PostgreSQL telepítése és beállítása
Korábbi cikkeinkben a Windows platformot, illetve a MySQL telepítését és beállítási lehetőségeit favorizáltuk igazán. Vannak azonban más lehetőségek is, melyek mellett nem mehetünk el szó nélkül: a legnépszerűbb szerverplatform manapság a Linux, s a PostgreSQL is egy egyre népszerűbb (s a MySQL-nél nagyságrendekkel többet tudó) adatbázisszerver. A mai cikkünkben a PostgreSQL (Debian) Linux alatti telepítéséről, s utána a beállítási lehetőségeiről lesz szó.
A PostgreSQL nyílt forráskódú, a teljes kód szabadon hozzáférhető.
1.14) Milyen a PostgreSQL más DBMS-ekkel összehasonlítva?
Számos nézőpontból lehet vizsgálni a szoftvert: képességek, teljesítmény megbízhatóság, támogatottság és ár.
Képességek
A PostgreSQL rendelkezik a nagy, kereskedelmi DBMS-ek képességeivel: tranzakciók, al-lekérdezések, triggerek, nézetek, külső kulcsok, integritás és kifinoult zármechanizmusok. Van néhány képessége, ami a kereskedelmi adatbázisokból hiányzik, mint például a felhasználó által definiált típusok, öröklődés, szabályok és verziókontroll a zárolási viták redukálásáért.
Teljesítmény
A PostgreSQL teljesítménye hasonlít a kereskedelmi és más nyílt adatbázis szerverekéhez. Lehet bizonyos esetekben lassabb, másokban gyorsabb. A MySQL nevű tanuló RDBMS például gyorsabban hajt végre insert/update műveleteket, mivel a tranzakciókat elsumákolja. Persze a MySQL nem rendelkezik a képességek részben felsoroltak nagy részével. Mi a megbízhatóságra és a képességekre építünk, bár a teljesítmény is nő minden kiadással. Van egy érdekes oldal a MySQL és a PostgreSQL összehasonlításával a http://openacs.org/philosophy/why-not-mysql.html címen.
Megbízhatóság
Tudjuk hogy ha egy DBMS nem megbízható, akkor teljesen haszontalan. Igyekszünk jól tesztelt, stabil kódot kiadni, amiben a lehető legkevesebb hiba van. Minden kiadás elött eltellik legalább 1 hónap béta teszt, és a kiadási történet is azt mutatja, hogy stabil kódot adunk ki, ami készen áll a produktív felhasználásra. Úgy gondoljuk, felülmúlunk más adatbázis szoftvereket ezen a téren.
Támogatás
A levelezési listáink kapcsolatot teremtenek a fejlesztők és felhasználók csoportjával, akik segítenek a problémák megoldásában. Bár nem tudjuk garantálni hogy ki tudjuk javítani a hibát, más, kereskedelmi adatbázis cégek sem tudják. A fejlesztő csoport közvetlen elérési lehetősége, a közösség, a dokumentáció és a forráskód gyakran támogatást biztosít, mint más adatbázisoknál. Van kereskedelmi, alkalmi támogatás azoknak, akiknek szüksége van rá (lásd: 1.6).
Ár
A PostgreSQL szabad bármilyen felhasználásra, akár kereskedelmire is. A termékhez hozzáadhatod a saját forráskódjaidat korlátozás nélkül.
Ebben a cikkben csak a Debian Linux rendszerre való telepítést mutatom be.
A Debian Linux alatt, az intelligens telepítési és csomag kezelési rendszerből adódóan, a telepítés nagyon egyszerű:A telepítő ezután felkeresi a beállított Debian szervereket, letölti a csomagokat (a csomagot, és annak függőségeit is), majd lefuttatja az inicializáló szkripteket, melyek beállítják az adatbázis motor futtatásához szükséges könyvtárakat, elkészítik az alap (template) adatbázist, létrehozzák az adatbázis szervert futtató felhasználót, és alap beállításokkal el is indítják a rendszert. Ezután mar csak a környezet finom hangolására van szükség, majd a konkrét adatbázisok, felhasználók létrehozására.
