Weblabor

Az elmúlt hónapokban több internetes folyóirat is foglalkozott a böngészőháború gondolatával (Terminal, Index és HWSW) találgatva az alternatív böngészők esélyeit és boncolgatva a Microsoft böngészőjének hanyatló egyeduralmát. A Weblabor most egy kis történelmi összefoglalás után beszámol, mi a helyzet a mai böngészőpiacon. Kmm-mel közösen készített tesztünkben felmérjük az aktuális programok teljesítményét és a számok ismeretében segítünk az olvasónak dönteni, melyik böngészőt érdemes használni.

WWW

A World Wide Web, magyarul a világháló projekt a CERN (Conseil Européen pour la Recherche Nucléaire, vagyis a Részecskefizikai Kutatások Európai Szervezete) kezdeményezéséből 1989-ben Tim Berners-Lee és Robert Cailliau vezetésével indult meg, majd 1990. november 12-én Berners-Lee formálisan is előterjesztette a World Wide Web ötletét, majd rá egy napra elkészítette az első weblapot is egy NeXT munkaállomáson, és karácsony után az első webes fejlesztőkészletet is ő publikálta. Tim Berners-Lee-t ma is a Net atyjaként tisztelik (s időközben lovaggá is ütötték tevékenységéért). 1993. április 30-án a CERN bejelentette a World Wide Web szabaddá tételét mindenki számára.

1993 végére 800.000 weboldalt tartottak nyilván, amely szám mára biztosan meghaladja a 4 milliárdot (A Google 4,285,199,774 oldalt tart nyilván a cikk születésének időpontjában).

A kezdetek

A hagyomány szerint kétféle böngészőt különböztetünk meg, karakteres és grafikus felülettel rendelkezőt, ám ez a felosztás nem pontos, hiszen vannak átmeneti, vagy mindkét funkciót hordozó példányok is, mint például a links, amely alapvetően konzolos használatra való, ám meglepően jól használható grafikus interfész is áll mögötte. Cikkünkben ezekre a böngészőkre nem térünk ki, most kifejezetten a grafikus megjelenítésre alkalmas programokat mérjük össze.

Az egyik első olyan böngésző, mely kihasználta a grafikus felületet, a Marc Andreessen (NCSA) által fejlesztett Mosaic volt, mely név azok számára is ismerősen csenghet, akik csak napjainkban kapcsolódtak be az internet világába (hiszen több böngésző leírásában is hivatkoznak rá). A Mosaic 1.0 1993 szeptemberében jelent meg UNIX, Macintosh és Windows rendszerekre. Az NCSA Mosaic után párhuzamosan kétféle Mosaic is szereplője volt a piacnak, a Mosaic Netscape, és a Spyglass Mosaic. Mindkettő hamar nevet cserélt (Netscape és Internet Explorer). Hozzátesszük, a text alapú internetezés nem halt meg a Mosaic megszületésével, csupán funkcionálisan más szerepet kapott, a szöveges böngészők fejlesztése a mai napig töretlen.

Az első háború

Az első háborút a Netscape Navigator és az Internet Explorer vívta az előző évezred utolsó évtizedének második felében. A harcból (bár a Netscape először nyerni látszott) az utóbbi került ki győztesen, hiszen a Netscape szinte teljesen eltűnt a harc során, míg az Internet Explorer az internetezők több, mint kilencven százalékánál volt használatban az ezredfordulón. Ebben talán az is közrejátszott, hogy a Netscape négyes verziója nem fejlődött megfelelő ütemben, csupán hibajavításokat tartalmazott, mivel a fő erőket a nyílt forrású Netscape, vagyis a Mozilla új motorjának megalkotására összpontosították, míg az Internet Explorer újabb és újabb ötletekkel gazdagodott... Fő oka azonban valószínűleg az volt, hogy a Microsoft erőteljes marketingpolitikájának következményeként a Windows olyannyira megerősödött, hogy más operációs rendszerek nem nagyon szólhattak bele a piac alakulásába és ezeken a rendszereken az Internet Explorer kényelmesen elérhető volt letöltés és telepítés nélkül, valamint a piac nagy részét kézbentartó óriáscégnek az anyagi lehetőségei is jóval kedvezőbbek voltak. Így a Windows felhasználói talán lustaságból is, de nem töltötték le a konkurens programot.

