ugrás a tartalomhoz

Böngészőháborúk? Történelem, teszt és jövőkép

kgyt · 2004. Nov. 2. (K), 23.00
Böngészőháborúk? Történelem, teszt és jövőkép
Az elmúlt hónapokban több internetes folyóirat is foglalkozott a böngészőháború gondolatával (Terminal, Index és HWSW) találgatva az alternatív böngészők esélyeit és boncolgatva a Microsoft böngészőjének hanyatló egyeduralmát. A Weblabor most egy kis történelmi összefoglalás után beszámol, mi a helyzet a mai böngészőpiacon. Kmm-mel közösen készített tesztünkben felmérjük az aktuális programok teljesítményét és a számok ismeretében segítünk az olvasónak dönteni, melyik böngészőt érdemes használni.

WWW

Tim Berners-Lee

A World Wide Web, magyarul a világháló projekt a CERN (Conseil Européen pour la Recherche Nucléaire, vagyis a Részecskefizikai Kutatások Európai Szervezete) kezdeményezéséből 1989-ben Tim Berners-Lee és Robert Cailliau vezetésével indult meg, majd 1990. november 12-én Berners-Lee formálisan is előterjesztette a World Wide Web ötletét, majd rá egy napra elkészítette az első weblapot is egy NeXT munkaállomáson, és karácsony után az első webes fejlesztőkészletet is ő publikálta. Tim Berners-Lee-t ma is a Net atyjaként tisztelik (s időközben lovaggá is ütötték tevékenységéért). 1993. április 30-án a CERN bejelentette a World Wide Web szabaddá tételét mindenki számára.

1993 végére 800.000 weboldalt tartottak nyilván, amely szám mára biztosan meghaladja a 4 milliárdot (A Google 4,285,199,774 oldalt tart nyilván a cikk születésének időpontjában).

A kezdetek

Kezdetek...


A hagyomány szerint kétféle böngészőt különböztetünk meg, karakteres és grafikus felülettel rendelkezőt, ám ez a felosztás nem pontos, hiszen vannak átmeneti, vagy mindkét funkciót hordozó példányok is, mint például a links, amely alapvetően konzolos használatra való, ám meglepően jól használható grafikus interfész is áll mögötte. Cikkünkben ezekre a böngészőkre nem térünk ki, most kifejezetten a grafikus megjelenítésre alkalmas programokat mérjük össze.

Az egyik első olyan böngésző, mely kihasználta a grafikus felületet, a Marc Andreessen (NCSA) által fejlesztett Mosaic volt, mely név azok számára is ismerősen csenghet, akik csak napjainkban kapcsolódtak be az internet világába (hiszen több böngésző leírásában is hivatkoznak rá). A Mosaic 1.0 1993 szeptemberében jelent meg UNIX, Macintosh és Windows rendszerekre. Az NCSA Mosaic után párhuzamosan kétféle Mosaic is szereplője volt a piacnak, a Mosaic Netscape, és a Spyglass Mosaic. Mindkettő hamar nevet cserélt (Netscape és Internet Explorer). Hozzátesszük, a text alapú internetezés nem halt meg a Mosaic megszületésével, csupán funkcionálisan más szerepet kapott, a szöveges böngészők fejlesztése a mai napig töretlen.

Az első háború

Ebben a háborúban tűntek fel a jól ismert „Best viewed in xy” (Legjobban xy-ban látod) bannerek az oldalakon kb. 1997 vége felé, természetesen a megfelelő böngésző letöltésének helyére mutatva.
Az első háborút a Netscape Navigator és az Internet Explorer vívta az előző évezred utolsó évtizedének második felében. A harcból (bár a Netscape először nyerni látszott) az utóbbi került ki győztesen, hiszen a Netscape szinte teljesen eltűnt a harc során, míg az Internet Explorer az internetezők több, mint kilencven százalékánál volt használatban az ezredfordulón. Ebben talán az is közrejátszott, hogy a Netscape négyes verziója nem fejlődött megfelelő ütemben, csupán hibajavításokat tartalmazott, mivel a fő erőket a nyílt forrású Netscape, vagyis a Mozilla új motorjának megalkotására összpontosították, míg az Internet Explorer újabb és újabb ötletekkel gazdagodott... Fő oka azonban valószínűleg az volt, hogy a Microsoft erőteljes marketingpolitikájának következményeként a Windows olyannyira megerősödött, hogy más operációs rendszerek nem nagyon szólhattak bele a piac alakulásába és ezeken a rendszereken az Internet Explorer kényelmesen elérhető volt letöltés és telepítés nélkül, valamint a piac nagy részét kézbentartó óriáscégnek az anyagi lehetőségei is jóval kedvezőbbek voltak. Így a Windows felhasználói talán lustaságból is, de nem töltötték le a konkurens programot.

Frontpage


A Microsoft ezen kívül kieszelt jó néhány taktikát is ellensége, a Netscape legyőzésére, melyek közül a legjelentősebbek:
  • A számítógépgyártókkal kötött megállapodásban az Internet Explorert kötelezővé tette a Windows-zal szállított gépeken, míg a Netscape-et tiltotta.
  • Az internetszolgáltatók számára lehetővé tette a böngésző minimális arculatváltoztatását, a cégek népszerűsítésére, így sok helyen az előfizetés mellé a Microsoft alternatíváját adták.
  • Megállapodott az AOL-lal (az USA és a világ legnagyobb internetszolgáltatója), hogy a cég az Internet Explorert részesítse előnyben a Netscape-pel szemben.
  • A Microsoft FrontPage által generált oldalak csak Internet Explorerben voltak normálisan megtekinthetőek.
  • A LAYER kivételével minden lehetséges Netscape-hez köthető szabványt lehetőleg élvezhetően jelenített meg a böngésző.
  • Saját megoldásokat és technológiákat integrált a böngészőbe, mint például a kezdetekben ActiveX alapú HTML szerkesztő, s ezek egy része a rá épülő fejlesztések kapcsán a böngészőhöz láncolta a felhasználókat.
A CSS szabvány felvétele magától értetődő volt, s talán az egyetlen olyan eszköz volt a harcban, melyet a Netscape-nek is követni kellett volna, nem csupán a nyílt forrású verzióban, hanem a négyes sorozatban is mindenképpen.

A Netscape születése, halála és a Mozilla történet kezdete

Netscape

Az eredeti Mosaic Communications Corporation jelentős átalakuláson ment keresztül, s ennek köszönhetően új nevet is kapott: Netscape Communications Corporation. Az új terméket értelemszerűen a Netscape-et, pontosabban a Mosaic Netscape-et 1994. október 13-án mutatták be, ezt követte december 15-én a Netscape Navigator 1.0, melynek nevében jogi okok miatt már nem szerepelt a Mosaic. A 90-es évek közepén és végefelé a böngésző nagy népszerűségre tett szert, köszönhetően az okosan kapcsolt szolgáltatásoknak és az ingyenesen elérhető internetes segítségnyújtásnak. A Netscape-nek köszönhetjük tulajdonképpen a sütik használatának lehetőségét is (cookie, Netscape 2-től), valamint a JavaScript is a Netscape szüleménye (Netscape 3-tól). Az évtized végére, ellenére annak, hogy népszerűsége rohamosan csökkent, kvázi a Netscape lett a szabvány - beleértve a konkurens Microsoft böngészőjét, az Internet Explorert is, amely jobban alkalmazkodott a Netscape-hez, mint fordítva, és ez igaz volt akkor is, amikor olyannyira megerősödött, hogy erre semmi szükség nem lett volna. Persze ennek az oka a kezdeti vezető pozíció volt.

Netscape

1998-ban a Netscape abban az időben nagyon jelentős lépést tett a nyílt forráskódú világ felé, gyakorlatilag elsőként felismerve az ebben rejlő lehetőségeket. Bejelentették, hogy a Netscape Communicator következő verziója GPL licencű lesz. Ebből született a Mozilla is, melynek nevét a böngészők java része ma is hordozza a szervernek küldött azonosítójában (User Agent). Az új motort Gecko néven ismerjük.

Az elhúzódó fejlesztések következményeként a Mozilla motorú Netscape nem ért el akkora piaci sikert, mint ahogy a Netscape szerette volna. Ennek kapcsán felvásárolta őket az AOL (4,2 millió dollárért), mely tovább támogatta a nyílt forrású szoftver fejlesztését teljes munkaidős alkalmazottak alkalmazásával, de nem tartotta olyan fontosnak ezt a projektet. Végül úgy döntöttek, hogy befejezik a Mozilla motor támogatását.

