ugrás a tartalomhoz

Archívum - 2005

december 31

Todo list module on Netvibes

Török Gábor · 2005. Dec. 31. (Szo), 22.38
Tennivalók vezetése a Netvibes-on
 

phpBB 2.0.19 released

Hojtsy Gábor · 2005. Dec. 31. (Szo), 17.53
Fontos biztonsági javításokkal
 

Weblabor karcsúsítás az új évre

Hojtsy Gábor · 2005. Dec. 31. (Szo), 16.39
Ilyenkor szilveszter idején az emberek hajlamosak mindenféle ígéretet tenni arra vonatkozóan, hogy mit tesznek majd az új évben. Állítólag a leggyakoribb ilyen ígéret a fogyásról szól. Nos a Weblaboron egy kicsit előrehoztuk az ígéret megvalósítását, nehogy az újévi fogadalmak sorsára jusson az elképzelés. Akik napi szinten használják a Weblabort, talán észrevettek számos változást az utóbbi hetekben.

Megjelent a WordPress 2.0

Török Gábor · 2005. Dec. 31. (Szo), 16.15
A WordPress blogmotor életének újabb mérföldkövéhez érkezett. Noha hivatalos bejelentés még nincs, ahogy már biztos sokan hallottátok, megjelent a 2.0-s verzió. A WordPress az elmúlt időkben igen nagy népszerűségre tett szert, nézzünk csak szét a háztáji keresőben. Mind a csupán blogolni vágyók, mind a fejlesztők számára kedves eszközről van szó. Az 1.5-ös széria megjelentével is már az élvonalba került az alkalmazás, a 2-es kiadás pedig rendesen feladja a leckét a konkurenciának. No de, lássuk a medvét!

Adatbázis: UTF-8, weboldal: ISO-8859-1

kisstoth · 2005. Dec. 31. (Szo), 14.15
Üdvözletem,

Van egy adatbázis (UTF-8), benne egy tábla sok-sok rekorddal, kalapos ékezetű tartalommal (õ, û). A weboldal kódolása ISO-8859-1. A probléma ott jelentkezik, mikor a weboldalon keresek (szürke mezei mysql_query, LIKE % %).

Van egy ilyen rekordom: "hõség". Ha rákeresek (input mezőbe beírom) "hőség", nem dob ki egyet se. Ha beírom "hoseg", behozza. Hogy lehetne ezt megoldani? Mármint hogy az "ő" betűt alakítsa "o"-ra?

(A kódolásokon nem lehet változtatni.)

Előre is köszönöm
 

JavaScriptes legördülő menü

Anonymous · 2005. Dec. 31. (Szo), 00.50
Hellóka!

Ez oldalamra szeretnék egy menüt ami jól néz ki.
Nos nekem a legördülő menü felelne meg.
Olyan kéne h pl. fekete háttér fehéb betü de mikor rámutatok egy pontra akkor az szürke lesz vörös betüvel pl.
és olyan legyen ha egy reész lenyilik akkor legyen olyan ami akkár tovább nyílik oldalra.
Kérlek segítsetek mert nem nagyon vágom hogyis kell ezt.
És valami érthető magyarázatot adjatok majd légszíves.
Előre is köszönöm szépen.

Egy bánatos egyén akinek menüre van szüksége
 

december 30

Hírforrás ikonok, "szabványosítva"

Bártházi András · 2005. Dec. 30. (P), 22.01
Minden a narancssárga RSS ikonnal kezdődött - de szerencsére nem ezzel lett vége. Sok oldalon lelhető fel ma már (így nálunk is) az RSS hírforrást hirdető narancssárga "RSS" feliratú kis ikonka, mely jelzi a látogatók számára, hogy az adott oldal ebben a formátumban is elérhetővé tette híreit. Igen ám, de egyrészt ezekre nincsen kialakult ikon (bár azért hasonlítani szoktak egymásra ezek az ikonok), másrészt pedig nem csak ebben a formátumban létezik hírforrás. De itt a megoldás!

Levél küldés mail()-el, beágyazott objektumokkal

s_volenszki · 2005. Dec. 30. (P), 20.09
Üdv php nyúzók!

Kéne nekem kicsi help! Eddig a hirlevél scriptem barrorisztikusan működött
(működik is!), de láttam egy okosságot!

Amikor a server elküldi a leveleket a html tartalmat (képek) a címzett úgy tekinti meg, hogy a hívatkozásáról letölti a levelező progi a levél megnyitásakor! Na már most a 6.0 Outlook ha be van állítva (alapban igen)
akkor rákérdez: "Letölti a nem biztonságos tartalmat???"
Ez egy kicsi bizalmatlanságot ébreszt az ügyfelekben.