A Microsoft ezen kívül kieszelt jó néhány taktikát is ellensége, a Netscape legyőzésére, melyek közül a legjelentősebbek:

• A számítógépgyártókkal kötött megállapodásban az Internet Explorert kötelezővé tette a Windows-zal szállított gépeken, míg a Netscape-et tiltotta.
  
• Az internetszolgáltatók számára lehetővé tette a böngésző minimális arculatváltoztatását, a cégek népszerűsítésére, így sok helyen az előfizetés mellé a Microsoft alternatíváját adták.
  
• Megállapodott az AOL-lal (az USA és a világ legnagyobb internetszolgáltatója), hogy a cég az Internet Explorert részesítse előnyben a Netscape-pel szemben.
  
• A Microsoft FrontPage által generált oldalak csak Internet Explorerben voltak normálisan megtekinthetőek.
  
• A LAYER kivételével minden lehetséges Netscape-hez köthető szabványt lehetőleg élvezhetően jelenített meg a böngésző.
  
• Saját megoldásokat és technológiákat integrált a böngészőbe, mint például a kezdetekben ActiveX alapú HTML szerkesztő, s ezek egy része a rá épülő fejlesztések kapcsán a böngészőhöz láncolta a felhasználókat.
  

A CSS szabvány felvétele magától értetődő volt, s talán az egyetlen olyan eszköz volt a harcban, melyet a Netscape-nek is követni kellett volna, nem csupán a nyílt forrású verzióban, hanem a négyes sorozatban is mindenképpen.

A Netscape születése, halála és a Mozilla történet kezdete

Az eredeti Mosaic Communications Corporation jelentős átalakuláson ment keresztül, s ennek köszönhetően új nevet is kapott: Netscape Communications Corporation. Az új terméket értelemszerűen a Netscape-et, pontosabban a Mosaic Netscape-et 1994. október 13-án mutatták be, ezt követte december 15-én a Netscape Navigator 1.0, melynek nevében jogi okok miatt már nem szerepelt a Mosaic. A 90-es évek közepén és végefelé a böngésző nagy népszerűségre tett szert, köszönhetően az okosan kapcsolt szolgáltatásoknak és az ingyenesen elérhető internetes segítségnyújtásnak. A Netscape-nek köszönhetjük tulajdonképpen a sütik használatának lehetőségét is (cookie, Netscape 2-től), valamint a JavaScript is a Netscape szüleménye (Netscape 3-tól). Az évtized végére, ellenére annak, hogy népszerűsége rohamosan csökkent, kvázi a Netscape lett a szabvány - beleértve a konkurens Microsoft böngészőjét, az Internet Explorert is, amely jobban alkalmazkodott a Netscape-hez, mint fordítva, és ez igaz volt akkor is, amikor olyannyira megerősödött, hogy erre semmi szükség nem lett volna. Persze ennek az oka a kezdeti vezető pozíció volt.

1998-ban a Netscape abban az időben nagyon jelentős lépést tett a nyílt forráskódú világ felé, gyakorlatilag elsőként felismerve az ebben rejlő lehetőségeket. Bejelentették, hogy a Netscape Communicator következő verziója GPL licencű lesz. Ebből született a Mozilla is, melynek nevét a böngészők java része ma is hordozza a szervernek küldött azonosítójában (User Agent). Az új motort Gecko néven ismerjük.

Az elhúzódó fejlesztések következményeként a Mozilla motorú Netscape nem ért el akkora piaci sikert, mint ahogy a Netscape szerette volna. Ennek kapcsán felvásárolta őket az AOL (4,2 millió dollárért), mely tovább támogatta a nyílt forrású szoftver fejlesztését teljes munkaidős alkalmazottak alkalmazásával, de nem tartotta olyan fontosnak ezt a projektet. Végül úgy döntöttek, hogy befejezik a Mozilla motor támogatását.

Utolsó lépésként - egy nagyobb összeggel támogatva - még létrehozták a Mozilla Alapítványt, ahova utána az addig AOL Netscape programozók nagy része átkerült. Ezután a Mozilla motor tovább fejlődött, s már a Mozilla Alapítványnál indult el a Firefox előélete is, anno Phoenix néven (majd Firebird, s végül Firefox). A Mozilla egyre nagyobb sikerei kapcsán az AOL úgy döntött, hogy ők is kiadják az eddigi Netscape-ek folytatását, egy új Netscape verziót, mely a szabad forrásra épül (az 5-ös verziót kihagyva születtek 6-os és 7-es kiadások).