Utolsó lépésként - egy nagyobb összeggel támogatva - még létrehozták a Mozilla Alapítványt, ahova utána az addig AOL Netscape programozók nagy része átkerült. Ezután a Mozilla motor tovább fejlődött, s már a Mozilla Alapítványnál indult el a Firefox előélete is, anno Phoenix néven (majd Firebird, s végül Firefox). A Mozilla egyre nagyobb sikerei kapcsán az AOL úgy döntött, hogy ők is kiadják az eddigi Netscape-ek folytatását, egy új Netscape verziót, mely a szabad forrásra épül (az 5-ös verziót kihagyva születtek 6-os és 7-es kiadások).

Az Internet Explorer térhódításában úgy tudjuk, hogy esetleg szerepe van annak, hogy a fejlesztést kezdetben nagy erővel támogató AOL a Microsofttal közös folytatáson gondolkodik, aminek nagyonis nagy az esélye, hiszen a jelenlegi pár fős böngészőfejlesztői csapat nem lenne képes önálló projekt megvalósítására. Mindenesetre megalázó lenne egy Internet Explorer motorú Netscape-et látni, s minden bizonnyal óriási felháborodás is követné.

Visszatérve a Mozilla, és a Mozilla alapú böngészőkre, ezek azok a programok, amelyek a Netscape-hagyomány utódai, és úgy tűnik ezek lesznek a második böngészőháború egyik erős harcosává, melyben nem két böngésző csap össze, hanem az egyeduralom és a versenyszellem.

Az Internet Explorer

Internet Explorer

A kilencvenes évek közepén egy Spyglass nevű cég is elkészítette Mosaic nevű böngészőjét (Spyglass Mosaic), majd a projektet a Microsoft 1995-ben bevette az új operációs rendszerébe (Windows 95). Ekkor nevezték át a programot Internet Explorerré, mely először a Spyglass, majd később a Microsoft neve alatt futott. A Windows 95 későbbi verzióiba bekerültek az Internet Explorer új kiadásai is, így 1997-ben a 4.0 is, ekkor a Microsoft megvásárolta 8 millió dollárért az Internet Explorert a Spyglasstól. A 4.0 volt a Microsoft első operációs rendszerbe integrált böngészője. Ez a változat már az Acive Desktop technológiát is magában foglalta, melynek segítségével a rendszer asztalán is lehetett weboldalakat elhelyezni, és ez a változat indította el a Microsoft elleni antitröszt perek folyamát is, hiszen a böngésző így behozhatatlan előnyre tett szert. Az 5.0 a Windows 98 második kiadásával jelent meg (Windows 98 SE) 1999 márciusában. Elhaló kísérletként a Microsoft portolta az Internet Explorert Macintosh-ra is, ám ez a kísérlet csak néhány verziót élt meg.

Internet Explorer 6

Ma a 6.0 sorozatszámú program javított verziója a frissebb Windows verziók alatt (a Windows XP második szervízcsomagjától érhető el, korábbi Windows verziókon nem), míg klasszikus Macintosh-on az 5.1.7 Mac OS X-en az 5.2.3 óta nincs újabb kiadás. A Macintosh-ra készült verziókról a pletyka azt állítja, hogy teljesen más motorra épülnek (erről pontos információink nincsenek, mivel zárt forrású programról van szó), mint a Windows platformon elérhetőek, ám gyanítjuk, hogy ez nem így van. Véleményünk szerint a két verzió közötti különbség legnagyobb oka az architektúrák mássága. Az, hogy pl. az RGBA PNG-k támogatottak Mac platformon nem biztos, hogy a motornak köszönhető, el tudjuk képzelni, hogy az operációs rendszer lehetőségei voltak sokkal jobbak...

Az Internet Explorernek 2001-óta nem jött ki új verziója, talán ez lehet az oka annak, hogy mára talán értelmét nyeri újra a böngészőháború gondolata.

Más alternatívák

Konqueror

A KDE projekt részeként ígéretes vállalkozás indult útnak 2000-ben, a KHTML-nek elnevezett motorra épülő Konqueror. A fiatalnak számító böngésző rohamos léptekkel beérte a konkurenciát, sőt, némely területen el is hagyta. Ez a motor szolgált (kisebb módosításokkal) az Apple által kifejlesztett WebCore böngészőmag alapjául, mely köré az ingyenes (és a Mac OS X-ben alapértelmezetten telepített) Safari és az üzleti OmniWeb böngészők épülnek. Más KHTML maggal szállított böngészők szintén léteznek, mint amilyen a Shiira és a SkyKruzer. Amiga programozók is tervezik egy új, erre a projektre alapozó böngésző megalkotását.

Az egyetlen olyan böngésző, amelynek zárt forrása és shareware státusza (a reklámmentes verzióért fizetni kell) ellenére viszonylag komoly szeletet jutott a böngészők piacának tortájából, az Opera. Sokan használják reklámokkal, és sokan megvásárolják ezt a norvég származású, viszonylag nagy múltú programot. Ez a böngésző híressé vált arról, hogy a böngészők NetBSD-jeként szinte minden lehetséges eszközre elérhető.

Kezdetben (1994-ben) a norvég Telenor nevű telekommunikációs cég (amely ma például Pannon GSM tulajdonosa is) indította útjára a projektet. 1995-től önálló vállalkozásként öregbíti az északi programozók hírnevét. Az Opera annak idején elsőként állt a szabványok támogatásának ösvényére, és ma is fontos szerepe van a W3C életében az Opera programozóinak.

Megjegyzés: Cikkünkben nem foglalkozunk a CD böngészőkkel (pl. GRML bázisú programok), sem az offline alkalmazásokkal. a különféle Gecko, KHTML és MSHTML klónok és a kevésbé elterjedt programok közül is csak a legjelentősebbeket emeltük ki.

A jelenlegi helyzet értékelése

Általában a felhasználók többsége nem használt még más böngészőt, mint ami a gépére van telepítve alapértelmezésben. Pontosabban a Windows alatti Internet Exploreren kívül sokan nem is tudják, hogy van más választásuk is. Voltak kísérletek arra (Egyesült Államokban és az Európai Unióban is perelték a céget egyes államok, illetve az Unió szervezetei), hogy rákényszerítsék a Microsoftot a böngésző és az operációs rendszer külön történő terjesztésére, ám ezek a próbálkozások nem jártak kézzelfogható eredménnyel. Más platformokon is találhatóak beépített böngészőprogramok, mint például az újabb Macintosh rendszereken megtalálható Safari, vagy a Linux és BSD alatt használatos KDE Konquerorja, és Gnome Mozilla klónjai (korábban Galeon, manapság Epiphany). Ezen rendszerek felhasználói – főként a UNIX-ok esetében igaz ez - általában nem a felhasználói, hanem a fejlesztői informatikusok közül kerülnek ki, akikről az innovatív szellem és a változtatásokat, más megoldásokat kereső látásmód következményeként általánosságban megállapítható, hogy nem ragadnak le a rendszer által kínált megoldásoknál, hanem újabbakat keresnek, ezért sincs veszélye annak, hogy monopol helyzetbe kerül valamelyik alternatíva.

Epiphany

A legtöbb szabad operációs rendszer többféle böngészőt is csatol a felhasználók számára összeállított CD-jéhez, illetve ezek a programok elérhetőek a projektek webhelyeiről is. Ezeken a rendszereken nagyobb az esélye annak, hogy egy egyszerű felhasználó is találkozik más, esetleg az igényeit jobban kielégítő megoldással. A Windows felhasználóinak is egyre több esélye van arra, hogy megismerje azokat a programokat is, amelyek nem a Microsoft műhelyéből kerültek ki, főleg, hogy az utóbbi időben egyre többet hallani az Internet Explorer biztonsági problémáiról és ergonómiai hiányosságairól.

Jelen cikkünkben szeretnénk az átlagos felhasználót gondolkodásra felszólítani. Nem kívánunk egyetlen cég terméke mellett sem kampányolni, viszont a tesztjeink során szerzett tapasztalatok fényében kiemelünk néhány olyan alternatívát, amelyek minőségben és hatékonysággal kiemelkednek a versenytársak közül.

A második háború

WHAT WG

2004. áprilisában az Opera és a Mozilla fejlesztői aláírtak a W3C-vel közösen egy megállapodást, amelyben a szabványok mellett kötelezik el magukat, ez akár az első háborús szövetségnek is tekinthető. Ennek kapcsán fontos dokumentumok is születtek és megalakult a WHAT, vagyis a Web Hypertext Application Technology working group (Hálózati hipertext-technológia munkacsoport), amely többek között a böngészők minél jobb, és szabványokra támaszkodó működését hivatott szolgálni, természetesen a W3C-vel együttműködve.

Egyesek szerint, mivel manapság az Internet Explorer egyeduralma megszűnni látszik, ezt kihasználva a második harc az alternatívák és a Microsoft között fog lezajlani a közeljövőben. Érdemes azonban azt is szem előtt tartani, hogy az Internet Explorer valószínűleg nem fog megjelenni új (Windows-tól független) kiadással, azonban a Longhorn (2006-ra ígért Windows) egy új eszközt fog tartalmazni, amelynek az Avalon nevet adták. A küszöbön álló új megmérettetés (második böngészőháború) több kérdést is előtérbe hoz. Legfontosabbnak az a gondolat mutatkozik, hogy mi hasznunk lesz ebből, és milyen kárunk.

