szekció jelentését tartalmazza, az elhangzott előadásokat szintén elérhetővé téve. A műhelykonferencia programja a beérkezett cikkekhez és a rendezvény alatt készített jegyzőkönyvekhez is hivatkozást biztosít. A nagyszámú résztvevővel megtartott rendezvény eredményeként két, egy lehetséges új Munkacsoport által elérendő célt definiáltak:

1. Az Adatkatalógus Szókészlet (Data Catalog Vocabulary, DCAT) átnézése és kibővítése, hogy az a verziókezelésre, adatsorozatokra, API-kra és más témákra is kiterjedjen.
2. Az adatprofilok koncepciójának (számossági korlátok és felsorolási megengedett értékek), és ebből az ezen profilok általi tartalomegyeztetés mechanizmusainak kifejlesztése. A jelenlegi állapot alapos elemzését követően, már egy Internet Tervezet (Internet Draft) is készül a témában, amit a műhelykonferencián is bemutattak. A Munkacsoport szerepe ennek kontextusba ágyazása, valamint a fall-back mechanizmusok használatának mikéntje lesz.

Emellett egy felhívást is megosztottak, miszerint a W3C egy új Adatcsere Munkacsoport (Data Exchange Working Group) működési szabályzat-tervezetén dolgozik, mellyel kapcsolatban várják az észrevételeket és javaslatokat a kapcsolódó dxwg Github-on.

A műhelykonferencia megvalósításáért ezúton mondanak köszönetet a rendezvény támogatóinak: a VRE4EIC EU projektnek, az Informatie Vlaanderen-nek (Flamand Kormány Digitális Ügynöksége), valamint a házigazda CWI-nek.

 

Nemzetközi szövegelrendezés és tipográfia index – első nyilvános munkaterv

2017. március 1.

A Nemzetköziesítés Munkacsoport (Internationalization Working Group) megjelentette a Nemzetközi szövegelrendezés és tipográfia index (International text layout and typography index) első nyilvános munkatervet. A dokumentum a böngészőt implementálóknak és specifikáció fejlesztőknek nyújt információt arról, hogyan támogathatják a világ különböző kézírásainak és írásrendszereinek tipográfiai jellemzőit. A munkaterv lényeges információkat nyújt a szabványokkal, tesztekkel kapcsolatban, és hasznos szakmai cikkekhez is hivatkozásokat biztosít. A dokumentum jelenleg még nem teljes, időről időre bővülni fog.

 

Adatok a Weben Jó Gyakorlatok – W3C ajánlás

2017. február 21.

Pendrive és könyvtári katalóguscédula fotója, ahogy a jelentésben indexképként megjelenik A W3C örömmel tette közzé az Adatok a Weben Jó Gyakorlatokat (Data on the Web Best Practices), most már W3C ajánlásként. A dokumentum 35 jó gyakorlatot ajánl az adatok nyílt vagy nem nyílt megosztására, maximalizálva a web lehetőségeit sokkal inkább adatplatformként, mint pusztán egy eszközként arra, hogy adatot A-ból B-be juttassunk. A Jó Gyakorlatok rendelkeznek a célzott eredmények tekintetében, azonban abban már nem, hogy hogyan érjük el ezeket az eredményeket. A jó gyakorlatok mindenre kitérnek az alapoktól (biztosítsunk metaadatokat!) bizonyos részleteken (biztosítsunk szerkezeti metaadatokat) keresztül olyan témákig mint a licensz, származás vagy az API-k rendelkezésre bocsátásának alapvető információi, egészen összetett témákig, mint az adatarchiválás, adatgazdagítás vagy az adatok újbóli közzététele.

A Jó Gyakorlatokat két szókészlet is kiegészíti: az Adathalmaz Felhasználás Szókészlet (Dataset Usage Vocabulary) és az Adathalmaz Minőség Szókészlet (Data Quality Vocabulary), melyek tavaly készültek el és a nemsokára végleges Webes Téradatok Jó Gyakorlatok (Spatial Data on the Web Best Practices) dokumentum alapjául is szolgálnak.

További információ a kapcsolódó blog-on.

 

TTML Profil az Internetes Médiafeliratokra és Képaláírásokra 1.0.1 (IMSC1) – első nyilvános munkaterv

2017. február 20.

Az Időzített Feliratozás Munkacsoport (Timed Text Working Group) megjelentette a TTML (Timed Text Markup Language – Időzített Feliratozás Jelölőnyelv) Profil az Internetes Médiafeliratokra és Képaláírásokra 1.0.1 (TTML Profiles for Internet Media Subtitles and Captions 1.0.1, IMSC1) első nyilvános munkatervet. A dokumentum a TTML1 két profilját definiálja: egy csak-szöveges profilt és egy csak-képes profilt. A két profil a feliratozást és képaláírást megjelenítő applikációkban kerül alkalmazásra, egyszerűbbé téve az eltérő feliratozó és képaláíró formátumok közötti együttműködést, konzisztens megjelenítést és párbeszédet.

