Dojo: The Definitive Guide
Szerző:
Matthew A. Russell
Kiadó:
O'Reilly
Kiadás éve:
2008
ISBN:
978-0-596-51648-2
Oldalak száma:
496
Értékelés:
8
Linkek
Az O'Reilly Definitive Guide sorozata egy-egy témát jár alaposan körbe a teljesség igényével. Nehéz a célcsoportot behatárolni, hiszen kezdő és haladó egyaránt talál számára érdekes fejezeteket – az alapok megismerésétől a haladó fogások elsajátításáig kézen fogja az olvasót a szerző. Nincs ez másképp a Dojo: The Definitive Guide esetében sem. A szerző, Matthew Russel, a Dojo Foundation tagja.
Ha beleakarjuk ásni magunkat a Dojóba, meg akarjuk ismerni az eszközkészletét, legkézenfekvőbb levenni a polcról a Dojo: The Definite Guide-ot. A majd' 500 oldalas kiadvány nem egyestés olvasmány. Minden megtudható belőle a Dojóról, ami szükséges ahhoz, hogy munkára tudjuk fogni, de a későbbiekben is kiváló támaszt nyújt a haladóbb komponensek fejlesztésénél. Mindez márpedig a Dojo esetében külön kincs. Dacára a keretrendszer kiemelkedően jó minőségének és ipari támogatottságának, a köréje fonódó közösség messze elmarad a JQuery-t övező felhasználótábortól. Ha online igyekszünk a Dojóról érdemi információt begyűjteni, igencsak hamar kedvünket szegi (a hivatalos „javadoc”-ot leszámítva) az online dokumentáció hiánya.
Nagyon részletes és alapos könyvvel van dolgunk. (Olyannyira részletes, hogy néha már át is esik a szerző a ló túloldalára. Vélhetően így kapott négy oldal terjedelmet a CSS színkódok táblázatba foglalása.)
A szerző a tematikát tekintve nem foghatott mellé: minden benne van a könyvben, amit a Dojoról tudni érdemes. A könyv felépítése az alapozó fejezetektől halad az egyszerűbb építőköveken át a magasabb szintű komponensek – dijitek – bemutatása felé, hogy végül a DojoX ismertetése zárja az írást. Noha a JavaScript készség szintű ismeretét joggal várja el a szerző, a nyitó fejezetben a biztonság kedvéért kutyafuttában átismételteti az olvasóval a closure, lambda és first-class objektumok fogalmát.
A logikusan egymásra épített fejezetek lehetővé teszik, hogy egy szuszra elolvashassuk a könyvet elejétől a végéig, de akár egy-egy konkrét fejezethez lapozva is betekintést nyerhetünk a keresett témába.
A taglalt technológiák megértését és gyakorlati felhasználását bőséges forráskód segíti, amelyeket egy az egyben a szövegszerkesztőbe másolva ki is próbálhatunk. (Az ötszáz oldalhoz képest nem sok, mindenesetre számos elgépelés akad a példakódokban.) A könyvben idézett valamennyi forráskód és API hivatkozás az 1.0-s Dojóra támaszkodnak. (A 2-es ágig stabil az API.)
A Dojo: The Definitive Guide nélkülözhetetlen mankó minden Dojóval fejlesztő számára.
■ Ha beleakarjuk ásni magunkat a Dojóba, meg akarjuk ismerni az eszközkészletét, legkézenfekvőbb levenni a polcról a Dojo: The Definite Guide-ot. A majd' 500 oldalas kiadvány nem egyestés olvasmány. Minden megtudható belőle a Dojóról, ami szükséges ahhoz, hogy munkára tudjuk fogni, de a későbbiekben is kiváló támaszt nyújt a haladóbb komponensek fejlesztésénél. Mindez márpedig a Dojo esetében külön kincs. Dacára a keretrendszer kiemelkedően jó minőségének és ipari támogatottságának, a köréje fonódó közösség messze elmarad a JQuery-t övező felhasználótábortól. Ha online igyekszünk a Dojóról érdemi információt begyűjteni, igencsak hamar kedvünket szegi (a hivatalos „javadoc”-ot leszámítva) az online dokumentáció hiánya.
Nagyon részletes és alapos könyvvel van dolgunk. (Olyannyira részletes, hogy néha már át is esik a szerző a ló túloldalára. Vélhetően így kapott négy oldal terjedelmet a CSS színkódok táblázatba foglalása.)
A szerző a tematikát tekintve nem foghatott mellé: minden benne van a könyvben, amit a Dojoról tudni érdemes. A könyv felépítése az alapozó fejezetektől halad az egyszerűbb építőköveken át a magasabb szintű komponensek – dijitek – bemutatása felé, hogy végül a DojoX ismertetése zárja az írást. Noha a JavaScript készség szintű ismeretét joggal várja el a szerző, a nyitó fejezetben a biztonság kedvéért kutyafuttában átismételteti az olvasóval a closure, lambda és first-class objektumok fogalmát.
A logikusan egymásra épített fejezetek lehetővé teszik, hogy egy szuszra elolvashassuk a könyvet elejétől a végéig, de akár egy-egy konkrét fejezethez lapozva is betekintést nyerhetünk a keresett témába.
A taglalt technológiák megértését és gyakorlati felhasználását bőséges forráskód segíti, amelyeket egy az egyben a szövegszerkesztőbe másolva ki is próbálhatunk. (Az ötszáz oldalhoz képest nem sok, mindenesetre számos elgépelés akad a példakódokban.) A könyvben idézett valamennyi forráskód és API hivatkozás az 1.0-s Dojóra támaszkodnak. (A 2-es ágig stabil az API.)
A Dojo: The Definitive Guide nélkülözhetetlen mankó minden Dojóval fejlesztő számára.