Főbb előnyök

RGBA kép

A szabad versenyben minden gyártónak érdeke lesz jobb terméket piacra dobni, ennek fényében erősödhetnek a szabványok. A weblapok egységesebben kialakíthatóak lesznek, kevesebb szükség lesz behaviorok, speciális szeparátorok használatára a kódolásban. Nagyobb biztonsági követelményeket kell teljesíteni a programoknak. A kezünkben lévő szabványokat könnyebben kényszeríthetjük egy-egy renitens böngészőgyártóra, például az alfacsatornás (RGBA) PNG szabvány előnyeit, vagy az áttetszőséget támogató CSS normákat, esetleg az XHTML XML tulajdonságainak támogatását. Ezek fényében több lehetőséggel élve jobb, szebb weboldalakat készíthetünk és látogathatunk majd a jövőben, megszűnik webdizájn stagnálása az ezredfordulós szinten.

Az új böngészőháború remélhetően eltörli a „legjobban xy-ban látható” weboldal fogalmát, ehelyett a „használd te is az xy-t, mert az biztonságosabb”, vagy jobban testre szabható, esetleg sokkal jobb csapat áll mögötte, vagy több más szolgáltatást is kínál stb.

Hátrányok

Azok, akik nem szabványos elemeket (VBScript, <MARQUEE>, ActiveX) használtak a kódolásra, vagy akiknek ilyen elemekkel kódolták az oldalát, kénytelenek lesznek változtatni eddigi weboldalaikon. Bár ez manapság is elvárható, hiszen a változásra, folyamatos megújulásra szükség van egy weblap életében.

A tesztek elkészítéséhez használt környezetek

Windows:

Intel Celeron 366MHz 384 MB SDRAM Windows XP -- Internet Explorer 6.0 SP2, Opera 7.54, FireFox 0.10.1, Mozilla 7.3, Netscape 7.2, HotJava 3.0, Amaya 8.5, Maxthon 1.1.050

Linux:

Athlon XP 2000+ 768 MB DDR SDRAM Slackware 10.0 Linux-2.4.26 -- Konqueror 3.3.0, FireFox 0.10.1, Opera 7.54

Athlon XP 2000+ 512 MB DDR SDRAM Slackware 10.0 Linux-2.6.7 -- Konqueror 3.3.1, FireFox 0.10.1, Opera 7.54

Tesztjeink

Vizsgálataink legnagyobb részét egy Windows rendszeren végeztük, amely alatt egy átlagos, az irodák többségében megtalálható teljesítményű számítógép állt (célunk az átlagfelhasználó számára kideríteni, melyik lehetőséget válassza).

A vizsgálatok utáni összegzésben a tesztek eredményeit értékelve javaslatot teszünk az igényeknek megfelelő böngésző használatára.

Weboldal

Mielőtt telepítettünk volna bármit is, megnéztük a weboldalakat, hogy némi plusz információt nyerjünk a programokról, és tájékozódjunk a bennünket érdeklő extrák és terméktámogatás után.

Böngészésünk során óhatatlanul is megfogalmazódtak bennünk, a technikai értékelésen túl, esztétikai kívánalmak is.

Internet Explorer weblap


A Microsoft Internet Explorer oldala kellemes küllemű és elég jól használható, annak ellenére, hogy a szabványosság nem az erőssége. Nagy segítség angolul nem beszélők számára, hogy magyar (és még sok más) nyelven is elérhető.

Maxthon weblap


Nem is külön böngésző, csupán egy az Explorerre húzott bőr a Maxthon (régebbi nevén MyIE2), melynek kifejezetten igényes, jól használható webhelye még a W3C által ajánlott webes normáknak is megfelel.

Mozilla weblap


A Mozilla projektjei a Mozilla 1.x, a Camino és a Firefox is ugyanazon a weboldalon kaptak helyet. Szép oldal, de sajnos a szabványokkal nem teljesen kompatibilis, s gyakran vannak apró hibák is az oldalon. A lokalizált Mozilla verziók nem a központi weblapon megtalálhatók, hanem különálló egyedi oldalakon, bár a Firefox fejlesztők már több kiadott verzió óta törekszenek arra, hogy központosítsák a dolgot. Ez az 1.0-s verzióval meg is fog történni, a naponta készített csomagok már most is letölthetőek honosítva. A Mozilla esetében az FSF.hu Mozilla oldaláról tölthetjük le a legfrissebb magyarításokat. A Mozilla kapcsán megemlítendő, hogy a Firefox egy magyar nyelvű oldallal is rendelkezik, mely a Firefox.hu címen érhető el.

Opera weblap


Az Opera nemrégiben megújult honlapja a legigényesebb esztétikai és szabványossági szempontból egyaránt. A nemcsak küllemében, hanem tartalmában is kiemelkedően színvonalas lapon megtalálhatunk mindent ami egy közösségi portálon nélkülözhetetlen. Egyetlen (de nagy) hiányossága, hogy magyar nyelven nem elérhető. A rajongói oldalak között kutatva azonban a magyarok is fellelhetőek, ilyen például a Magyar Opera Blog is.

Netscape weblap


Szemben az előző néhány böngésző internetes elérhetőségével, a Netscape oldala nem túl elfogadható, sem esztétikai, sem használhatósági szempontokat mérlegelve. Készítői a webes szabványokat rendszeresen figyelmen kívül hagyják, és az oldalakat elözönlő reklám teljesen lehetetlenné teszi az egyébként is átláthatatlan struktúra megértését.

Konqueror weblap


A KDE projekt böngészője a viszonylag fiatal Konqueror. A grafikus felület weboldalába ágyazva, de mégis határozottan elkülönülve attól, egy jól áttekinthető, egyszerű és mégis igen tartalmas portált találhatunk. A fejlesztők felismerve a kor követelményeit magasra tették a versenytársak számára a lécet. Az oldal, bár nem táblázatmentes dizájnkialakítást használ, mutatja azt az elkötelezettséget, melyet alkotói az internetes szabványok felé mutatnak.

Safari weblap


Az Apple Safari böngészőjének oldala ugyan szép, de megtalálni rajta valamit, amit éppen keresünk, nehéz. Sajnálattal vettük észre, hogy a W3C ajánlásaival nem törődve állították elő ennek a Konqueror motorját használó, Mac OS X-re szánt alapböngészőnek a weblapját.

Amaya weblap


Bár később foglalkozunk még az Amaya és az iBrowse nevű programokkal, ezeknek weblapjai tartalmi szempontból silányak, esztétikailag pedig egy letűnt korszak emlékeit idézik. Javukra legyen írva, hogy a sztenderdek betartásában nem maradnak el a fentiektől, sőt, talán ezek a leginkább szabványosak.

Beszerzés

Beszerzés

Az Internet Explorer beszerzése Windows alatt szükségtelen, mivel az a rendszerrel együtt felkerül a gépünkre, s a biztonsági frissítéseket telepítve frissül is. Más operációs rendszer esetén nincs lehetőségünk a program viszonylag biztonságos és ingyenes használatára, általában Linux rendszereken csak a fizetős CrossOver Office nevű termékkel sikerül feltelepíteni. A Microsoft böngészőjét Windows-on kívül csak Mac OS-re fejlesztette, ám az 5-ös széria elején ezt is megszüntette.

Egy Internet Explorerre szükség van a Maxthon telepítéséhez is. A Maxthont könnyedén letölthetjük a weboldaláról, hiszen nincsen 4 MB sem.

A Konqueror beszerzése szintén igen egyszerű, de csak akkor ha Linuxot használunk. Nem kell egyebet tenni mint a KDE-t (ami szinte minden disztribúció része) feltelepíteni. Mac OS X-en is használhatunk Konquerort, ám ennek feltelepítéséhez szükségünk van egy X11-re is, ezért itt inkább a rendszerbe integrált (csak Mac OS X-en elérhető) Safari használata javasolt, ha KHTML (a Konqueror motorja) alapú programot szeretnénk. Windows alá nem találtunk KHTML alapú alternatívát.

A legkedveltebb alternatív böngésző, a Firefox, is igen könnyedén beüzemelhető. Ha nem szeretnénk telepíteni, akár tömörített formában is letölthetjük. Minden jelentősebb operációs rendszerre találunk friss verziót. A Mozilla szintén rendelkezésünkre áll az elterjedt asztali rendszereken. A Gecko motorral szerelt böngészők egyike a Mozilla csapat által Mac OS X rendszerre fejlesztett Camino, melyet szintén egyszerűen megkaparinthatunk, de ezt csak az említett platformon tudjuk használni. Érdekességként megemlítjük, hogy a Linuxok és más UNIX alapú rendszerek számára elérhető Gnome grafikus felület részeként hozzájuthatunk a Galeon és az Epiphany nevű, a Mozilla alapjaira készült böngészőpároshoz is. (A Mozillának még számtalan más változata létezik, melyeket szintén könnyű beszerezni, ám ezeket nem teszteltük részben hasonló voltuk miatt.)