Az Internet Explorer térhódításában úgy tudjuk, hogy esetleg szerepe van annak, hogy a fejlesztést kezdetben nagy erővel támogató AOL a Microsofttal közös folytatáson gondolkodik, aminek nagyonis nagy az esélye, hiszen a jelenlegi pár fős böngészőfejlesztői csapat nem lenne képes önálló projekt megvalósítására. Mindenesetre megalázó lenne egy Internet Explorer motorú Netscape-et látni, s minden bizonnyal óriási felháborodás is követné.

Visszatérve a Mozilla, és a Mozilla alapú böngészőkre, ezek azok a programok, amelyek a Netscape-hagyomány utódai, és úgy tűnik ezek lesznek a második böngészőháború egyik erős harcosává, melyben nem két böngésző csap össze, hanem az egyeduralom és a versenyszellem.

Az Internet Explorer

A kilencvenes évek közepén egy Spyglass nevű cég is elkészítette Mosaic nevű böngészőjét (Spyglass Mosaic), majd a projektet a Microsoft 1995-ben bevette az új operációs rendszerébe (Windows 95). Ekkor nevezték át a programot Internet Explorerré, mely először a Spyglass, majd később a Microsoft neve alatt futott. A Windows 95 későbbi verzióiba bekerültek az Internet Explorer új kiadásai is, így 1997-ben a 4.0 is, ekkor a Microsoft megvásárolta 8 millió dollárért az Internet Explorert a Spyglasstól. A 4.0 volt a Microsoft első operációs rendszerbe integrált böngészője. Ez a változat már az Acive Desktop technológiát is magában foglalta, melynek segítségével a rendszer asztalán is lehetett weboldalakat elhelyezni, és ez a változat indította el a Microsoft elleni antitröszt perek folyamát is, hiszen a böngésző így behozhatatlan előnyre tett szert. Az 5.0 a Windows 98 második kiadásával jelent meg (Windows 98 SE) 1999 márciusában. Elhaló kísérletként a Microsoft portolta az Internet Explorert Macintosh-ra is, ám ez a kísérlet csak néhány verziót élt meg.

Ma a 6.0 sorozatszámú program javított verziója a frissebb Windows verziók alatt (a Windows XP második szervízcsomagjától érhető el, korábbi Windows verziókon nem), míg klasszikus Macintosh-on az 5.1.7 Mac OS X-en az 5.2.3 óta nincs újabb kiadás. A Macintosh-ra készült verziókról a pletyka azt állítja, hogy teljesen más motorra épülnek (erről pontos információink nincsenek, mivel zárt forrású programról van szó), mint a Windows platformon elérhetőek, ám gyanítjuk, hogy ez nem így van. Véleményünk szerint a két verzió közötti különbség legnagyobb oka az architektúrák mássága. Az, hogy pl. az RGBA PNG-k támogatottak Mac platformon nem biztos, hogy a motornak köszönhető, el tudjuk képzelni, hogy az operációs rendszer lehetőségei voltak sokkal jobbak...

Az Internet Explorernek 2001-óta nem jött ki új verziója, talán ez lehet az oka annak, hogy mára talán értelmét nyeri újra a böngészőháború gondolata.

Más alternatívák

A KDE projekt részeként ígéretes vállalkozás indult útnak 2000-ben, a KHTML-nek elnevezett motorra épülő Konqueror. A fiatalnak számító böngésző rohamos léptekkel beérte a konkurenciát, sőt, némely területen el is hagyta. Ez a motor szolgált (kisebb módosításokkal) az Apple által kifejlesztett WebCore böngészőmag alapjául, mely köré az ingyenes (és a Mac OS X-ben alapértelmezetten telepített) Safari és az üzleti OmniWeb böngészők épülnek. Más KHTML maggal szállított böngészők szintén léteznek, mint amilyen a Shiira és a SkyKruzer. Amiga programozók is tervezik egy új, erre a projektre alapozó böngésző megalkotását.

Az egyetlen olyan böngésző, amelynek zárt forrása és shareware státusza (a reklámmentes verzióért fizetni kell) ellenére viszonylag komoly szeletet jutott a böngészők piacának tortájából, az Opera. Sokan használják reklámokkal, és sokan megvásárolják ezt a norvég származású, viszonylag nagy múltú programot. Ez a böngésző híressé vált arról, hogy a böngészők NetBSD-jeként szinte minden lehetséges eszközre elérhető.