Ezután létrejön az adatbázis könyvtár struktúra, az adatbázisok, jogrend, szervert futtató felhasználó (postgres), továbbá a konfigurációs állományok is. A rendszer üzemképes, használatra kész.
Javasolt még a postgresql-doc csomag telepítése is:Ez adja meg, hogy a PostgreSQL szerver látszódjon-e az 5432-es (Itt adható meg, hogy egyszerre hány kapcsolat élhet az adatbázis felé. Értéke függ a gépben lévő memória mennyiségétől.Néhány fenntartott kapcsolat a superuser-nek, azért, hogy akkor is tudjon kapcsolódni, ha a A paraméterek elég egyértelműen jelzik, hogy minek kell oda kerülnie. A típus a kapcsolat típusára utal, értéke lehet local, host, hostssl, hostnossl. Beállításunkban csak a local-t használjuk.
METHOD paraméter: itt adható meg a kapcsolódáskor a jelszó ellenőrzési mód. Lehet: trust (mindig beenged feltétel nélkül), reject (mindig elutasít feltétel nélkül), md5, crypt, password, krb5, ident, PAM (Pluggable authentication method, például: LDAP). Mi az md5 módot használjuk.
Egy fontos sor van, ahol az adatbázis adminisztrátor felhasználónak vannak jogok biztosítva.(A postgres felhasználó lokálisan minden adatbázishoz hozzáfér)
A lokális hozzáférések biztosításához nekünk elég egy sort beszúrni ebbe az állományba:Ezzel biztosítjuk, hogy egy lokális adatbázis felhasználó, ha tudja az adatbázishoz a jelszót, akkor hozzá is fér.
Alapértelmezésben található az állomány végén még egy sor, amellyel mindenkit kitiltunk, akit eddig nem engedtünk be:Ha nincs ott ez a sor, akkor érdemes odarakni.A parancs hatására elindul az adatbázis kezelő (alapértelmezésben a boot folyamat során elindul!)
Leállításra az parancs szolgál, újraindítani parancs kiadásával lehet.
Figyelem! aEzután: lehet használni a A
Ezután aHa nem szeretnénk hogy a felhasználó tudjon adatbázist létrehozni, akkor a CREATEDB opciót ki kell hagyni. Ha nem szeretnénk, hogy más adatbázis felhasználókat hozzá tudjon adni a rendszerhez, akkor pedig a CREATEUSER opciót kell kihagyni.A
Csatlakozás:Adatbázis eldobása:
Egyszerűbb esetben programjainkban a
Remélem, e cikk alapján többen kapnak kedvet a PostgreSQL kipróbálásához. Mint látható, telepítése egyátalán nem bonyolultabb mint a MySQL felrakása. A tudása bőven a MySQL felé helyezné a PostgreSQL-t egy nem létező listán. (Én még kihívónak sem tekintem a MySQL-t így, több MySQL projekten túl).
Még egy megjegyzésem lenne: így ejstd ki a nevét: Post-Gres-Q-L. Nem "postgre" (mint ahogy a MySQL sem "my")! (mp3)
http://www.postgresql.org/docs/faqs/text/FAQ_hungarian
http://www.debian.org
http://www.egominfo.hu/setup.html
http://cygwin.com/
http://openacs.org/philosophy/why-not-mysql.html
http://gborg.postgresql.org/
http://www.postgresql.org/postgresql.mp3
■ Mi az a PostgreSQL?
A PostgreSQL egy BSD licensszel rendelkező, objektum orientált adatbázis kezelő rendszer, így a MySQL-lel ellentétben teljesen szabadon felhasználható. Általában minden UNIX-kompatibilis operációs rendszeren képes működni. A 8.0 előtti verziók Windowsokon a Cygwin környezet segítségével futtathatóak csak, a 8.0 (jelenleg még béta állapotú) PostgreSQL már natív telepítővel rendelkezik.A PostgreSQL nyílt forráskódú, a teljes kód szabadon hozzáférhető.