Az egyik legtöbb platformra letölthető böngésző az Opera. Ez a program adja a legtöbb funkciót, mégis a letöltési mérete általában a legkisebb. Az Operát használhatjuk zsebszámítógépeken és modernebb mobiltelefonokon is. Ez a böngésző sajnos nem teljesen ingyenes, de nem is kötelező megvásárolni. Aki nem hajlandó fizetni érte, az egy (véleményünk szerint nem zavaró) vékony reklámcsíkot kénytelen elviselni a böngésző fejlécében.

Igen sok rendszeren telepíthető a World Wide Web Consortium (W3C) által fejlesztett Amaya, és a csak Java környezetet igénylő HotJava is.

A Netscape letöltését nem javasoljuk, mert csak szakértelemmel távolítható el az általa számítógépünkre kerülő nem kívánt programok és regisztrációs adatbázisbeli bejegyzések sora. Ami szintén a Netscape hibájának könyvelhető el, hogy 15 MB átlagmérettel a legrobusztusabb az általunk vizsgált programok közül (kivéve egy Internet Explorer letöltését, amelynek mérete inkább közelít a 100MB-hoz, mint az 50-hez).

Amiga rendszerre érdekes választás lehet az IBrowse letöltése is, mely nem okoz nehézséget az Amiga felhasználóinak.

A fenti összeállításból kiválogattuk azokat, amelyek magyar felülettel is rendelkeznek: Microsoft Internet Explorer, Maxthon, Firefox, Mozilla, Opera és Konqueror. A Safari újabb verzióihoz nem találtunk magyarítást, régebbi változatnak is csak nyomaira akadtunk a Google cache-ében.

A böngészők teljesítménye

Teljesítmény

Sebesség szempontjából a Gecko, a Presto (Opera) és a KHTML alapú böngészők teljesítettek jól vizsgálataink szerint. Leggyorsabbnak a Konqueror bizonyult, ezt követte komolynak mondható lemaradással a másodikként teljesítő Firefox és harmadikként, már felzárkózva az előtte haladóhoz az Opera. A többi böngésző, beleértve a Mozillát és az Internet Explorert is, az élbolytól jelentősen lemaradva nagyjából egy szinten volt, bár érdemes megjegyezni, hogy a HotJava és az Amaya a vizsgált oldalak egy részét nem volt képes betölteni egyáltalán.

Tesztjeink során legstabilabbnak a Konqueror bizonyult, leggyakrabban az Amaya omlott össze. Az átlagnál stabilabbak a Gecko motoros böngészők, de ha sok kiterjesztést használunk, labilissá válhatnak (mely jelenségnek főként egy-két konkrét kiterjesztés lehet az oka, de ember legyen a talpán, aki megtalálja, hogy melyik). Az Opera nem szerepelt túl jól ebben a tesztben, bár lefagyásról szó sincs. A böngésző memóriakezelésével van probléma (melyet a böngésző újraindítása old meg legtöbbször). A HotJava többször kezelhetetlenségig megmakacsolta magát és csak a program kilövésével tudtuk ilyenkor leállítani.

Extrák és felszereltség

Az Amaya és a HotJava böngészők az alábbi extrák nagy részét nem tartalmazzák.
Az összes nagyobb böngészőt használhatjuk teljes képernyős módban. Opera esetében ilyenkor a böngésző prezentációkezelőként is használható, és az oldalak stíluslapjaként is a projection médiára szánt verziót jeleníti meg.

Popup ablakok

Tesztalanyainkban a felugró ablakokat is lehetséges blokkolni valamilyen módon, igaz ezt nem mindenhol egyformán használhatóra tervezték. A legjobb a Mozilla klónokban a leggyengébb az Internet Explorerben.

Kisképernyők támogatása

Keskeny nézetre (mobiltelefonos vagy PDA nézet) még csak az Opera kínál lehetőséget, amely segítségével megtekinthetjük a weboldalak mini képernyős eszközökön látható képét (továbbá a Firefox-hoz rendelkezésre áll a Web Developers nevű kiterjesztés, amivel átméretezhető a böngésző ablaka egy előre beállított méretre, de ez nem hasonlítható össze az Opera lehetőségével).

Oldalsáv

Oldalsáv is van az elterjedtebb böngészőkben, de ennek megvalósítása igen eltérő. A leginkább konfigurálható az Operában és a Gecko motorral szerelt böngészőkben.

Mára már a füles böngészés is nagyon elterjedt, ennek ellenére az Explorerben nincs rá lehetőség, ha valaki az Internet Explorerhez hasonló böngészőben füleket akar használni, annak Maxthonra van szüksége.

Képkezelésben az Opera jeleskedik, bár a Mozilla-klónok és a Maxthon is elég jól szerepelnek (mentés képekkel, kép mentése, kép méretezése, megnyitás új ablakban/fülön, másolás vágólapra stb.). A Firefox-hoz több kiterjesztés is elérhető, melyek lehetővé teszik az oldalon levő összes kép egyszerre történő mentését, s további érdekességeket.

Egyedi stílusokat az újabb böngészők kivétel nélkül kezelik, a viszonylag réginek számító Internet Explorer csupán alapszinten képes rá. Felhasználói és alternatív stíluslapok között is sok böngésző képes váltani.

Egyre többen használják az egeres mozdulat-parancsokat, hisz szinte minden böngészőben van rá lehetőség. Akik nem szeretnek vagy nem tudnak egeret használni, azok is könnyen boldogulhatnak, hiszen az Opera és a Gecko böngészők billentyűzetről is jól vezérelhetők.

A nagyítás funkció is egyre inkább elérhető a különféle programokban, vannak olyanok, amelyek az egész weboldalt nagyítják a grafikus tartalommal együtt, és vannak olyanok, melyek csak a szöveget méretezik. Ez a szolgáltatás az Amaya alatt is elérhető.

A gyorsítótárak kezelésében meglepő módon nem az egyedi megoldást (memória cache) is alkalmazó Opera nyert, és ennek egyetlen oka, hogy hiába tud sokkal többet ezen a téren társainál, sajnos hibák sora miatt néha szinte használhatatlan a gyorsítótár funkció.

Kiterjesztések

Legjobban testre szabhatóak a Mozilla klónok (élükön a Firefox-szal), az Opera és a Konqueror megosztott második helyet kaphatnának, míg az Internet Explorer szinte nem is alakítható versenytársaihoz képest. A könyvjelzőket Firefox-ban tudjuk a legkényelmesebben karbantartani.

Egyéb szolgáltatásokkal is találkozhatunk a Gecko alapú és az Opera böngészőkben, úgymint RSS, email, IRC és WAP kliensekkel. Néhány megvalósítás jobb, mint a többieké, mint például a Firefox (modulként telepíthető) RSS kiterjesztése ismeri az összes lényeges RSS formátumot, vagy az Opera IRC kliense a weboldalak közé épülő böngészőlapokat használ. WAP kliens csak az Operában található.

Az sem utolsó szempont, hogy a szabványokat hogyan kezeli a böngészőnk. Élen járnak a Gecko alapú böngészők, de a Presto motorú Opera és KHTML-re támaszkodó Konqueror/Safari páros sincsen komolyan lemaradva, az MSHTML (mely az Internet Explorer magja) azonban már évek óta nem fejlődik, s jelentősnek mondható a lemaradása is. Szabványok tekintetében mindegyik böngészőnek vannak lemaradásai az ezredforduló előtt keletkezett szabványokkal kapcsolatban is.

Az összesítés szerint a legtöbbet az Opera és a Firefox tudja, de a többi Gecko böngésző sincs nagyon lemaradva. A KHTML böngészőket is csak a középmezőny szintű felszereltségük húzza vissza, hiszen sok szempontból kiválóak. Az Explorer a nagy böngészők közül az utolsó, és a rá építő Maxthon sem végzett előkelő helyen. Meg kell jegyezzük, a Firefox kiegészítéséhez használható kiterjesztés tár folyamatosan bővül, és az Opera extráinál jobban sikerült megoldások is születnek esetenként, például AdBlock.

Biztonság

A naprakészségben élen jár az Opera, a Firefox és a Mozilla, de a Konquerort is gyakran frissítik. Ebből a szempontból a Microsoft böngészője már múzeumba illene.

A legkevésbé biztonságos böngészők a Microsoft motorját használók, aki ilyen programot futtat, jobban teszi, ha nem is köti internetre a számítógépét, nem javasoljuk csupán webdizájnerek számára teszteléshez.

