Weblabor

Böngészés során számtalanszor akad az ember hibaüzenetekbe, ezek közül is a leggyakoribb talán az "Error 404: File not found.". Jelentése pedig az "igen, egyszer volt itt egy oldal, de már nincs"-től kezdve az "ezt valaki elgépelte"-ig terjed. A legrosszabb megoldás, ha webfejlesztőként nem törődünk e jelenséggel, és hagyjuk, hogy a webszerver tegye amire képes. A hiba oldal megtervezése is fontos egy site építése során és nem is mindig olyan egyszerű eldönteni, hogy mit tartalmazzon.

Webes alkalmazásfejlesztés nagyságrendekkel gyorsabban, kompromisszumok nélkül - szólhatna egy hirdetés a Ruby on Railsről. A Ruby on Rails egy éppen egy éves, Ruby nyelvű webes keretrendszer, mely már ma elérhető, használható, s valóban rendelkezik ezekkel a hangzatos tulajdonságokkal. Most biztosan csóválják páran a fejüket, hogy minek nekünk még egy keretrendszer, de azt kell mondjam, rosszul dönt, aki nem ismerkedik meg ezzel a rendkívül hatékony fejlesztést lehetővé tevő programmal.

A Perl 6 nyelv – bár sem tervezése, sem implementálása nem fejeződött be még teljesen – egy akár már éles környezetben is használható, új és friss programozási nyelv. Letisztult, átgondolt lehetőségekkel rendelkezik, s bár a teljes megújítása a Perl nyelvnek, a hangulata nem változott. A script nyelvek közül minden bizonnyal az egyik legmodernebb, számos olyan nyelvi szerkezettel, megoldással bír, mely vagy még egy nyelvnek sem, vagy csak néhánynak sajátja (s ezek sem az ismert nyelvek között szerepelnek). A most induló sorozat a Perl 6-ot és a kapcsolódó technológiákat, így a Parrotot, Pugs-ot fogja bemutatni, illetve reményeim szerint kitér majd egyes már meglévő moduljainak a bemutatására is.

Egy weblap készítésekor sok szempontot figyelembe kell vennünk, ilyenek többek között a szakmai szempontok, a megrendelő kívánságai és a természetesen a rendelkezésre álló idő és erőforrásaink. Ebben a cikkben azokat a szakmai irányelveket gyűjtöttem össze, melyeket a munkám során megpróbálok betartani, s melyek főleg az oldal hozzáférhetőségére, elérhetőségére vonatkoznak. Olvasóink hozzászólásaival kiegészítve, tovább szerkesztett formában szeretnénk a WFSZ ajánlásaként is közzétenni a cikk tartalmát.

Egy modern, általános célú programozási nyelv elengedhetetlen része manapság az adatbáziskezelés megvalósítása. A Perl ezt már régóta tudja, sőt, egy egységes réteget nyújt, mely segítségével (ahogyan ez a többi ilyen réteg esetén is van) többé-kevésbé adatbázis függetlenül tudunk dolgozni. Mai cikkünkben a Perl adatbáziskezelési lehetőségeit (konkrétan a DBI modul által nyújtott fontosabb szolgáltatásokat) fogjuk áttekinteni.

Ha webfejlesztésre szánja magát az ember, felmerül a kérdés, vajon milyen nyelven kezdjünk neki, melyik lesz nekünk a legjobb? Figyelembe vehetjük saját ismereteinket (programozóinkét), a választandó nyelvek lehetőségeit (nyelvi tulajdonságok és modulok, általában a támogatottság) és további paramétereket is. A most induló cikksorozat azt mutatja be, hogy ha valamiért nem tudtunk dönteni, és két (vagy több) nyelvet is használnunk kell, nem kell elkeserednünk, mert számos lehetőségünk van a nyelvek közötti együttműködésre. Első alkalommal a nyelvfüggetlen megoldások kerülnek górcső alá.

Mint az előző részben ígértük, most a Webes tartalmak hozzáférési irányelveivel (röviden a WCAG-vel) folytatjuk az akadálymentes weboldalak készítését bemutató cikksorozatunkat. Először (egy rövid bevezető után) a szabvány 2.0 verziószámú munkavázlatát mutatjuk be lépésről-lépésre, majd a végleges 1.0 is megemlítésre kerül a következő részek során. Az ajánlások pontjait példákkal és magyarázatokkal tesszük szemléletesebbé, könnyebben érthetővé.

Sorozat indításakor nem gondoltuk volna, hogy a Google annyi új szolgáltatást és lehetőséget vesz fel palettájára, mint azt dömpingszerűen tette az utóbbi hónapokban. A "Google alapjai" keretében valószínűleg sohasem fogjuk bemutatni az összes lehetőséget, inkább továbbra is azokra fogunk koncentrálni, melyek napi társaink lehetnek a böngészésben. Most a Google Calculator, azaz a Google Számológép kerül sorra.

A webet nem csak olyan emberek böngészik, akik rendelkeznek azokkal a képességekkel, amelyekkel a többség. Vannak vakok, gyengénlátók, mozgássérültek is az interneten. A 2005-ös PHP Konferencián Torma Zsolt barátommal nem kevesebbre vállalkoztunk, minthogy összefoglaljuk azokat az ismereteket, szabályokat, melyek az elérhető weblapok tervezéséhez szükségesek, valamint hogy felhívjuk a figyelmet az elérhetőség fontosságára. Most kibővítve a konferencián elhangzottakat egy sorozat indul arról, miként is válhatunk akadálymentes weboldalak készítőivé.

A Web-ergonómia (vagyis a gyakorlati használhatóság), mint fogalom Jakob Nielsen: Web-design című könyvén keresztül jutott el hozzám. Sok olyan szempontot olvastam benne, amelyet magam is fontosnak tartottam, voltak azonban olyanok, amelyekre rádöbbentem az olvasás folyamán. De leginkább annak örültem a könyv áttekintése után, hogy az ott leírtakra építhetek a további munkáimban, és mint a téma egyik vezető szakemberét, hivatkozási alapként idézhetem érvként. A saját rossz tapasztalataim indítottak arra, hogy készítsek egy felmérést arról, milyen a mai magyar weboldalak minősége az ergonómiai szempontok alapján. A továbbiakban ezen kutatásom eredményeit fogom bemutatni.