Mit tud a PostgeSQL?
Röviden: mindent. Pontosabban minden fontosat, amit egy modern RDBMS-nek tudnia kell. De a legegyszerűbb, ha megnézzük mit mondanak a fejlesztői saját magukról (A magyar PostgreSQL FAQ-ból idézve):1.14) Milyen a PostgreSQL más DBMS-ekkel összehasonlítva?
Számos nézőpontból lehet vizsgálni a szoftvert: képességek, teljesítmény megbízhatóság, támogatottság és ár.
Képességek
A PostgreSQL rendelkezik a nagy, kereskedelmi DBMS-ek képességeivel: tranzakciók, al-lekérdezések, triggerek, nézetek, külső kulcsok, integritás és kifinoult zármechanizmusok. Van néhány képessége, ami a kereskedelmi adatbázisokból hiányzik, mint például a felhasználó által definiált típusok, öröklődés, szabályok és verziókontroll a zárolási viták redukálásáért.
Teljesítmény
A PostgreSQL teljesítménye hasonlít a kereskedelmi és más nyílt adatbázis szerverekéhez. Lehet bizonyos esetekben lassabb, másokban gyorsabb. A MySQL nevű tanuló RDBMS például gyorsabban hajt végre insert/update műveleteket, mivel a tranzakciókat elsumákolja. Persze a MySQL nem rendelkezik a képességek részben felsoroltak nagy részével. Mi a megbízhatóságra és a képességekre építünk, bár a teljesítmény is nő minden kiadással. Van egy érdekes oldal a MySQL és a PostgreSQL összehasonlításával a http://openacs.org/philosophy/why-not-mysql.html címen.
Megbízhatóság
Tudjuk hogy ha egy DBMS nem megbízható, akkor teljesen haszontalan. Igyekszünk jól tesztelt, stabil kódot kiadni, amiben a lehető legkevesebb hiba van. Minden kiadás elött eltellik legalább 1 hónap béta teszt, és a kiadási történet is azt mutatja, hogy stabil kódot adunk ki, ami készen áll a produktív felhasználásra. Úgy gondoljuk, felülmúlunk más adatbázis szoftvereket ezen a téren.
Támogatás
A levelezési listáink kapcsolatot teremtenek a fejlesztők és felhasználók csoportjával, akik segítenek a problémák megoldásában. Bár nem tudjuk garantálni hogy ki tudjuk javítani a hibát, más, kereskedelmi adatbázis cégek sem tudják. A fejlesztő csoport közvetlen elérési lehetősége, a közösség, a dokumentáció és a forráskód gyakran támogatást biztosít, mint más adatbázisoknál. Van kereskedelmi, alkalmi támogatás azoknak, akiknek szüksége van rá (lásd: 1.6).
Ár
A PostgreSQL szabad bármilyen felhasználásra, akár kereskedelmire is. A termékhez hozzáadhatod a saját forráskódjaidat korlátozás nélkül.
Támogatás
A PostgeSQL is rendelkezik, a nagyobb adatbáziskezelő rendszerekhez hasonlatosan, mindenféle meghajtóval (odbc, jdbc, dbi, .net), illetve nagyon sok programozási nyelvhez elérhető hozzá csatlakozási felület (c, c++, python, perl, php, stb). Sok szabad, illetve fizetős termék támogatja: grafikus felületű lekérdező, riport készítő eszközök, stb. Ezen PostgreSQL-hez létező programok információs gyűjtő helye a GBORG, ahol szinte minden feladathoz kínálnak megoldást PG alapokon.PostgreSQL telepítése
Jelen leírás csak ízelítő akar lenni a PostgeSQL használatához, ezért nem törekszem arra, h. teljes körűen bemutassam a telepítési lépéseket, a Unix verziók, kiadások nagy száma miatt ez nem is lehetséges egy bemutató cikk kapcsán. A konkrét rendszerhez tartozó telepítési lépéseket a megfelelő rendszerhez tartozó telepítési leírásokban lehet megtalálni.Ebben a cikkben csak a Debian Linux rendszerre való telepítést mutatom be.