Minden böngészőt sikerült valamilyen módon kiakasztani weboldal segítségével, azonban a főleg ActiveX technológiára épülő törések és komoly károkat okozó támadások csupán a Microsoft termékére voltak hatással. A komolyabb galibák okozóit általában egy okosan használt vírusírtó program és egy jól konfigurált tűzfal képes volt megakadályozni a működésben, azonban a szándékosan hibákkal kódolt weboldalak némelyike ilyen esetekben is sikerrel fagyasztotta le áldozatát.

Összegzés, tanulságok

Tesztünk során nem hirdettünk győztest, azonban néhány programot kiemelnénk. Saját használatra érdemes igényünknek megfelelően a Firefox, Opera és a Konqueror (vagy Safari) hármasból választani. Természetesen Windows alá csak az első kettőt ajánljuk.

A komplett megoldások kedvelőinek az Operát, a gyorsaság megszállottjainak a Konquerort, azoknak, akik mindent szeretnek végletekig testre szabni magas szinten, a Firefox-ot ajánljuk. Ám mindenki a saját szempontjait figyelembe véve válasszon olyan böngészőt, amely megfelel az igényeinek.

Felhívjuk azon olvasóink figyelmét, akik nem csak kliens oldalon találkoznak a weboldalakkal, hogy jól teszik, ha a szabványosságon túl az összes elérhető (új generációs - XHTML/CSS értő) böngészőben tesztelnek (minimum MSIE 5+, Mozilla 0.6+, Opera 7+, Konqueror 3+/Safari).
 
kgyt arcképe
kgyt
Programozó és webdesigner. 1993-ban kezdett weblapokat tervezni hobbiból, ma már ez a fő tevékenysége. Jelenleg a weboldalak akadálymentesítését és akadálymentes honlapok tervezését tartja a legfontosabb ügynek. Honlapja a kgyt.hu címen található. Szabadidejében párjával tervezgeti a jövőt.
1

Workshop

kgyt · 2004. Nov. 2. (K), 23.58
A tesztelés menetéről és a böngészők nem említett érdekességeiről a meghirdetett Második Weblabor Találkozón tartunk előadást/workshopot.

Jelentkezni mindenki a saját tagsági adatai oldalán tud.


--
Szeretettel: Károly György Tamás
kgyt&kgyt.hu - http://kgyt.hu
2

Néhány kiegészítő link

kgyt · 2004. Nov. 3. (Sze), 01.41
A CSS kompatibilitásról itt egy blogmark: http://weblabor.hu/linkek/4260
Az elterjedt böngészők linkjei itt találhatóak: http://weblabor.hu/linkek/kategoria/151

A ma.hu cikke is nemrégiben jelent meg: http://ma.hu/page/cikk/ac/0/100845/1
Az OS News cikke: http://www.osnews.com/story.php?news_id=8168
3

Tasman

gellert · 2004. Nov. 3. (Sze), 08.37
További adalék. Tudtom szerint a Mac-es IE verzió, nem csak egy IE port, hanem egy önálló megjelenítési motor Tasman néven, amelyben Tantek Celik jeleskedett és sokkal nagyobb szempont volt a szabványoknak való megfelelés. Ez egy nagyon jó kezdeményezés volt. Érdemes lenne erre utalni, ill. bővebben szólni róla az előadásban.
További infók, csak találomra:
http://en.wikipedia.org/wiki/Microsoft_Internet_Explorer
http://www.microsoft.com/presspass/features/2000/01-05macie5.asp
6

Firefox

Anonymous · 2004. Nov. 3. (Sze), 10.33
OK, ok irtátok, hogy RSS -ben otthon van a firefox,
de modul nélkül is ott van a lifebookmark szolgáltatása.
Kár volt kihagyni a cikkből, mert szerintem egy év mulva az összes böngészőben ott lesz.
Még a longhornban is.

RSS - Valaki azt mondta:
"Az e-mail óta a legjobb dolog az interneten."
Szerintem a life-bookmark legjobb dolog ami egy RSS-el történhet!
Ezt a cikket is onnét választottam ki, megérte.
21

IE Unix alatt

paal · 2004. Nov. 4. (Cs), 23.27
Üdv,

Létezett Unix-os verziója is az IE/OE párosnak. Annó telepítettem is SUN-ra IE talán 4-est. Elég röhejesen nézett ki a /usr/local/windows mappa... :)) Gyakran elszállt akárcsak a Quklux Expressz.

--
Palkó Koma
29

re: IE Unix alatt

Granc Róbert · 2004. Nov. 5. (P), 11.18
Nem a négyes, hanem az ötös verziót portolták Unixra. További verziókat (érdeklődés hiányában?) nem készítettek, sőt a terméktámogatást is megszüntették. És igen, az OE is része volt...
Én pl. most is használhatnám a munkahelyi Solarisos Sun gépemen, fel van telepítve...

/robi
4

kicsit csalodas

Jano · 2004. Nov. 3. (Sze), 09.16
Hmm, azt hittem lesznek szamadatok is a sebesseggel kapcsolatban!
Mert igy nem ertem ertem hogyan lehetett osszehasonlitani egy durva konfigon futo Linuxos bongeszot egy gynge windowsos geppen futoval.
Masreszt mas platformon ugyanaz a program is mas sebesseget, stabilitast stb mutathat.


A FireFox-rol pedig minden cikkbol az jon le, hogy bovitgetni, konfiguralni kell, hogy jo legyen, sokat tudjon.
Ez nem igaz! A FireFox alapbol rengeteget tud, sok kenyelmi funkcio van benne, sok olyan ami meggyorsitja a bongeszest. Szinte minden fontos dolog ami az IE kiegeszito Maxthonban illetve az Operaban megtalalhato, benne van! (Ezalol az egyetlen komoly kivetel az eger gesztikulációk.)
Csak sikerult ugy kialakitani a felszint, hogy ne legyen tulzsufolva es ne rissza el elsore a bonyolultnak tuno, sok gombos stb kinezetevel a felhasznalot.

Ezekutan mar csak raadas a tovabbi kiegeszitok telepitese.
5

re csalodas

kmm · 2004. Nov. 3. (Sze), 10.01
Szamadatoknak mar tenyleg nem volt hely, ha kivancsi vagy, gyere szombaton :).

persze a platform kulonbsegek szamitanak, de megneztuk ff-ff ugyanaz volt kb es opera-opera is ( minimalisan gyorsabb a gyorsabb gepen, de csak a kepmegjelenitesek meg a tenyleges kliens oldali parsolas ).

Ez nem igaz! A FireFox alapbol rengeteget tud, sok kenyelmi funkcio van benne, sok olyan ami meggyorsitja a bongeszest.
sok van, de _nagyon_ keves az operahoz kepest pl
Szinte minden fontos dolog ami az IE kiegeszito Maxthonban illetve az Operaban megtalalhato, benne van! (Ezalol az egyetlen komoly kivetel az eger gesztikulációk.)
nemigaz, operara legalabbis.
rss,normalis kepkezeles,normalis fules bongeszes, link-ek kezelese es sorolhatnam mi az ami operaban van alap ff ben meg csak alap szinten vagy egyaltalan, de szerintem ezt is megvitathatjuk szombaton.

Csak sikerult ugy kialakitani a felszint, hogy ne legyen tulzsufolva es ne rissza el elsore a bonyolultnak tuno, sok gombos stb kinezetevel a felhasznalot.
en gombok nelkul hasznalom az operat... ff nel nem sikerult ezt sem megoldani :-)

Ezekutan mar csak raadas a tovabbi kiegeszitok telepitese.
szerintem letszukseg, anelkul nem lehet hasznalni.


--
üdv: kmm...
7

.

connor · 2004. Nov. 3. (Sze), 10.42
"szerintem letszukseg, anelkul nem lehet hasznalni."

Relatív(kinek milyen szükségletei vannak), nálam egyedül a MAB van telepítve ami nem a webes fejlesztést szolgálja, (ezen kívül még 4 de azt csak akkor használom ha dolgozom) mégis ha csak úgy böngészek semmi másra nem támaszkodom mint amit a firefox alapból nyújt.

--
connor
9

szamadatok, ff vs opera

Jano · 2004. Nov. 3. (Sze), 10.46
Szamadatoknak mar tenyleg nem volt hely

Ne viccelj mar, en tudtam volna meg tovabb gorgetni...
A tortenelem helyett sokkal erdekesebbek lettek volna. Igy csak egy n+1-dik bongeszo ismerteto cikk. Bocs.
Ha nem is teljes meresi adathalmazt de valami erdekes reszet tegyetek mar fel!