 

A W3C és az IDPF együttműködése a digitális kiadói tevékenység jövőjéért

2017. február 7.

Publishingatw3c logó, ahogy a jelentésben indexképként megjelenik A W3C 2017. február 1-én bejelentette, hogy a World Wide Web Konzorcium (W3C) és a Nemzetközi Digitális Könyvkiadási Fórum (International Digital Publishing Forum, IDPF) hivatalosan is együttműködik a kiadói tevékenység és webes technológiák minél jobb összehangolásáért, valamint egy ütemtervet fejleszt a kiadói tevékenység jövőjének vonatkozásában.

„A W3C örömére szolgál, hogy a különböző (könyv, magazin, újság, oktatási anyag vagy tudományos publikáció formájában megjelenő) tartalmak megalkotásában kiváló, és igen gazdag hagyománnyal rendelkező kiadói tevékenység szakértelme és tudása is rendelkezésre áll” – mondta Dr. Jeff Jaffe, a W3C ügyvezető igazgatója. „Együttműködésünk során a Publishing@W3C izgalmas, új lehetőségeket nyit meg a kiadás, szerkesztés és olvasás jövőjében, a webtechnológiák használata révén.”

Több mint 75 W3C-tag nyújtott be hozzászólást az EPUB 3.1-el kapcsolatban, biztosítva ezzel azt, hogy az IDPF által fejlesztett EPUB 3.1 szabvány jogdíjmentes maradjon. Az EPUB alkalmazása és használatának ösztönzése érdekében a W3C egy külön EPUB (3.1) Közösségi Csoportot is elindított, amelyben a részvétel ingyenes és nyitott mindenki előtt.

Az új Kiadói Tevékenység Üzleti Csoport e közösség központi magjaként, valamint az iparágat érintő megbeszélések fórumaként is szolgál, ahol az újonnan felmerülő igényekre és elvárásokra keresnek és adnak választ. A Publishing@W3C ütemterv olyan később megvalósuló szabványosítási munkákat tartalmaz, mely a digitális kiadványok online és offline elérhetőségére összpontosít.

További információ a sajtóközleményben (angol nyelven).

 

Webes Kriptográfia API – W3C ajánlás

2017. február 1.

A Webes Kriptográfia Munkacsoport (Web Cryptography Working Group) közzétette a Webes Kriptográfia API W3C ajánlást. A dokumentum egy JavaScript API-t ír le a webalkalmazásokban az alapvető kriptográfiai műveletek végrehajtására, mint a hash-kezelés, aláírás-létrehozás és –ellenőrzés, titkosítás és visszafejtés. Emellett egy API-t is leír a webalkalmazások számára, amellyel az ezen műveletek végrehajtásához szükséges titkosító kulcsokat lehet előállítani és kezelni. Az API alkalmazása felöleli a felhasználó- és szolgáltatás-autentikációt, a dokumentum- vagy kód-aláírást, valamint a kommunikáció titkosságának és sértetlenségének biztosítását.

 

A W3C és az OGC még több tér- (és űr-) adatot jelenít meg a weben

2017. január 25.

A W3C és az OGC (Open Geospatial Consortium) által létrehozott Webes Téradatok Munkacsoport (Spatial Data on the Web Working Group) négy új dokumentumot tett közzé. A QB4ST az RDF-adatkockához (RDF Data Cube) ad kiterjesztéseket a tér-idő komponensek részére, melyeket úgy terveztek, hogy könnyebb legyen megosztani és kezelni olyan adatokat, mint például a Föld Megfigyelések, hivatkozható idő- és térbeli részletekkel. A QB4ST kiterjesztéseket egy másik most megjelent dokumentum, a "Föld megfigyelési adatainak közzététele és felhasználása az RDF-adatkockával és a Diszkrét Globális Grid-rendszerrel" (Publishing and Using Earth Observation Data with the RDF Data Cube and the Discrete Global Grid System) is felhasználja. E dokumentum megmutatja, hogyan lehet a SPARQL lekérdezéseket az OGC fejlődő Diszkrét Globális Grid rendszerén keresztül megfigyelésre használni, a megfigyelés metaadatainak RDF adatbázisával párosítva. A megközelítés kihasználja a webes kapcsolt adatok lehetőségeit anélkül, hogy szüksége lenne minden adatpont RDF tripletként történő kódolására.
A Szemantikus Szenzorhálózat Ontológia (Semantic Sensor Network Ontology) munkaterv legfrissebb verziója egy moduláris megközelítést alkalmaz, amely lehetővé teszi a kapcsolódó szókészlethez való illesztést. A moduláris architektúra támogatja az „éppen elég” szemantika használatát a különböző applikációk, mint a műhold felvételek, nagyléptékű tudományos megfigyelések, ipari vagy háztartási infrastruktúra, polgárőrség és a Dolgok Internete esetében.
A Munkacsoport a frissített Webes Téradatok Jó Gyakorlatok (Spatial Data on the Web Best Practices) dokumentumot is közzétette, amely tanácsot ad a téradatok weben történő közzétételéhez és felhasználásához; valamint a webes technológiák használatához, mivel ezek lokációra is alkalmazhatók.