A Debian Linux alatt, az intelligens telepítési és csomag kezelési rendszerből adódóan, a telepítés nagyon egyszerű:
root felhasználóként az alábbi parancsot kell kiadni:
# apt-get install postgresql
Telepítési lépések
- az adatbázis helye. Alapértelmezés a
/var/lib/postgresql/data.
- locale beállitása. Alapértelmezés C, ha a rendszer támogatja, de lehet hu_HU.
- az adatbázisok alapértelmezett kódolása. Az adatbázis létrehozásakor, ha nem adunk meg kódolást, akkor a rendszer ezzel a kódolással hozza létre a db-t. Jó választás lehet a LATIN2 (közép-európai karakter készlet, mely az összes magyar betűt tartalmazza, s ebbe belefér az angol is), vagy a Unicode.
- a dátum formátum: Európai (nap a hónap előtt) vagy az US formátum (hónap a nap előtt).
Ezután létrejön az adatbázis könyvtár struktúra, az adatbázisok, jogrend, szervert futtató felhasználó (postgres), továbbá a konfigurációs állományok is. A rendszer üzemképes, használatra kész.
Javasolt még a postgresql-doc csomag telepítése is:
# apt-get install postgresql-doc
Beállítások, finomhangolás
Alapértelmezésben a Debian alatt az/etc/postgresql/ könyvtár tartalmazza az adatbázis szever konfigurációs állományait. Ez rendszertől függően eltérő lehet, de a beállítások hasonló módokon végezhetőek el.postgresql.conf
Ebben az állományban az adatbázis szerver beállításait változtathatjuk meg. Néhány fontosabb paraméter:
tcpip_socket = true
port = 5432) porton, és elérhető legyen-e más gépek számára is. Ha nincs rá szükség, kikapcsolható (javasolt).
max_connections = 100
superuser_reserved_connections = 2
max_connections által beállított limitet már elérte a rendszer.pg_hba.conf
Ebben az állományban lehet megadni azt, hogy az egyes kliensek honnan, milyen módon kapcsolódhatnak az adatbázishoz. Minden egyes sor egy szabályt állít fel. A sorokban a bejegyzések sorrendje:
TYPE (típus) DATABASE USER IP-ADDRESS IP-MASK METHOD.
METHOD paraméter: itt adható meg a kapcsolódáskor a jelszó ellenőrzési mód. Lehet: trust (mindig beenged feltétel nélkül), reject (mindig elutasít feltétel nélkül), md5, crypt, password, krb5, ident, PAM (Pluggable authentication method, például: LDAP). Mi az md5 módot használjuk.
Egy fontos sor van, ahol az adatbázis adminisztrátor felhasználónak vannak jogok biztosítva.