Ezt a FF vs Opera dolgot tegyuk mar rendbe. En lenyeges funkciokrol beszelek, hogy azok milyen szinten vannak finomitva arrol mar nem.
De csinaljunk mar egy osszehasonlito tablazatot, hogy ez ebben van ebben igy van vagy igy nincs, vagy csak kiegesyitovel. Igy lehet megoldani egy feladatot vagy ugy stb...
10

ff vs opera tablazat

kmm · 2004. Nov. 3. (Sze), 12.05
csinaltunk.
nem a levegobol beszelek.
most nemtom foltenni dolgozom, es este mikor hazamegyek (nemtommikor) nem tuti h lesz kedvem.
de szombaton remelem nem felejtem el elvinni...

mellesleg sem a ff sem az opera nem jobb a masiknal szvsz. mas. ff _csak_ bongeszo, opera meg internetes kozpont. egesz mas a celjuk is. En spec ffel nem tudok dolgozni, nekem azok a funkciok amiket hasznalok operaban is kellenek, viszont ha mindet folrakom ( mert ~ mind megvan extensionban ) akkor ff bizony lomha es igen instabil lesz.

--
üdv: kmm...
8

Firefox

Anonymous · 2004. Nov. 3. (Sze), 10.44
Ugy, ugy!
Szerintem is.
Apropo eger gesztikulációk, a legfontosabbak:
Ctrl+gorgetes (nagyitas)
Ctrl+baleger (ujlapon nyitas)
alpból benne van.

Csupan a flash amit telepiteni kell egy default-user szamara,
de a flasht mas bongeszok eseten is telepiteni kell.
11

Egérmozdulat...

kgyt · 2004. Nov. 3. (Sze), 14.02
Mondjuk ezeket nagyon sokat használom:
le-jobbra -> fül bezárása (Firefox esetében sajnos az utolsót is bezárja, Opera esetén akár háttérben levő fülön is megy)
le -> új fül nyitása
fel-balra -> egy könyvtárnyit fel
le-fel -> az aktuális oldal másolása masik fülre
fel-le -> újratöltés
jobbra -> előre a historyban
balra -> vissza a historyban
fel -> stop
le-balra -> ugrás az előzőleg nyitott fülre
linken - le-fel -> megnyitás háttérben új fülön
linken - le -> megnyitás új fülön

--
Szeretettel: Károly György Tamás
kgyt&kgyt.hu - http://kgyt.hu
12

re Egérmozdulat...

kmm · 2004. Nov. 3. (Sze), 15.43
le balra az az adott ful minimalizalasa, de tobb ful eseten tenyleg az altalad leirt funkiot adja ( optimalisan )

--
üdv: kmm...
14

Ja...

kgyt · 2004. Nov. 3. (Sze), 20.23
Azt írtam, mire használom...

--
Szeretettel: Károly György Tamás
kgyt&kgyt.hu - http://kgyt.hu
17

Egérmozdulat

Anonymous · 2004. Nov. 3. (Sze), 23.58
Megmondaná valaki, hogy hogyan lehet ezeket az egérmpzdulatokat használni? Ha jól értem, akkor az egér használatával a böngésző funkciói újfajta módon elérhetőek...
18

re: Egérmozdulat

kmm · 2004. Nov. 4. (Cs), 06.38
Kattintasz az egergombal barhol ( stilszeruen a jobb gombal ) es rajzolsz az egerrel egy format. Mikor folengeded a gombot, ha van ilyen formahoz rendelve parancs az vegrehajtodik.

--
üdv: kmm...
13

nem tartozik szorosan a cikkh

Anonymous · 2004. Nov. 3. (Sze), 19.40
nem tartozik szorosan a cikkhez, de anno elég érdekes alternatív böngésző volt:
http://browser.arachne.cz/
http://www.cisnet.com/glennmcc/ar177gpl/
15

Arachne

kgyt · 2004. Nov. 3. (Sze), 20.28
DOS alatt párszor használtam, de nem jött be...
Mondjuk érdekes volt a saját grafikus felülete...

--
Szeretettel: Károly György Tamás
kgyt&kgyt.hu - http://kgyt.hu
16

Mozilla, Firefox, Opera

Anonymous · 2004. Nov. 3. (Sze), 21.09
Sajnálom, hogy az OS/2-ről és az utódjáról, az eComStation-ről (http://www.ecomstation.com) egy szó sem esik.
Ezekhez ugyanúgy megjelenik a Mozilla (Warpzilla) és a Firefox, mint Linux, Windows, MacOS X, Solaris platformokra - naprakészen (http://www.mozilla.org/ports/os2/).
Sőt, a Mozilla projectet az IBM is támogatja és saját maga is kiad egy Mozilla stabil verziókon alapuló böngészőt, az IBM Web Browsert.
Operából 5.12-es volt az utolsó, ígérgették a további verziókat, de aztán nem jelent meg.

Ajánlom figyelmetekbe a hazai Team OS/2 weblapját, ott elég naprakész infokat találtok: http://os2.rulez.org
23

Warp...

kgyt · 2004. Nov. 5. (P), 08.34
Gondoltunk OS/2 tesztekre és leírásra is, de hely hiányában ettől el kellett
tekinteni, a QNX és más kevésbé elterjedt platformok is szükségszerűen kimaradtak.

--
Szeretettel: Károly György Tamás
kgyt&kgyt.hu - http://kgyt.hu
19

netscape+másegyéb

warchief · 2004. Nov. 4. (Cs), 19.59
1. szerintem ti hülyék vagytok, mert a netscape.com az egyk legzsírabb portál, és a netscape devnet volt az egyik első oldal, amit a standardoknak megfelelően készítettek el és üzemeltettek.

2. hol az egyik első tabbed böngésző, a netcaptor? (én arra váltottam először az ie-ről, aztán az operára.

3. mi értelme van ennek az összehasonlítgatónak rendben karbantartott gépeken?
inkább munkahelyi vagy iskolai "titkárnő" gépeken (W98, 128Mega ram, béna videókártya, több tonna spam- és spyware...) kéne mérni.
én ha tehetem - és időm engedi - akkor az ilyen gépekre 6-os operát telepítek és az ie ikonját az új böngészőre célzom.

csók:

warchief
20

észrevételek

Bártházi András · 2004. Nov. 4. (Cs), 20.55
Kérlek a személyes minősítéseket mellőzd a jövőben ezen az oldalon! Részemről jó ötletnek tartom a gyengegép tesztet is, szívesen fogadunk mérési eredményeket!

-boogie-
22

re: netscape+másegyéb

kmm · 2004. Nov. 5. (P), 03.40
1
hulyek vagyink ok, ha a netscape.com szabvanyos, nem csak hulye vagyok, de attol tobb is... aki ilyet mond az indokolja is meg!

2
netcaptor nem jelentos.

3
szerintem a batyam felesegenek a gepe megfelel a kateggoriafnak!



5 nem leééene innom :D
--
üdv: kmm...
24

szerintem...

kgyt · 2004. Nov. 5. (P), 09.23
  1. http://validator.w3.org/check?uri=http%3A%2F%2Fnetscape.com%2F
    No DOCTYPE Found! Falling Back to HTML 4.01 Transitional
    Errors: 316
    Ha ezt a sztandardoknak megfelelően készítették el, akkor tényleg hülye vagyok...
  2. A NetCaptor csak egy Internet Explorer bázisú böngésző, Windowsra (Az IE renderelő motorját használja). Ismerjük, használhatatlanul gyenge. Szót sem érdemel.
    Hasonló, mint a Maxthon (régi nevén MyIE2), de annál gyengébb.
    Ha minden böngészőt felsoroltunk volna, akkor könyvet adtunk volna ki, nem egy cikket.
    A Crazy Browser, vagy a Neoplanet szintén az IE-re épül, azokat sem elemeztük.
    Mellesleg a Netcaptor, azzal együtt, hogy a leggyengébb IE motorra épül, fizetős.
    • A nem karbantartott gépeken teljesen felesleges dolgozni.
    • Windows 3.1-en sem mértünk. A gép pedig nem csúcsgép volt, lásd a cikkben.
    • A Netcaptor is egy spemmelő program... ;-)
    • Egyébként te mivel foglalkozol?

