Weblabor

Kap az ember egy design tervet, ami egy rajzot, egy Photoshop vagy egy Gimp fájlt jelent. Vagy esetleg nem kapja, hanem saját maga készíti el. Nagyon szép és csiribiri, de hogy lesz ebből egy weblap? Egyáltalán megvalósítható teljes pontossággal egy design terv? Hát lássuk, cikkemben a folyamat lépésein fogom végigvezetni az olvasót, bemutatva a fontosabb döntési pontokat, az egyik lehetséges utat.

Táblázat alapú egy oldal, ha a lap szerkezetét egymásba ágyazott többszörösen összetett táblázatokkal oldjuk meg. Ezekre kényszerültünk a CSS előtti időkben, ha két vagy három oszlopos megjelenést, vagy más speciális hatást akartunk elérni. A táblázat alapú oldalakkal azonban több probléma is van, de van megoldás. A cikkben egy konkrét oldalkialakítás során egy ilyen megoldást ismerhetünk meg, illetve azt, hogy miért rossz ötlet táblázat segítségével kialakítani egy oldal megjelenését.

Biztos sok olvasóval megesett már, hogy egy érdekes weblap tartalmát ki szerette volna nyomtatni, hogy mindig kéznél legyen, de a nyomtatóból kiáramló papírrengetegre pillantva azt vette észre, semmi értelme: a papíron minden design-elem helyet kapott, a legfontosabb rész, a tartalom viszont csak torzítva, vagy egyáltalán nem jelent meg – a webmester ugyanis „elfelejtett” gondolni egy „apróságra”, történetesen arra, hogy a nyomtatóra nem lehet ugyanazt a tartalmat küldeni, mint a képernyőre. Hogy mi ilyen súlyos hibát ne követkessünk el, íme pár sor, melyből megtudhatjuk, hogyan készítsünk olyan oldalt, mely képernyőn és nyomtatón is ugyanolyan jól mutat.

Böngészés során számtalanszor akad az ember hibaüzenetekbe, ezek közül is a leggyakoribb talán az "Error 404: File not found.". Jelentése pedig az "igen, egyszer volt itt egy oldal, de már nincs"-től kezdve az "ezt valaki elgépelte"-ig terjed. A legrosszabb megoldás, ha webfejlesztőként nem törődünk e jelenséggel, és hagyjuk, hogy a webszerver tegye amire képes. A hiba oldal megtervezése is fontos egy site építése során és nem is mindig olyan egyszerű eldönteni, hogy mit tartalmazzon.

Webes alkalmazásfejlesztés nagyságrendekkel gyorsabban, kompromisszumok nélkül - szólhatna egy hirdetés a Ruby on Railsről. A Ruby on Rails egy éppen egy éves, Ruby nyelvű webes keretrendszer, mely már ma elérhető, használható, s valóban rendelkezik ezekkel a hangzatos tulajdonságokkal. Most biztosan csóválják páran a fejüket, hogy minek nekünk még egy keretrendszer, de azt kell mondjam, rosszul dönt, aki nem ismerkedik meg ezzel a rendkívül hatékony fejlesztést lehetővé tevő programmal.

A Perl 6 nyelv – bár sem tervezése, sem implementálása nem fejeződött be még teljesen – egy akár már éles környezetben is használható, új és friss programozási nyelv. Letisztult, átgondolt lehetőségekkel rendelkezik, s bár a teljes megújítása a Perl nyelvnek, a hangulata nem változott. A script nyelvek közül minden bizonnyal az egyik legmodernebb, számos olyan nyelvi szerkezettel, megoldással bír, mely vagy még egy nyelvnek sem, vagy csak néhánynak sajátja (s ezek sem az ismert nyelvek között szerepelnek). A most induló sorozat a Perl 6-ot és a kapcsolódó technológiákat, így a Parrotot, Pugs-ot fogja bemutatni, illetve reményeim szerint kitér majd egyes már meglévő moduljainak a bemutatására is.

Egy modern, általános célú programozási nyelv elengedhetetlen része manapság az adatbáziskezelés megvalósítása. A Perl ezt már régóta tudja, sőt, egy egységes réteget nyújt, mely segítségével (ahogyan ez a többi ilyen réteg esetén is van) többé-kevésbé adatbázis függetlenül tudunk dolgozni. Mai cikkünkben a Perl adatbáziskezelési lehetőségeit (konkrétan a DBI modul által nyújtott fontosabb szolgáltatásokat) fogjuk áttekinteni.

Előző cikkünkben a Perl fájlkezelési lehetőségeivel ismerkedtünk meg, most ezt az irányt folytatva a Perl könyvtárkezelési képességeit tekintjük át, ezen belül is a könyvtárak tartalmának listázását, a könyvtárak manipulálását, s pár további lehetőséget, melyeket külső modulok segítségével érhetünk el. A cikk keretében pár hasznos trükkre is ki fogunk térni, melyek lehetővé teszik, hogy hatékonyan kezeljük könyvtárainkat.

Webes alkalmazások készítése során gyakran előforduló feladat, hogy elektronikus leveleket készítsünk és küldjünk ki. Ilyenkor nem esünk kétségbe, mert remek eszközök állnak rendelkezésünkre ennek megvalósítására (pl. PHPMailer, PEAR::Mail_Mime), de ettől függetlenül nem árt tisztában lennünk azzal, hogy hogyan is épül fel egy email. Ezúttal erről lesz szó, a cikk elolvasása után akár kézzel is képesek leszünk összeállítani és elküldeni akár egy csatolmányokkal rendelkező levelet.