Kezdetben (1994-ben) a norvég Telenor nevű telekommunikációs cég (amely ma például Pannon GSM tulajdonosa is) indította útjára a projektet. 1995-től önálló vállalkozásként öregbíti az északi programozók hírnevét. Az Opera annak idején elsőként állt a szabványok támogatásának ösvényére, és ma is fontos szerepe van a W3C életében az Opera programozóinak.

A jelenlegi helyzet értékelése

Általában a felhasználók többsége nem használt még más böngészőt, mint ami a gépére van telepítve alapértelmezésben. Pontosabban a Windows alatti Internet Exploreren kívül sokan nem is tudják, hogy van más választásuk is. Voltak kísérletek arra (Egyesült Államokban és az Európai Unióban is perelték a céget egyes államok, illetve az Unió szervezetei), hogy rákényszerítsék a Microsoftot a böngésző és az operációs rendszer külön történő terjesztésére, ám ezek a próbálkozások nem jártak kézzelfogható eredménnyel. Más platformokon is találhatóak beépített böngészőprogramok, mint például az újabb Macintosh rendszereken megtalálható Safari, vagy a Linux és BSD alatt használatos KDE Konquerorja, és Gnome Mozilla klónjai (korábban Galeon, manapság Epiphany). Ezen rendszerek felhasználói – főként a UNIX-ok esetében igaz ez - általában nem a felhasználói, hanem a fejlesztői informatikusok közül kerülnek ki, akikről az innovatív szellem és a változtatásokat, más megoldásokat kereső látásmód következményeként általánosságban megállapítható, hogy nem ragadnak le a rendszer által kínált megoldásoknál, hanem újabbakat keresnek, ezért sincs veszélye annak, hogy monopol helyzetbe kerül valamelyik alternatíva.

A legtöbb szabad operációs rendszer többféle böngészőt is csatol a felhasználók számára összeállított CD-jéhez, illetve ezek a programok elérhetőek a projektek webhelyeiről is. Ezeken a rendszereken nagyobb az esélye annak, hogy egy egyszerű felhasználó is találkozik más, esetleg az igényeit jobban kielégítő megoldással. A Windows felhasználóinak is egyre több esélye van arra, hogy megismerje azokat a programokat is, amelyek nem a Microsoft műhelyéből kerültek ki, főleg, hogy az utóbbi időben egyre többet hallani az Internet Explorer biztonsági problémáiról és ergonómiai hiányosságairól.

Jelen cikkünkben szeretnénk az átlagos felhasználót gondolkodásra felszólítani. Nem kívánunk egyetlen cég terméke mellett sem kampányolni, viszont a tesztjeink során szerzett tapasztalatok fényében kiemelünk néhány olyan alternatívát, amelyek minőségben és hatékonysággal kiemelkednek a versenytársak közül.

A második háború

2004. áprilisában az Opera és a Mozilla fejlesztői aláírtak a W3C-vel közösen egy megállapodást, amelyben a szabványok mellett kötelezik el magukat, ez akár az első háborús szövetségnek is tekinthető. Ennek kapcsán fontos dokumentumok is születtek és megalakult a WHAT, vagyis a Web Hypertext Application Technology working group (Hálózati hipertext-technológia munkacsoport), amely többek között a böngészők minél jobb, és szabványokra támaszkodó működését hivatott szolgálni, természetesen a W3C-vel együttműködve.

Egyesek szerint, mivel manapság az Internet Explorer egyeduralma megszűnni látszik, ezt kihasználva a második harc az alternatívák és a Microsoft között fog lezajlani a közeljövőben. Érdemes azonban azt is szem előtt tartani, hogy az Internet Explorer valószínűleg nem fog megjelenni új (Windows-tól független) kiadással, azonban a Longhorn (2006-ra ígért Windows) egy új eszközt fog tartalmazni, amelynek az Avalon nevet adták. A küszöbön álló új megmérettetés (második böngészőháború) több kérdést is előtérbe hoz. Legfontosabbnak az a gondolat mutatkozik, hogy mi hasznunk lesz ebből, és milyen kárunk.

