Cikkek
A NOSQL világa 1. rész: bevezető

Az SQL nyelv fejlesztése az 1970-es évek elején az IBM-nél kezdődött. Ezzel egy időben készültek el az első relációs adatbázisok (RDBMS). Az SQL kidolgozásánál elsődleges szempont volt az egyszerűség megőrzése azzal együtt, hogy rendkívül komplex lehetőséget nyújtson az adatok hozzáféréséhez. Az SQL és RDBMS rendszerek kéz a kézben fejlődtek az elmúlt 40 évben. Hatalmas adatmennyiséget kezelünk ezekkel a rendszerekkel, nagyon sokáig svájci bicska-szerűen mindenre megoldást kínáltak. Kialakultak az informatika szegmenseihez idomuló megoldások, így amikor a web elterjedt, vele együtt lettek népszerűek az egyszerűbb RDBMS rendszerek, mint a MySQL vagy a PostgreSQL.
jQuery form plugin kibővítve

Webes munkáim során sok adminfelületet csinálok, ahol rengeteg űrlap is készül, és ellenőrizni kell a kitöltött adatokat. Ezt az ellenőrzést szerveroldalon mindenféleképpen meg kell tennünk. Kliens oldalon ugyan nem kötelező, de manapság alapvető elvárás. Ha meg akarjuk spórolni a kliensoldali ellenőrzést, a szerver oldali kontroll után úgysem ússzuk meg a visszajelzést, hogy valami adat nincs rendben. Ha pedig ellenőrzünk kliens oldalon is, akkor ugyanazt a logikát kell két nyelven kiviteleznünk; ha egy újabb mező kerül az űrlapba, akkor két helyen kell a kódot módosítani.
Nagy terhelésű rendszerek fejlesztése 3.

Ha az előző részek tanácsai nem segítettek egy-két gépen megvalósíthatóvá tenni a feladatot, eljött a pillanat hogy szétrobbantsuk az alkalmazást apró darabokra.
Web Slices

Az Internet Explorer 8-as verziójában megjelent Web Slices szolgáltatás segítségével az oldalaink egy-egy szeletét egy mozdulattal beépíthetővé tehetjük a látogatóink böngészőinek kedvencei közé. Az adott oldalelem pontosan úgy fog kinézni a böngészőben, ahogy az oldalon látszik, továbbá lehetőségünk van arra is, hogy megadjuk az IE számára a frissítési és lejárati időt, így a böngészőben látható információk naprakészek lehetnek. Az egészben az a legjobb, hogy a megoldás használatához semmiféle külön szerveroldali támogatáshoz nincs szükség, mindössze néhány speciális CSS hivatkozási konvenciót kell betartanunk.
A Silverlight rövid története

WPF/E
A WPF, vagyis a vadonatúj, vektoros, D3D alapú Windows UI technológia megjelenése hajnalán óhatatlanul felmerült a fejlesztőkben, hogy milyen jó lenne, ha az XAML mint XML alapú felület és interakció leírónyelv alkalmazható lenne a szintén XML alapú XHTML leváltására.
Hogyan (ne) fejlesszünk játékot?

Milyen bugokba, problémákba lehet belefutni egy online játék készítése során? Bár a konkrét téma valószínűleg nem érint tömegeket, azért vannak olyan tanulságok, amiket minden fejlesztő levonhat és hasznosíthat magának. A tapasztalatok a Zandagort nevű PHP–MySQL–AJAX-ban írt, böngésző alapú MMO stratégiai játék fejlesztéséből származnak.
Wiki à la Yii

Ebben a rövidke leírásban azt szeretnénk bemutatni, milyen egyszerű elkészíteni egy elegáns webes alkalmazást a Yii keretrendszer segítségével. Ha a későbbiekben igény lesz rá, természetesen belevághatunk kényesebb témákba is, mint például a biztonság, gyorsítótárazás, komolyabb Active Record használat stb.
Nagy terhelésű rendszerek fejlesztése 2.

Mielőtt a bevezető cikk után rátérnénk a konkrét load balancing és clusterező megoldásokra, szeretnék egy jelentéktelennek tűnő, ám de annál hasznosabb eszközt bemutatni. Hölgyeim és uraim, konzolokat elővenni, debuggereket bekapcsolni, háttérfolyamatokat írunk.
Cross-domain JavaScript kommunikáció egyszerűen

Cross-domain JavaScript kommunikációra több lehetőség is adott – Flash, XML-RPC, postMessage() –, azonban ha egyszerű célokra keresünk egyszerű megoldást, akkor ezek közül egyik sem a legjobb. Vagy nem teljes körűen alkalmazható technikák, vagy a probléma látszólagos egyszerűségéhez képest túl bonyolultak és nem áll rendelkezésre mindkét oldalon a megvalósításukhoz szükséges programozói munkaóra. Sőt, az is előfordulhat, hogy a másik oldal nem kellően felkészült egy ilyen bonyolultabb csatorna kialakítására.
Sablonkezelés jQuery alatt

Szinte minden webes nyelv rendelkezik valamilyen sablonkezelő rendszerrel (template system), amivel a egyes blokkokat fel tudjuk tölteni változó tartalommal.