local all postgres ident sameuserA lokális hozzáférések biztosításához nekünk elég egy sort beszúrni ebbe az állományba:
local all all md5Alapértelmezésben található az állomány végén még egy sor, amellyel mindenkit kitiltunk, akit eddig nem engedtünk be:
host all all 0.0.0.0 0.0.0.0 rejectAz adatbázis szerver elindítása, leállítása
A Debian rendszerben a/etc/init.d/ konyvtárban találhatóak az init szkriptek./etc/init.d/postgresql startLeállításra az
/etc/init.d/postgresql stop/etc/init.d/postgresql restartFigyelem! a
pg_hba.conf módosítása után újra kell indítani a rendszert vagy értesítenünk kell erről a szervert: postmaster processznek HUP signalt kell küldjünk (kill parancs), vagy adjuk ki a pg_ctl reload utasítást!Felhasználó felvitele
Az adatbázis szerver postgres felhasználó jogaival fut telepítés után. Először át kell váltani postgres felhasználóra. Ezt csak a root tudja megtenni:su - postgrescreateuser scriptet, bár ezzel nem tudtam a jelszavát beállítani az elkészítendő felhasználónak.A legegyszerűbb módszer: psql
A PostgreSQL parancssoros kliense apsql. Ezt kell elindítani, és létrehozni egy felhasználót:$ psql template1template1 adatbázis nevet meg kell adni.Ezután a
psql-ben a felhasználó létrehozó parancs:template1=# CREATE USER dbusername WITH CREATEDB CREATEUSER PASSWORD 'secret';Adatbázis létrehozás, csatlakozás
Ha az adatbázis felhasználót már létrehoztuk (dbusername), akkor az adatbázis létrehozása a következőképpen történhet, parancssorból:createdb -U dbusername -E UNICODE dbname-U után kell az adatbázis felhaszáló nevet megadni. A -E után az adatbázis kódolását. Ha nem adjuk meg, akkor a rendszer alapértelmezett kódolását használja (lásd fenn, a telepítési lépéseknél). Ezután bekéri a dbusername felhasználó jelszavát, és az adatbázis létre jön.Csatlakozás:
psql -U dbusername dbname paranccsal.dropdb -U dbusername dbnameÖsszegzés
A telepítés után a PostgreSQL adatbázis szerver már munkára kész. PHP illesztéshez aphp-postgres csomagot kell feltenni (apt-get install php4-pgsql), feltételezve , hogy a PHP a php4 csomagból lett telepítve és nem forrásból. Ha a PHP-t PostgreSQL támogatással akarjuk fordítani akkor a postgresql-dev csomagra is szükségünk lesz.Egyszerűbb esetben programjainkban a
mysql sztringet kell szinte csak pgsql-re módosítani (PEAR::DB, ADODB esetén), illetve a csatlakozás adatait (user, dbnév, port).Remélem, e cikk alapján többen kapnak kedvet a PostgreSQL kipróbálásához. Mint látható, telepítése egyátalán nem bonyolultabb mint a MySQL felrakása. A tudása bőven a MySQL felé helyezné a PostgreSQL-t egy nem létező listán. (Én még kihívónak sem tekintem a MySQL-t így, több MySQL projekten túl).
Még egy megjegyzésem lenne: így ejstd ki a nevét: Post-Gres-Q-L. Nem "postgre" (mint ahogy a MySQL sem "my")! (mp3)
A cikkben említett linkek, felhasznált irodalom
http://www.postgresql.org/http://www.postgresql.org/docs/faqs/text/FAQ_hungarian
http://www.debian.org
http://www.egominfo.hu/setup.html
http://cygwin.com/
http://openacs.org/philosophy/why-not-mysql.html
http://gborg.postgresql.org/
http://www.postgresql.org/postgresql.mp3
pg tuning
re: pg tuning
Hogyan kell beallitani a pg-t nagyobb terheles esetén? Ilyesmi?
Rengeteg tunning opcioja van, a manualja mindig friss, nagyon hasznalható (szvsz: jol strukturalt, jo felepitesu. ->(vs. mysql doksi oskaosza)), minden benne van.
Illetve: a pg oldalain talhatoak tunning tippek.
16.4.2. Resource Consumption
--
[ Dönci ]
re[2]: pg tuning
persze szepen magyarul :-)
angolul rengeteg van, de magyart nem talaltam.
--
üdv: kmm...