Karácsonyra kaptama szolgáltatótol jókivánságokat e-mailben és a kép bele van
dolgozva a levél forrásába, kb így:

Content-Type: image/jpeg;
    name="image001.jpg"
Content-Transfer-Encoding: base64
Content-ID: <image001.jpg##kukac##01C606F2.ADEC3AB0>
Content-Description: image001.jpg
Content-Location: image001.jpg

/9j/4AAQSkZJRgABAgAAZABkAAD/7AARRHVja3kAAQAEAAAAWgAA/+IMWElDQ19QUk9GSUxFAAEB
AAAMSExpbm8CEAAAbW50clJHQiBYWVogB84AAgAJAAYAMQAAYWNzcE1TRlQAAAAASUVDIHNSR0IA
AAAAAAAAAAAAAAAAAPbWAAEAAAAA0y1IUCAgAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA
AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAARY3BydAAAAVAAAAAzZGVzYwAAAYQAAABsd3RwdAAAAfAAAAAUYmtw
dAAAAgQAAAAUclhZWgAAAhgAAAAUZ1hZWgAAAiwAAAAUYlhZWgAAAkAAAAAUZG1uZAAAAlQAAABw
ZG1kZAAAAsQAAACIdnVlZAAAA0wAAACGdmlldwAAA9QAAAAkbHVtaQAAA/gAAAAUbWVhcwAABAwA

Nem tölti le a képet hivatkozásról, mert a kép benne van a levélbe!

Ezt hogy kell csinálni?
 

Google Reader

Kelemen Zádor · 2005. Dec. 30. (P), 17.08
A Google-hoz illően ez is ajaxos
 

MySQL vs. PostgreSQL: backup

Bártházi András · 2005. Dec. 30. (P), 16.57
Gerzsonnal a MySQL vs PostgreSQL lehetőségeiről beszélgettünk, de egy olyan topicban, ami eredetileg másról szól. Ennek kapcsán gondoltam, hogy kezdjünk neki egy topicnak, és hasonlítsuk össze a kettőt. A célja a dolognak részemről az lenne, hogy egy kicsit jobban megismerhessem a PostgreSQL lehetőségeit, ennek kapcsán szívesen vennék felvetéseket is a PostgreSQL-t használók részéről is (miben jobb, milyen érdekes dolgok vannak benne, amit nem lehet MySQL-lel megcsinálni, stb.). Főként az egyszerűbb nyelvi feladatokat kívánó, vagy az architektúrát tárgyaló kérdéseket érdemes megvitatni, mivel a PostgreSQL nyelvi szinten egyértelműen többet nyújt.

Amire elsőként kiváncsi lennék mint adatbázis adminisztrátor, hogy hogyan lehet hatékonyan backupot csinálni PostgreSQL-lel? A sima pg_dump-ot azért nem gondolom az igazinak, mert vagy nem lesz konzisztens a backup, vagy pedig LOCK-olni kell a táblákat, ami egy látogatott honlapnál, vagy kihasznált szervernél nem biztos az igazi.

MySQL-nél két megoldást tudok. Az egyik LOCK-kal jár ugyan, de bináris másolat készítését engedi meg. A MyISAM táblatípus adatbázisonként külön könyvtárban, táblánként külön fájlban tárolja az adatokat, így ha írás ellen LOCK-olom a menteni kívánt adatbázist, fájl szinten tudok bizonsági másolatot készíteni (sokkal kisebb helyet foglal mint egy dump, illetve sokkal gyorsabb is). A bináris másolat általában többé-kevésbé verzió és platformfüggetlen (jó tapasztalataim vannak).

A másik megoldás egy kicsit advancedebb, de nem egy bonyolult prodcedúra ez sem: a lényeg, hogy két adatbázisszerver kell hozzá üzemeltetni (akár ugyanazon a gépen, akár egy másik gépen), és beállítani, hogy a mentendő adatbázis replikációs szerverként viselkedjen. A replikáció lényege, hogy minden utasítás, ami a MASTER-en megváltoztatja az adatbázist, a SLAVE-en, a mentést biztosító szerveren is végrehajtódik. Ez a terheléselosztáson kívül jól jöhet biztonsági másolatra is: gyakorlatilag van egy mindig aktuális másolat az éles adatbázisról. A SLAVE tetszőleges időre leállítható, így tudok egy snapshotot csinálni róla, majd mikor újraindítom, akkor gyorsan beéri a MASTER-t.