Főbb előnyök

A szabad versenyben minden gyártónak érdeke lesz jobb terméket piacra dobni, ennek fényében erősödhetnek a szabványok. A weblapok egységesebben kialakíthatóak lesznek, kevesebb szükség lesz behaviorok, speciális szeparátorok használatára a kódolásban. Nagyobb biztonsági követelményeket kell teljesíteni a programoknak. A kezünkben lévő szabványokat könnyebben kényszeríthetjük egy-egy renitens böngészőgyártóra, például az alfacsatornás (RGBA) PNG szabvány előnyeit, vagy az áttetszőséget támogató CSS normákat, esetleg az XHTML XML tulajdonságainak támogatását. Ezek fényében több lehetőséggel élve jobb, szebb weboldalakat készíthetünk és látogathatunk majd a jövőben, megszűnik webdizájn stagnálása az ezredfordulós szinten.

Az új böngészőháború remélhetően eltörli a „legjobban xy-ban látható” weboldal fogalmát, ehelyett a „használd te is az xy-t, mert az biztonságosabb”, vagy jobban testre szabható, esetleg sokkal jobb csapat áll mögötte, vagy több más szolgáltatást is kínál stb.

Hátrányok

Azok, akik nem szabványos elemeket (VBScript, <MARQUEE>, ActiveX) használtak a kódolásra, vagy akiknek ilyen elemekkel kódolták az oldalát, kénytelenek lesznek változtatni eddigi weboldalaikon. Bár ez manapság is elvárható, hiszen a változásra, folyamatos megújulásra szükség van egy weblap életében.

Tesztjeink

Vizsgálataink legnagyobb részét egy Windows rendszeren végeztük, amely alatt egy átlagos, az irodák többségében megtalálható teljesítményű számítógép állt (célunk az átlagfelhasználó számára kideríteni, melyik lehetőséget válassza).

A vizsgálatok utáni összegzésben a tesztek eredményeit értékelve javaslatot teszünk az igényeknek megfelelő böngésző használatára.

Weboldal

Mielőtt telepítettünk volna bármit is, megnéztük a weboldalakat, hogy némi plusz információt nyerjünk a programokról, és tájékozódjunk a bennünket érdeklő extrák és terméktámogatás után.

Böngészésünk során óhatatlanul is megfogalmazódtak bennünk, a technikai értékelésen túl, esztétikai kívánalmak is.

A Microsoft Internet Explorer oldala kellemes küllemű és elég jól használható, annak ellenére, hogy a szabványosság nem az erőssége. Nagy segítség angolul nem beszélők számára, hogy magyar (és még sok más) nyelven is elérhető.

Nem is külön böngésző, csupán egy az Explorerre húzott bőr a Maxthon (régebbi nevén MyIE2), melynek kifejezetten igényes, jól használható webhelye még a W3C által ajánlott webes normáknak is megfelel.

A Mozilla projektjei a Mozilla 1.x, a Camino és a Firefox is ugyanazon a weboldalon kaptak helyet. Szép oldal, de sajnos a szabványokkal nem teljesen kompatibilis, s gyakran vannak apró hibák is az oldalon. A lokalizált Mozilla verziók nem a központi weblapon megtalálhatók, hanem különálló egyedi oldalakon, bár a Firefox fejlesztők már több kiadott verzió óta törekszenek arra, hogy központosítsák a dolgot. Ez az 1.0-s verzióval meg is fog történni, a naponta készített csomagok már most is letölthetőek honosítva. A Mozilla esetében az FSF.hu Mozilla oldaláról tölthetjük le a legfrissebb magyarításokat. A Mozilla kapcsán megemlítendő, hogy a Firefox egy magyar nyelvű oldallal is rendelkezik, mely a Firefox.hu címen érhető el.

Az Opera nemrégiben megújult honlapja a legigényesebb esztétikai és szabványossági szempontból egyaránt. A nemcsak küllemében, hanem tartalmában is kiemelkedően színvonalas lapon megtalálhatunk mindent ami egy közösségi portálon nélkülözhetetlen. Egyetlen (de nagy) hiányossága, hogy magyar nyelven nem elérhető. A rajongói oldalak között kutatva azonban a magyarok is fellelhetőek, ilyen például a Magyar Opera Blog is.

Szemben az előző néhány böngésző internetes elérhetőségével, a Netscape oldala nem túl elfogadható, sem esztétikai, sem használhatósági szempontokat mérlegelve. Készítői a webes szabványokat rendszeresen figyelmen kívül hagyják, és az oldalakat elözönlő reklám teljesen lehetetlenné teszi az egyébként is átláthatatlan struktúra megértését.