Idézőjel
--
Szeretettel: Károly György Tamás
kgyt&kgyt.hu - http://kgyt.hu
Idézőjel
-boogie-
fair play
Minden tiszteletem a PostgreSQL-é, nekem is a kedvenc RDBMS-em. Ennek ellenére (sőt éppen ezért!) fájónak találom, hogy a cikkben belinkelt összehasonlítás - a szerzője szerint is - idejét múlt, 4 évvel ezelőtt megfogalmazott problémákat tárgyal.
Ez a 4 év, persze, nem múlt el eseménytelenül egyik DBMS életében sem.
objektivitás
Szerintem ez a cikk közelébe sem megy az objektivitásnak. A PostgreSQL jó adatbáziskezelő. Ezt mindenki tujda szerintem, akit érdekel a témakör. Viszont a MySQL az 4-5-évvel ezelőtti állapotához képest iszonyú sokat fejlődött. Ez a cikk egyszerűen olyan dolgokat állít ami nem igaz ma már.
Senki nem mondta, h. friss a cikk
Nade: azt se furcsalljatok, h. a mysql oldalrol eltuntek (regen folapos volt) a sebesseg tesztek? Ahol a mysql sima select eseten mindenkit lealaz...
Igen az is nagyon regi volt, es a konkurrencia is sokat fejlodott azota. A mysql most jar a subselect-eknel... amit enyhen szolva is viccesnek tartok...
Nade, ez legyen az en velemenyem.
A kerdes: melyikotok hasznalja a mysql-ben az innodb tablakat? Hasznalja az egyatalan valaki (rajtam kivul? :))). Akarhany projectet toltok le a netrol, egyikben sincs meg nyomokban sem, h. ilyeneket hasznalna... Vegyuk elso peldanak a drupal legujababbat. A mysql dump-jaban csak myisam tabla van.
Most elolvastam (na jo, atfutottam) a 4-5 eves cikket (May 2000). Ott hianyolja a mysql-bol a tranzakciokat, es egyeb dolgokat, amik egy adatbazis kezelobol mar akkor hianyoztak. Egy resze megvan mar mysql-ben (4.5 ev alatt a subselect support...), de hasznalni nem hasznalja senki. A cikkben kozolt allitasok a mysql projectek igen nagy reszere meg mindig igaz, nincs benne tranzakcio kezeles (ACID).
Akkor mirol beszelunk? :)
Ahogy en latom: azadatbazskezelo = mysql. azadatbazis=mysql. Ellenben mindenki egy sqlite tudasu cuccot hasznal adatbaziskezelo helyett...
A masik vicces dolog a mysql-ben a full text index. Ami jo is lenne, de nem mukodik innodb tablakkal, csak a mysam-al (http://dev.mysql.com/doc/mysql/en/Fulltext_Search.html). Es most elegge objektiv voltam, mert ok irtak a termekukrol...
Szal, ennyi. Szerintem nem jo a mysql. Foleg annyira nem, h. egyenlo legyen az adatbazis fogalmaval... :)
--
[ Dönci ]
sqlite
Re: objektivitas
Persze ha az osszehasonlitas zavar meg azota is, nyugodtan nezzunk meg egy 2000-es pg-t, 7.0-ast akar a mostani mysql-el. A felallas ugyan az, mig a pg-be az ido alatt, most a 8-asig iszonyu sok fejlesztes tortent, addig mysql-be? Az, hogy azota kezdi azt "tudni" (csak azt is rosszul) amit egy rdbms-nek alapbol kellene tudnia?:)
plphp kiegészítés
Nagy örömömre szolgálna, ha egy apró kiegészítést csinálnátok a cikkhez plphp instalállása és üzembehelyezése címmel. :)
Cikkek
plphptelepítéssel foglalkozó cikket is. ;)-boogie-
plphp install
Konzultáltam Col-al, és azt mondta nem ir cikket. :) De érvei is vannak:
erősen béta halmazállapotú még a cucc, teszt célokra javasolt csak. A másik, viszont, ennyi: http://plphp.commandprompt.com/install.html . Ezen nem sok ragozni való van, tényleg... :)
--
[ Dönci ]
de...
