Weblabor

Webes alkalmazásfejlesztés nagyságrendekkel gyorsabban, kompromisszumok nélkül - szólhatna egy hirdetés a Ruby on Railsről. A Ruby on Rails egy éppen egy éves, Ruby nyelvű webes keretrendszer, mely már ma elérhető, használható, s valóban rendelkezik ezekkel a hangzatos tulajdonságokkal. Most biztosan csóválják páran a fejüket, hogy minek nekünk még egy keretrendszer, de azt kell mondjam, rosszul dönt, aki nem ismerkedik meg ezzel a rendkívül hatékony fejlesztést lehetővé tevő programmal.

A Perl 6 nyelv – bár sem tervezése, sem implementálása nem fejeződött be még teljesen – egy akár már éles környezetben is használható, új és friss programozási nyelv. Letisztult, átgondolt lehetőségekkel rendelkezik, s bár a teljes megújítása a Perl nyelvnek, a hangulata nem változott. A script nyelvek közül minden bizonnyal az egyik legmodernebb, számos olyan nyelvi szerkezettel, megoldással bír, mely vagy még egy nyelvnek sem, vagy csak néhánynak sajátja (s ezek sem az ismert nyelvek között szerepelnek). A most induló sorozat a Perl 6-ot és a kapcsolódó technológiákat, így a Parrotot, Pugs-ot fogja bemutatni, illetve reményeim szerint kitér majd egyes már meglévő moduljainak a bemutatására is.

Egy modern, általános célú programozási nyelv elengedhetetlen része manapság az adatbáziskezelés megvalósítása. A Perl ezt már régóta tudja, sőt, egy egységes réteget nyújt, mely segítségével (ahogyan ez a többi ilyen réteg esetén is van) többé-kevésbé adatbázis függetlenül tudunk dolgozni. Mai cikkünkben a Perl adatbáziskezelési lehetőségeit (konkrétan a DBI modul által nyújtott fontosabb szolgáltatásokat) fogjuk áttekinteni.

Előző cikkünkben a Perl fájlkezelési lehetőségeivel ismerkedtünk meg, most ezt az irányt folytatva a Perl könyvtárkezelési képességeit tekintjük át, ezen belül is a könyvtárak tartalmának listázását, a könyvtárak manipulálását, s pár további lehetőséget, melyeket külső modulok segítségével érhetünk el. A cikk keretében pár hasznos trükkre is ki fogunk térni, melyek lehetővé teszik, hogy hatékonyan kezeljük könyvtárainkat.

Webes alkalmazások készítése során gyakran előforduló feladat, hogy elektronikus leveleket készítsünk és küldjünk ki. Ilyenkor nem esünk kétségbe, mert remek eszközök állnak rendelkezésünkre ennek megvalósítására (pl. PHPMailer, PEAR::Mail_Mime), de ettől függetlenül nem árt tisztában lennünk azzal, hogy hogyan is épül fel egy email. Ezúttal erről lesz szó, a cikk elolvasása után akár kézzel is képesek leszünk összeállítani és elküldeni akár egy csatolmányokkal rendelkező levelet.

Windowsos fejlesztők közül sajnálatos módon relatíve kevesen ismerik az egyik legjobb szabad forrású adatbáziskezelőt, a PostgreSQL-t. Ennek első és legfontosabb oka, hogy egészen mostanáig mostohán kezelte ezt a platformot, csak körülményesen, külön futtatókörnyezet (a Cygwin) telepítésével volt futtatható. Ez szerencsére a 8.0 változat első bétáinak megjelenésével megváltozott: elkészültek az első natív, valóban windows-os környezetre készült telepítőcsomagok is. Cikkünkben, melyet Felhővel együtt készítettünk, először áttekintjük az újdonságokat, majd egy Windows alatti telepítést nézünk végig.

Weblapok készítésekor az egyik leggyakoribb feladat különböző dobozok megvalósítása. A "hagyományos" módszer táblázatok használata, a rosszabb esetben több táblázat cellát is használva a keretek összeállításához. A mai cikkünkben ezt a témakört fogjuk végigjárni, azaz megnézzük, hogyan tudunk kialakítani különböző jellemzőkkel rendelkező (fejléces és fejléc nélküli) dobozokat CSS, és szemantikus HTML segítségével.

A szöveges és bináris fájlkezelés bemutatása után a mai alkalommal a fájlkezelési lehetőségekkel fogunk megismerkedni, s ennek keretében a fájlok tulajdonságainak (dátum, méret, típus, tulajdonos, jogok, stb.) lekérdezéséről, kezeléséről és megváltoztatásáról esik szó. A Perl ezekre a feladatokra néhány parancsot és függvényt ad, illetve modulokat biztosít (konkrétan a Win32 és almoduljai, illetve a File::stat modulról fogunk szót ejteni). Ennyi bevezető után neki is láthatunk az ismerkedésnek!

A Google ismertetésének folytatásához érkeztünk. Egy talán nem mindenki által használt, de annál érdekesebb szolgáltatás, a Google képkereső kerül jelen cikkben ismertetésre, melynek segítségével különböző szempontok alapján az interneten található képekre kereshetünk rá. A Google címlapján egy külön fül érhető el „Képek” vagy „Images” néven (nyelvtől függően), a http://images.google.com címen. Lássuk, mire jó ez az eszköz!

Korábbi cikkeinkben a Windows platformot, illetve a MySQL telepítését és beállítási lehetőségeit favorizáltuk igazán. Vannak azonban más lehetőségek is, melyek mellett nem mehetünk el szó nélkül: a legnépszerűbb szerverplatform manapság a Linux, s a PostgreSQL is egy egyre népszerűbb (s a MySQL-nél nagyságrendekkel többet tudó) adatbázisszerver. A mai cikkünkben a PostgreSQL (Debian) Linux alatti telepítéséről, s utána a beállítási lehetőségeiről lesz szó.