A KDE projekt böngészője a viszonylag fiatal Konqueror. A grafikus felület weboldalába ágyazva, de mégis határozottan elkülönülve attól, egy jól áttekinthető, egyszerű és mégis igen tartalmas portált találhatunk. A fejlesztők felismerve a kor követelményeit magasra tették a versenytársak számára a lécet. Az oldal, bár nem táblázatmentes dizájnkialakítást használ, mutatja azt az elkötelezettséget, melyet alkotói az internetes szabványok felé mutatnak.

Az Apple Safari böngészőjének oldala ugyan szép, de megtalálni rajta valamit, amit éppen keresünk, nehéz. Sajnálattal vettük észre, hogy a W3C ajánlásaival nem törődve állították elő ennek a Konqueror motorját használó, Mac OS X-re szánt alapböngészőnek a weblapját.

Bár később foglalkozunk még az Amaya és az iBrowse nevű programokkal, ezeknek weblapjai tartalmi szempontból silányak, esztétikailag pedig egy letűnt korszak emlékeit idézik. Javukra legyen írva, hogy a sztenderdek betartásában nem maradnak el a fentiektől, sőt, talán ezek a leginkább szabványosak.

Beszerzés

Az Internet Explorer beszerzése Windows alatt szükségtelen, mivel az a rendszerrel együtt felkerül a gépünkre, s a biztonsági frissítéseket telepítve frissül is. Más operációs rendszer esetén nincs lehetőségünk a program viszonylag biztonságos és ingyenes használatára, általában Linux rendszereken csak a fizetős CrossOver Office nevű termékkel sikerül feltelepíteni. A Microsoft böngészőjét Windows-on kívül csak Mac OS-re fejlesztette, ám az 5-ös széria elején ezt is megszüntette.

Egy Internet Explorerre szükség van a Maxthon telepítéséhez is. A Maxthont könnyedén letölthetjük a weboldaláról, hiszen nincsen 4 MB sem.

A Konqueror beszerzése szintén igen egyszerű, de csak akkor ha Linuxot használunk. Nem kell egyebet tenni mint a KDE-t (ami szinte minden disztribúció része) feltelepíteni. Mac OS X-en is használhatunk Konquerort, ám ennek feltelepítéséhez szükségünk van egy X11-re is, ezért itt inkább a rendszerbe integrált (csak Mac OS X-en elérhető) Safari használata javasolt, ha KHTML (a Konqueror motorja) alapú programot szeretnénk. Windows alá nem találtunk KHTML alapú alternatívát.

A legkedveltebb alternatív böngésző, a Firefox, is igen könnyedén beüzemelhető. Ha nem szeretnénk telepíteni, akár tömörített formában is letölthetjük. Minden jelentősebb operációs rendszerre találunk friss verziót. A Mozilla szintén rendelkezésünkre áll az elterjedt asztali rendszereken. A Gecko motorral szerelt böngészők egyike a Mozilla csapat által Mac OS X rendszerre fejlesztett Camino, melyet szintén egyszerűen megkaparinthatunk, de ezt csak az említett platformon tudjuk használni. Érdekességként megemlítjük, hogy a Linuxok és más UNIX alapú rendszerek számára elérhető Gnome grafikus felület részeként hozzájuthatunk a Galeon és az Epiphany nevű, a Mozilla alapjaira készült böngészőpároshoz is. (A Mozillának még számtalan más változata létezik, melyeket szintén könnyű beszerezni, ám ezeket nem teszteltük részben hasonló voltuk miatt.)

Az egyik legtöbb platformra letölthető böngésző az Opera. Ez a program adja a legtöbb funkciót, mégis a letöltési mérete általában a legkisebb. Az Operát használhatjuk zsebszámítógépeken és modernebb mobiltelefonokon is. Ez a böngésző sajnos nem teljesen ingyenes, de nem is kötelező megvásárolni. Aki nem hajlandó fizetni érte, az egy (véleményünk szerint nem zavaró) vékony reklámcsíkot kénytelen elviselni a böngésző fejlécében.

Igen sok rendszeren telepíthető a World Wide Web Consortium (W3C) által fejlesztett Amaya, és a csak Java környezetet igénylő HotJava is.

A Netscape letöltését nem javasoljuk, mert csak szakértelemmel távolítható el az általa számítógépünkre kerülő nem kívánt programok és regisztrációs adatbázisbeli bejegyzések sora. Ami szintén a Netscape hibájának könyvelhető el, hogy 15 MB átlagmérettel a legrobusztusabb az általunk vizsgált programok közül (kivéve egy Internet Explorer letöltését, amelynek mérete inkább közelít a 100MB-hoz, mint az 50-hez).