 

Webes akadálymentesítés tervezése és megvalósítása – frissített háttéranyagok

2017. január 25.

Az Oktatási és Ismeretterjesztő Munkacsoport (Education and Outreach Working Group, EOWG) három frissített dokumentumot tett közzé. A Webes Akadálymentesítés Tervezése és Megvalósítása (Planning and Managing Web Accessibility) segíti az akadálymentességi szempontok integrálását a weboldal létrehozása során. Egyedi projektek esetén és szervezeti szinten alkalmazható. A Webes Akadálymentesítés Szervezeti Szabályzat Kidolgozása (Developing Organizational Policies on Web Accessibility) egy egyszerű és átfogó, szervezeti szintű akadálymentesítési stratégia kialakítását támogatja. A Webes Akadálymentesítés Elsősegély: Átmeneti Javítások (Web Accessibility First Aid: Approaches for Interim Repairs) az alábbi helyzetekben nyújt segítséget: “Akadálymentessé kell tenni a weboldalam, de azt sem tudom, hol kezdjek hozzá!” A dokumentum a rövidtávú akadálymentesítéshez biztosít iránymutatást. További információ a Web Akadálymentesítési Kezdeményezésről (WAI).

 

W3C ajánlás lett a Webmention

2017. január 19.

A Közösségi Web Munkacsoport (Social Web Working Group) kiadta a Webmention W3C ajánlást. A Webmention egy értesítés arról, hogy egy URL hivatkozik egy másik URL-re, emellett egyszerű mód bármely URL értesítésére arról, hogy egy felhasználó hivatkozást (linket) hoz létre hozzá saját weboldalán. A fogadó (oldal) szemszögéből pedig a Webmention egy módja annak, hogy értesítéseket kapjon arról, amikor más oldalak hivatkoznak rá.

 

Egyszerű Ellenőrző Lépések (Easy Checks) – a webes akadálymentesítés első értékelése

2017. január 19.

Az Oktatási és Ismeretterjesztő Munkacsoport (Education and Outreach Working Group, EOWG) megjelentette az Egyszerű Ellenőrző Lépések – a webes akadálymentesítés első értékelése (Easy Checks – A First Review of Web Accessibility) frissített verzióját. A dokumentum egyszerű lépéseket ír le, melyek segítenek annak felmérésében, hogy egy adott weblap tett-e lépéseket az akadálymentesség érdekében. Az ellenőrző lépések néhány akadálymentességet segítő részletet fednek le és úgy tervezték őket, hogy inkább gyorsak és egyszerűek legyenek, mint szabályt leírók. A jelenlegi frissített verzió új ellenőrző lépéseket tartalmaz a Mozgó, Felvillanó vagy Villogó Tartalmak (Moving, Flashing, or Blinking Content) esetében, valamint instrukciókat a Webfejlesztői Eszköztárhoz (Web Developer Toolbar) az egymással kompatibilis böngészők vonatkozásában. További információ a Web Akadálymentesítési Kezdeményezésről (WAI).

 

WebIDL 1. szint – W3C ajánlás

2017. január 11.

A Webes Platform Munkacsoport (Web Platform Working Group) megjelentette a WebIDL 1. szint (WebIDL Level 1) W3C ajánlást. A dokumentum egy interfész meghatározó nyelvet, a Web IDL-t definiálja, amely a webes böngészőkben implementálni kívánt interfészek leírására használható. A Web IDL egy IDL (Interactive Data Language) változat számos olyan tulajdonsággal, amely lehetővé teszi a webes platformon az általános szkript elemek viselkedésének könnyebb pontosítását. A dokumentum emellett azt is részletezi, hogyan viszonyulnak a Web IDL-lel leírt interfészek az ECMAScript végrehajtási környezetben lévő szerkezetekhez. Elvárt, hogy az újonnnan kiadott specifikációk erre a dokumentumra hivatkozzanak, ezáltal biztosítva azt, hogy az interfészek megfelelően implementálva egymással interoperábilisak legyenek.