--
Szeretettel: Károly György Tamás
kgyt&kgyt.hu - http://kgyt.hu
26

a netscape.com használhatatl

warchief · 2004. Nov. 5. (P), 11.01
a netscape.com használhatatlan, átláthatatlan. nem az. példásan szervezett oldal remek navigációval. ha nem találtátok a böngészőt - és ezt értitek átláthatatlanságnak és kaotikusnak, akkor annak egy oka lehet: a netscape portálja mindig is meglehetős távolságtartással viseltetett a böngésző irányában (vö pl a slashdot cikkét a netscape tízéves szülinapjáról, ahol így fogalmaznak: "Even the Netscape Portal (which never mentions the Netscape browser)...".
a netscape validságáról annyit: warchief határozottan a netscape devnetet említette...
Warchief szerint aki böngészőt keres, az amúgy sem a gyártó honlapjára megy rá - már a laikus (értsd: a w3c szerint az emberek kb 75 százaléka (mo-n, sztem: kilencven százaléka) - a download.com-on, vagy az origo szoftverbázisán keres böngészőt magának.
mellesleg warchief megjegyzi: netscapet is csak az emberek 1,5%-a használ. jelentősnek nem mondható. csúnya is. akkor meg minek foglalkoztok vele? rúgjunk még egyet a halottba? vagy a történelmi érdemei miatt? Akkor lehetne rögtön warchief második kedvenc böngészőjét, a kissé puritán terminálos linkset is mérni. LOL
amúgy meg már évezredek óta tudjuk, annak, hogy ti nagyságos expertek egymás közt vitatkoztok - sajnos - nem sok hatása van az plebsre: olyan ez az egész, mint a fogorvos; az ember csak akkor fordul szakértőhöz, amikor már nagy a baj. azt mondod kgyt, hogy nem karbantartott gépeken felesleges dolgozni. otthon persze nem is. de mentél már be bármely nagy egyetem bármely - na jó: nem ttk-s - karának bármely géptermébe/irodájába tüzet oltani? régi igazság, hogy közös lónak túrós a háta, és sajnos kgyt, nem mindenki engedheti meg magának, hogy saját gépe legyen, pláne nem jó. NB sztem kétségtelen, hogy szerencsétlen tíz v. százezrek kénytelenek pocsékul (tisztelet a kivételnek) karbantartott egyetemi/gimnáziumi/iskolai gépeken dolgozni, levelezni, élni.
Az emberek mindig azt fogják használni, amihez könnyen hozzájutnak (vagy amit a barát(nő)j(ü)uk/ főnökük is használ/ajánl/ iskolába /munkahelyen is az van) vagy azt, amit megszoktak, nem pedig feltétlenül azt, ami jó. Adj nekik egy olyan böngészőt, ami úgy néz ki, mint az ie - szép nagy, érthető gombok, hogy sixpack joe is értse, miről van szó, szép, poroszos szürke felület, kék sáv alul (számokból csak mérnökök értenek).
Ha igazán ütni akrtok(unk) akkor ahány helyre csak tehetitek letöltitek (tjük) és telepítitek (tjük) a magyar mozillát, hozzá az IE skint (http://pages.prodigy.net/zzxc/ieskin/) és a régi ikont az újra célozzátok.

kérdésedre válaszolva warchief újságíró/tördelő/képszerkesztő

rossz ékezetek sponsored by angol billentyűzet
30

A nagyságos expertek

Hojtsy Gábor · 2004. Nov. 5. (P), 11.21
Az a baj, hogy a nagyságos expertek között is nagyon sokan vannak, akik számára az Internet Explorer életérzés még mindig az alap, és fel sem merül, hogy más is lehetséges. Mivel ez az oldal azoknak szól, akik web experteknek gondolják magukat, vagy azzá szeretnének válni, úgy gondoltuk, hogy nekik jelentetünk meg cikket, nem a mozigépészeknek, akiknek egy másik lap szól. Nem felsőbb, hanem más kört célzunk meg, ennyi. Amíg az úgynevezett expertek nincsenek tisztában azzal, hogy milyen alternatíváik vannak, addig hiába adok Gizike kezébe Firefoxot. Amíg az expert összedobott oldala csak IE-ben látszik jól, mert nincs is tisztában az alternatívákkal, addig hiába kezdem alulról az evangelizációt. Különösen, hogy annak nem ez a webhely a tere, hanem a firefox.hu.
31

NE IRANYITSD IE IKONT FIREFOX-ra

Jano · 2004. Nov. 5. (P), 12.30
A FireFox terjesztes hivatalos allaspontja es a jozen esz is ezt diktalja.

A usernek igenis tudnia kell, hogy most egy masik programot hasznal. A FireFox alap skin alig ter el az IE-tol. Siman hasznalni fogja tudni.
32

természetesen nem illik

warchief · 2004. Nov. 5. (P), 15.03
természetesen nem illik ilyet csinálni. bocsánatot kérek a firefox fejlesztőitől, felhasználóitól és rajongóitól.
48

És a becsapott ügyféltől?

kgyt · 2004. Nov. 10. (Sze), 11.50
És a becsapott ügyféltől?

--
Szeretettel: Károly György Tamás
kgyt&kgyt.hu - http://kgyt.hu
47

Nem túrós, hanem túros...

kgyt · 2004. Nov. 10. (Sze), 11.47
Nem túrós, hanem túros...
Itt ugyanis nem a tejtermékről van szó, hanem arról, hogy a lovat nem ápolják, és ezért sebes, beteg lesz (túr lesz a hátán - szláv eredetű szó, fekélyt, sebet jelent)

Mellesleg az átlagos felhasználónak nem gond átállni pl. a Firefox-ra.
A múlt héten pl. egy cégnél (ahol több lány is használ böngészőt, köztük szőkék is) lecseréltem az Internet Explorert Firefox-ra, és másnap már egymást oktatták olyan beállításokra, amit még nem használtam soha...
Az embereket nem muszáj hülyének nézni.

--
Szeretettel: Károly György Tamás
kgyt&kgyt.hu - http://kgyt.hu
50

Túros - tényleg

Bártházi András · 2004. Nov. 10. (Sze), 13.41
Ezt nem is tudtam, én is rosszul írtam volna, érdekes tanulság volt. Egy kapcsolódó link: tulipiros és hupikék. Most akkor hogy is van ez a Hupikék Törpikékkel? ;) Inkább ne válaszoljon senki. ;)

-boogie-
51

túr

kgyt · 2004. Nov. 10. (Sze), 14.55
Ugye-ugye

--
Szeretettel: Károly György Tamás
kgyt&kgyt.hu - http://kgyt.hu
25

Hadd szóljak én is bele... :)

Granc Róbert · 2004. Nov. 5. (P), 10.59
Először hadd kérjem én is, hogy a személyeskedést mellőzzük ezeken a fórumokon, amennyiben lehetséges.

Válaszaim:
1a) A netscape.com lehet nagyon jó portál, de a cikk a böngésző honlapjáról szól, márpedig a netscape.com nem sok információt nyújt magáról a böngészőről... Mindössze egyetlen hivatkozás a kezdőlapon, ott is kevés információval.

1b) A Netscape devedge(és nem devnet) tényleg sokat segített a standardok terjesztésében - míg létezett.

2) Mint már említették, a netcaptor is egy IE motorú böngészőfelület, az IE számos hátrányával. Az ilyen felületekből a szerzők kiemelték a manapság egyik legelterjedtebbnek számítót, a többit egyrészt helyhiány miatt lehetetlen talán csak felsorolni is, másrészt valószínűleg nem is lenne sok értelme.

3) Itt relatív, azaz a böngészők egymáshoz való sebességviszonyát és tulajdonságait elemezték a szerzők, nem abszolút értelemben vett számadatokat, márpedig ez esetben szerintem a te felvetésednek nincs semmi értelme.

/robi
27

3)

Bártházi András · 2004. Nov. 5. (P), 11.06
A 3) pont esetében azért lehet mégis helye a kisebb gépeken való tesztelésnek, mert kevesebb erőforással lehet, hogy a relatív sebességek is máshogy alakulnak majd.

-boogie-
49

...valamint a 366MHz nem teki

kgyt · 2004. Nov. 10. (Sze), 11.54
...valamint a 366MHz nem tekinthető csúcsgépnek...
Átlagnak is nagy jóindulattal. Inkább alsó középkategóriának.

--
Szeretettel: Károly György Tamás
kgyt&kgyt.hu - http://kgyt.hu
28

persze, persze, a devnet az a

Anonymous · 2004. Nov. 5. (P), 11.07
persze, persze, a devnet az a macromediás cucc...

nem kéne már egy hete négy órát aludnom... :)
33

aludtam...

warchief · 2004. Nov. 5. (P), 18.05
és így kipihenve azt kell mondanom némiképp elhamarkodottan rohantalak le benneteket, hiszen itt tkp csak használati kérdések döntenek: ti az oldalakban először azt nézitek, hogy technikailag megfelel-e a standardoknak az oldal, majd a szintaxist vizsgáljátok, aztán a kinézetet, ezt követően pedig a tartalmat.
én ezzel szemben a tartalmat, és azt hogy mennyi kifelé, információra mutató linket tartalmaz az oldal, aztán mint képszerkesztő a kinézetet, és csak utolsó sorban nézem mint az intarnettel és kódolással foglalkozó laikus a szintaxist és a kompatibilitást.
warchief ezzel a vita ezen részét lezártnak tekinti
34

"harc"