Amiga rendszerre érdekes választás lehet az IBrowse letöltése is, mely nem okoz nehézséget az Amiga felhasználóinak.

A fenti összeállításból kiválogattuk azokat, amelyek magyar felülettel is rendelkeznek: Microsoft Internet Explorer, Maxthon, Firefox, Mozilla, Opera és Konqueror. A Safari újabb verzióihoz nem találtunk magyarítást, régebbi változatnak is csak nyomaira akadtunk a Google cache-ében.

A böngészők teljesítménye

Sebesség szempontjából a Gecko, a Presto (Opera) és a KHTML alapú böngészők teljesítettek jól vizsgálataink szerint. Leggyorsabbnak a Konqueror bizonyult, ezt követte komolynak mondható lemaradással a másodikként teljesítő Firefox és harmadikként, már felzárkózva az előtte haladóhoz az Opera. A többi böngésző, beleértve a Mozillát és az Internet Explorert is, az élbolytól jelentősen lemaradva nagyjából egy szinten volt, bár érdemes megjegyezni, hogy a HotJava és az Amaya a vizsgált oldalak egy részét nem volt képes betölteni egyáltalán.

Tesztjeink során legstabilabbnak a Konqueror bizonyult, leggyakrabban az Amaya omlott össze. Az átlagnál stabilabbak a Gecko motoros böngészők, de ha sok kiterjesztést használunk, labilissá válhatnak (mely jelenségnek főként egy-két konkrét kiterjesztés lehet az oka, de ember legyen a talpán, aki megtalálja, hogy melyik). Az Opera nem szerepelt túl jól ebben a tesztben, bár lefagyásról szó sincs. A böngésző memóriakezelésével van probléma (melyet a böngésző újraindítása old meg legtöbbször). A HotJava többször kezelhetetlenségig megmakacsolta magát és csak a program kilövésével tudtuk ilyenkor leállítani.

Extrák és felszereltség

Az összes nagyobb böngészőt használhatjuk teljes képernyős módban. Opera esetében ilyenkor a böngésző prezentációkezelőként is használható, és az oldalak stíluslapjaként is a projection médiára szánt verziót jeleníti meg.

Tesztalanyainkban a felugró ablakokat is lehetséges blokkolni valamilyen módon, igaz ezt nem mindenhol egyformán használhatóra tervezték. A legjobb a Mozilla klónokban a leggyengébb az Internet Explorerben.

Keskeny nézetre (mobiltelefonos vagy PDA nézet) még csak az Opera kínál lehetőséget, amely segítségével megtekinthetjük a weboldalak mini képernyős eszközökön látható képét (továbbá a Firefox-hoz rendelkezésre áll a Web Developers nevű kiterjesztés, amivel átméretezhető a böngésző ablaka egy előre beállított méretre, de ez nem hasonlítható össze az Opera lehetőségével).

Oldalsáv is van az elterjedtebb böngészőkben, de ennek megvalósítása igen eltérő. A leginkább konfigurálható az Operában és a Gecko motorral szerelt böngészőkben.

Mára már a füles böngészés is nagyon elterjedt, ennek ellenére az Explorerben nincs rá lehetőség, ha valaki az Internet Explorerhez hasonló böngészőben füleket akar használni, annak Maxthonra van szüksége.

Képkezelésben az Opera jeleskedik, bár a Mozilla-klónok és a Maxthon is elég jól szerepelnek (mentés képekkel, kép mentése, kép méretezése, megnyitás új ablakban/fülön, másolás vágólapra stb.). A Firefox-hoz több kiterjesztés is elérhető, melyek lehetővé teszik az oldalon levő összes kép egyszerre történő mentését, s további érdekességeket.

Egyedi stílusokat az újabb böngészők kivétel nélkül kezelik, a viszonylag réginek számító Internet Explorer csupán alapszinten képes rá. Felhasználói és alternatív stíluslapok között is sok böngésző képes váltani.

Egyre többen használják az egeres mozdulat-parancsokat, hisz szinte minden böngészőben van rá lehetőség. Akik nem szeretnek vagy nem tudnak egeret használni, azok is könnyen boldogulhatnak, hiszen az Opera és a Gecko böngészők billentyűzetről is jól vezérelhetők.