-boogie-
gondolom en,
De kepzelj el egy jo bonya lekerdezest, ami csinal sok mindent. Ezt megirod egy tarolt eljarasban, mondjuk akar plphp-ben (de van mar tobb beagyazhato nyelv pg ala: plsql, ami joreszt oracle kompatibilis-> nem kell ujat tanulni, ha tovabb akarsz lepni, stb.), akkor a tarolt eljarasod a db-ben elintez mindent. Nem mozgatja X.szer az adatokat a kliensig, hanem csak egyszer, es az mar a vegeredmeny lesz. A db meg helyben, gyorsan elerve az adatokat dolgozik...
Vagy pl.: a triggerek hasznalata: irnak egy uj cikket a weblaborra, akkor az insert pillanataban lefuto trigger noveli a ciekkek szama mezot, amit utana mar csak le kell kerdezni, es nem kell mindig osszeszamolni. stb. Rengeteg peldat lehet meg hozni, de minek? Hasznalni kell, es kesz. :)))
--
[ Dönci ]
Cikkírás
Szóval mindenképpen jó lenne egy cikk róla. Az egy másik kérdés lehet, hogy kinek van ideje egy ilyen cikket megírni... ;)
-boogie-
uhu alatt nálam valami bugzik
Lehet, hogy holnap ismét nekiesek, és ha akkor sem megy, akkor inkább az uhu-listán megpróbálkozok a konkrét kérdéssel.
Valóban még béta, de ha majd stabil lesz, akkor egy nagyon jó dolog lesz :)
Ami nagyon jo dolog, az a plp
minimal pgsql tipps & tricks
1. A pgsql-t mindig fordítom. Nem bonyolult, de szerintem a teljesítménye jobb. Gyakorlatilag csak configure && make && make install kategória. Ha valamit hiányol (pl readline) akkor azt lehet apt-gettel is telepíteni.
2. Az adatbázist érdemes (még a legkissebb rendszereknél is) külön partícióra tenni. A könyvtárra (ahová a partíciót mountolod) meg kell adni a megfelelő jogokat (chmod -R 700 /path/to/mount/point) és a pgsql-t futtató user tulajdonába kell azt adni (chown -R pg_runner.pg_runner /path/to/mount/point).
Azután oda egy nyers adatbázisszerkezetet az initdb-vel lehet varázsolni (részletekért man initdb)
Ne felejtsétek átírni az adatbázis helyét a konfigurációs fájlokban (postmaster.conf: POSTGRES_DATA="/pgsql").
Ezt a lépést szvsz akkor is célszerű megcsinálni, ha a a pgsql apt-gettel került is fel.
üdv: mrbond
,aki kipróbálta a mysql-t,de utánna pszichiátriai kezelésre szorult :)
---------------------------------------
free! free as a bird!
110%-ban egyetertek:) Amugy a
Aki mar nem 1bites az ugyis tudja mit hogyan kell forgatni, szoval csak azert nem ez lett peldakent :) De teljesen jo es jogos hogy leirtad. 8-as pg-be pedig ott vannak a tablespacek, lehet akar tablakat, indexeket akarmiket kulon particora, dirbe pakolgatni :)
így a MySQL-lel ellentétben
Én úgy tudtam ez is szabadon használható, vagy már nem?
Korlátozások
Megnéztem és most is azt
OFF: jól látom, hogy ha a Követés menümet nézem, nem kell az összes témámat végignéznem, mert az elejére ugrik, ahol friss tartalom van?
GPL
A PostgreSQL licence viszont teljesen más. Arra, és (szinte) úgy használod a szoftver, ahogy akarod (a lényeg, hogy feltüntesd, hogy használod).
És igen, a követés arra való, hogy lásd mik az új tartalmak, amiket még nem olvastál.
OFF: A követést értem, a
Egyébként miért nincs e-mail értesítési lehetőség?
A Friss menüpont alatt