Bártházi András · 2004. Nov. 5. (P), 19.10
Nem a vitát akarom újraéleszteni, de persze bár jellemzőnek mondható a fenti szemléletmód, nyilván nem mindig, mindenhol és minden körülmények között igaz. S nem mindenkire. Ahogy az összes általánosítás. A szabványos oldalak melletti harc egy célt szolgál: hogy mindenki, mindenhol hozzáférjen ahhoz, ami neked is a legfontosabb, s ez a tartalom. Amikor az oldal kódja olyan, hogy leszűkíti a kört, no azt nagyon nem szeretjük... :) Ettől függetlenül szerintem nagyon jó, ha vannak más szellemű észrevételek is az oldalunkon, hiszen azok csak szinesítenek minket, s többek leszünk általa. Persze ennek már csak közvetve van köze a böngészőkhöz. ;)

-boogie-
35

off: re: "harc"

kmm · 2004. Nov. 5. (P), 19.54
a bongeszok is szinesek, es mi is szinesek vagyunk :-)
ez nem kozvetett! :-P


--
üdv: kmm...
36

a meresi adatokon kivul az em

Anonymous · 2004. Nov. 8. (H), 09.40
a meresi adatokon kivul az emlitett "rosszul" megirt weblapokbol is kitehetnetek par linket ami szarra fagyasztja az ie-t mert igaz nem netezek tul sokat(napi 6-8 ora) de nem jellemzo hogy heti rendszeressegnel surubben gond lenne barmivel is virusirto/personal firewall nincs a gepemen(amin win2k3 fut desktop kent) de az utobbi 1 evben nem emlexem ra hogy lett volna virusom wormom stb pedig a gep 24/7 be van kapcsolva es interneten van. - kerem senkinek ne duranjon be a feje egyaltalan nem kotekedo hanem erdeklodo jelleggel irok hatha elhangzik valami olyan is ami nem csak egy analfabetat gyoz meg hogy mast hasznaljon ie helyett - mert az tok jo hogy gyorsabbak (tobb mb-s txtcsak meg a szabvanyokat jobban tamogatjak - de ezzel nem igazan lepek elore ha egy hulladek aktivx-es vbscript-es lapot akarok megnezni
37

re

Anonymous · 2004. Nov. 8. (H), 09.59
ha neked fw es av nelkul meg nem volt semmi gondod akkor _NAGYON_ _NAGYON_ es meg 1x _NAGYON_ szerencsés vagy.
nekem kb 5 percig birta a netet az xp mikor foltettem...
ezert sem hasznalok windózt...
38

honnan tudod?

Jano · 2004. Nov. 8. (H), 11.05
En arra lennek kivancsi honnan tudod, hogy nincs virusod, trojaid akarmid ha nincs fent virusolod/tuzfalad?

En a te erdekedben javaslom tegyel fel egyet. Otthoni hasznalatra vannak ingyenesek.

IE helyett FireFoxot hasznalni nem csak a biztonsaga miatt erdemes, hanem mert sok kenylemi funkcio van benne, ami neked mint felhasznalonak hasznos.

Ha olyan lapra kerulsz ami csak IE-vel nezheto akkor pedig van egy "Nyisd meg ezt a lapot IE-ben" kiegszito amit ha telepitesz 1 pillanat mulva mar megy is a lap.

(Kiegeszitoket telepiteni rettento egyszeru. Van egy oldal ahol fel vannak sorolva neked pedig csak kattintatni kell egy linken es mar telepitodik is.)

Termeszetesen az egyentol fugg, hogy hanyszor talalkozik ilyen lappal.
En FireFoxot hasznalok es abszolut nem zavar, hogy a Neptunhoz (egyetemi tanulmanyi rendszer) IE-t kell kulon inditani.
40

fogos kerdes - nincsen felesl

Anonymous · 2004. Nov. 8. (H), 14.37
fogos kerdes - nincsen feleslegessen nyitott port/nem kello processzek/nem generalok(vagy nemtudok rola:) gyanus emailforgalmat/nincsen gyanus mukodese a gepemnek.
pont amirol beszeltem elobb: "a te erdekedben" ez ilyen hit gyulekezete, meg krisnas tema, szerencsere az informatika nem ennyire elvont itt vannak konkretumok pont amit elobb is kertem pl par url amin elhasal a "hulladek" ie-m mert az ellenpeldara igen sok pelda van/ami termeszetessen nem a bongeszot hanem az adott honlapot minositi/ mellesleg neptunhoz se unixon se windowson nem az ie-t hanem rdekstop/mstsc-t hasznalok.
41

crash gyűjtemény

Hojtsy Gábor · 2004. Nov. 8. (H), 14.55
Ha crashelni akarsz mindenképpen, akkor http://kgyt.hu/lista/
45

thx ezt majdnem olyan jo volt

Anonymous · 2004. Nov. 8. (H), 16.47
thx ezt majdnem olyan jo volt latni mint ezt: http://susu.bnet.hu/ie
42

nagy koppanas

Jano · 2004. Nov. 8. (H), 15.16
Bocs de ez hulye hozzaallas.
Az ilyen emberek szoktak a legnagyobbat koppani. Azert mert meg nem tortent baj nem jelenti, hogy nem is fog!

Persze sok minden mulik azon, hogy megnyitom hulyen a csatolt fajlon es hasonlok, de vannak olyan virusok amik egy elvileg zart hleyen jonnek be, mert hiba van az oprendszerben!

Ha nincs tuzfalad akkor mit jelent a nincs nyitott portom?
Gondolom IE tehat Windows.

Az hogy a geped latszolag nem general gyanus jeleket az nem zarja ki azt, hogy meg nincs feltorve, nem maszott ra valami. Vannak virusok, falovak egyeb programok amik nem hangoskodnak hanem teszik csak a dolgukat.

Neptunhoz nagyon fasza az IE, az ActiveX-es jobb mint a sima Citrix kliens.
44

ez igy van felek is tole hogy

Anonymous · 2004. Nov. 8. (H), 16.14
ez igy van felek is tole hogy fog tortenni valami baj - szerencsere amiota megvettem a gepemet tavaly karacsonykor sulinetre;) azota meg nem tortent - de egy esetleges vinyohalaltol jobban felek azert mentek ultriumra.
nincs nyitot port pongyola volt - ertettem azalatt hogy nincsen elo tcp kapcsolat es nem figyel tcp/udp porton olyan alkalmazas amirol nem sejtem ugy hogy nem kene - igen tudom windowsban ezt is el lehet rejteni de nem a winbol hanem alola figyelem.
en tudom hogy nagyon fasza az ie nemcsak neptunhoz - de ha visszaolvasol pont az erdekelne hogy mi az amihez nem fasza(pl nagy txt/html megnyitasara kurvaszar ilyenkor marad a wget vagy valamelyik testvere) - ja meg ha mar igy felhoztad miert jobb az activeX es kliens a nativ terminalkliensnel?
39

csak egyetérteni...

warchief · 2004. Nov. 8. (H), 13.56
tudok janóval. ie-t használni olyan, mintha sose zárnád be az otthonod ajtaját - alapvetően nem veszélyes, de kockázatos. viszont ha se vírusírtód, se tűzfalad - sőt HD, ha spyware blastered sincs - akkor nem az ajtót nem zárod be, hanem kiveszed az összes nyílászárót, és a kutyát is elzavarod otthonról.
szerintem tölts le valami egyszerű vírusírtót - lehet, hogy a gépedhez kaptál is egyet - valamilyen tűzfalat - de minimum a windowsét kapcsold be - és telepíts valamiylen spyware-írtót - mondjuk az ad-aware-t, vagy a bazookát (bár az utóbbi nem írtó).
és használj valamilyen "alternatív" böngészőt: a remek, bár kissé monolitikus operát, vagy a szintén remek, kicsi firefoxot.
...bár, remélem te vagy a kivétel, ami erősíti a szabályt, és semmi baja a gépednek.
43

u.a. ne azt ird hogy hasznalj

Anonymous · 2004. Nov. 8. (H), 15.25
u.a. ne azt ird hogy hasznaljak alternativ bongeszot, meg tegyek fel ezt-azt mert SZERINTED ez nekem jo - szerintem nekem az a jo hogy ha nincsen tele a gepem mindenfele idetlen progival /ezalatt nem az alternativ bongeszoket hanem a spyware realtime virusirto stb/ ami feleslegessen eszi az eroforrasaimat.
46

oké...

warchief · 2004. Nov. 8. (H), 20.42
de egy bazooka másfél mega. egy próbát megér, nem? habár, tudod mit: nem sokáig tart, mire lejön, meg telepíteni, meg frissíteni+eltávolítani bahh! tíz drága perc életünkből!
52

Újabb teszteredmények... ;-)

kgyt · 2005. Feb. 18. (P), 04.24
http://www.howtocreate.co.uk/browserSpeed.html

--
Szeretettel: Károly György Tamás
kgyt&kgyt.hu - http://kgyt.hu
53

Én még beletettem volna,

baksatubor · 2005. Már. 14. (H), 16.11
Én még beletettem volna, hogy a Netscape/Mozilla tartalmaz egyéb dolgokat, pl. Webszerkesztő. (Ha benne van, szóljatok...)