A nagyítás funkció is egyre inkább elérhető a különféle programokban, vannak olyanok, amelyek az egész weboldalt nagyítják a grafikus tartalommal együtt, és vannak olyanok, melyek csak a szöveget méretezik. Ez a szolgáltatás az Amaya alatt is elérhető.

A gyorsítótárak kezelésében meglepő módon nem az egyedi megoldást (memória cache) is alkalmazó Opera nyert, és ennek egyetlen oka, hogy hiába tud sokkal többet ezen a téren társainál, sajnos hibák sora miatt néha szinte használhatatlan a gyorsítótár funkció.

Legjobban testre szabhatóak a Mozilla klónok (élükön a Firefox-szal), az Opera és a Konqueror megosztott második helyet kaphatnának, míg az Internet Explorer szinte nem is alakítható versenytársaihoz képest. A könyvjelzőket Firefox-ban tudjuk a legkényelmesebben karbantartani.

Egyéb szolgáltatásokkal is találkozhatunk a Gecko alapú és az Opera böngészőkben, úgymint RSS, email, IRC és WAP kliensekkel. Néhány megvalósítás jobb, mint a többieké, mint például a Firefox (modulként telepíthető) RSS kiterjesztése ismeri az összes lényeges RSS formátumot, vagy az Opera IRC kliense a weboldalak közé épülő böngészőlapokat használ. WAP kliens csak az Operában található.

Az sem utolsó szempont, hogy a szabványokat hogyan kezeli a böngészőnk. Élen járnak a Gecko alapú böngészők, de a Presto motorú Opera és KHTML-re támaszkodó Konqueror/Safari páros sincsen komolyan lemaradva, az MSHTML (mely az Internet Explorer magja) azonban már évek óta nem fejlődik, s jelentősnek mondható a lemaradása is. Szabványok tekintetében mindegyik böngészőnek vannak lemaradásai az ezredforduló előtt keletkezett szabványokkal kapcsolatban is.

Az összesítés szerint a legtöbbet az Opera és a Firefox tudja, de a többi Gecko böngésző sincs nagyon lemaradva. A KHTML böngészőket is csak a középmezőny szintű felszereltségük húzza vissza, hiszen sok szempontból kiválóak. Az Explorer a nagy böngészők közül az utolsó, és a rá építő Maxthon sem végzett előkelő helyen. Meg kell jegyezzük, a Firefox kiegészítéséhez használható kiterjesztés tár folyamatosan bővül, és az Opera extráinál jobban sikerült megoldások is születnek esetenként, például AdBlock.

Biztonság

A naprakészségben élen jár az Opera, a Firefox és a Mozilla, de a Konquerort is gyakran frissítik. Ebből a szempontból a Microsoft böngészője már múzeumba illene.

A legkevésbé biztonságos böngészők a Microsoft motorját használók, aki ilyen programot futtat, jobban teszi, ha nem is köti internetre a számítógépét, nem javasoljuk csupán webdizájnerek számára teszteléshez.

Minden böngészőt sikerült valamilyen módon kiakasztani weboldal segítségével, azonban a főleg ActiveX technológiára épülő törések és komoly károkat okozó támadások csupán a Microsoft termékére voltak hatással. A komolyabb galibák okozóit általában egy okosan használt vírusírtó program és egy jól konfigurált tűzfal képes volt megakadályozni a működésben, azonban a szándékosan hibákkal kódolt weboldalak némelyike ilyen esetekben is sikerrel fagyasztotta le áldozatát.

Összegzés, tanulságok

Tesztünk során nem hirdettünk győztest, azonban néhány programot kiemelnénk. Saját használatra érdemes igényünknek megfelelően a Firefox, Opera és a Konqueror (vagy Safari) hármasból választani. Természetesen Windows alá csak az első kettőt ajánljuk.

A komplett megoldások kedvelőinek az Operát, a gyorsaság megszállottjainak a Konquerort, azoknak, akik mindent szeretnek végletekig testre szabni magas szinten, a Firefox-ot ajánljuk. Ám mindenki a saját szempontjait figyelembe véve válasszon olyan böngészőt, amely megfelel az igényeinek.

Felhívjuk azon olvasóink figyelmét, akik nem csak kliens oldalon találkoznak a weboldalakkal, hogy jól teszik, ha a szabványosságon túl az összes elérhető (új generációs - XHTML/CSS értő) böngészőben tesztelnek (minimum MSIE 5+, Mozilla 0.6+, Opera 7+, Konqueror 3+/Safari).