ugrás a tartalomhoz

Akadálymentes weboldalak I.

kgyt · 2005. Ápr. 5. (K), 22.00
Akadálymentes weboldalak I.
A webet nem csak olyan emberek böngészik, akik rendelkeznek azokkal a képességekkel, amelyekkel a többség. Vannak vakok, gyengénlátók, mozgássérültek is az interneten. A 2005-ös PHP Konferencián Torma Zsolt barátommal nem kevesebbre vállalkoztunk, minthogy összefoglaljuk azokat az ismereteket, szabályokat, melyek az elérhető weblapok tervezéséhez szükségesek, valamint hogy felhívjuk a figyelmet az elérhetőség fontosságára. Most kibővítve a konferencián elhangzottakat egy sorozat indul arról, miként is válhatunk akadálymentes weboldalak készítőivé.

Hogyan böngésznek a fogyatékkal élő emberek?

A sorozatban megjelent

Ahhoz, hogy megértsük az akadálymentesség elveit, célszerű kezdetben a miértet megismerni és megérteni. Elsőként azt tekintjük át, hogyan böngésznek a fogyatékkal élő emberek.

Általában főleg az érzékszervi hiányosságokat lehet leküzdeni bizonyos segítő technológiák alkalmazásával. Ezek főbb fajtái a képernyőolvasó programok (beszélők), beszédszintetizátorok, Braille megjelenítő eszközök, betűméret növelők, nagyítók, nagyméretű kijelzők, speciális mutatóeszközök (mutatópálcák, szemmozgást követő eszközök stb.), billentyűzetek (pl. túlmozgást korrigáló feltéttel), képernyőn megjelenő billentyűzetek, gépelést segítő eszközök. Ezek némelyike segítheti az értelmi fogyatékosok és más nem érzékszervi fogyatékossággal élő embertársaink böngészőhasználatát is.

Az alábbiakban ismertetjük, hogy a különféle fogyatékosságokból fakadó hátrányukat miképpen küzdik le az érintettek az internetes böngészés során., illetve elmagyarázzuk, hogy milyen többlet igényt támasztanak az egyes csoportok a weboldalakkal kapcsolatban. (A felsorolás nem teljes, de alkalmas arra, hogy betekintést nyerjünk a következőkben ismertetésre kerülő ajánlások miértjeire.)

Vakok

Egy vak ember alapvetően kétféle módon képes az írott szöveg befogadására:
  • hallás, vagy
  • tapintás segítségével.
Hangon alapuló vakokat segítő technológiák
Két főbb típusba lehet sorolni a hangon alapuló segédeszközöket, úgymint karakteres felületre épülő beszédszintetizátorok (melyek főleg hardveres megoldások), és grafikus felületű operációs rendszereken használt képernyőolvasó szoftverek.

Az előbbiek nyilvánvaló hátránya, hogy nem ugyanazt a felületet kapják a látássérült látogatók egy weblap esetében, mint az átlagos látó, aki egy grafikus böngészővel közelíti meg a webet. Előnyük a viszonylag alacsony áruk mellett, hogy, ha a fejlesztő tesztelte a weboldalt karakteres kliensből is, akkor kiszámítható lesz a felolvasó által visszaadott szöveg.
Manapság egyre inkább növekszik az igény a grafikus felületű böngészők használatára a vak felhasználók körében, így ugyanis összetettebb feladatokat képesek elvégezni egy képernyőolvasó segítségével, valamint ha csoportmunkában dolgoznak vakok és látók, könnyebben tudnak egy feladatot a böngésző segítségével megbeszélni. A képernyőolvasó programok nagy előnye, hogy képesek a weboldalak analizálására és ennek megfelelően a bonyolultabb navigációkra az oldalakon belül és az oldalak között.
Braille
A Braille írások olvasásakor a tapintás veszi át a látás szerepét, ezek az eszközök ugyanis a szövegeket kidudorodó (mechanikus, vagy piezzoelektromos) pontokká alakítják. A Braille kódokat hat- vagy nyolcpontos egységekre bonthatjuk, amelyek lehetnek betűk, kettősbetűk (pl. gy), írásjelek, vagy egyéb jelölők (szám, nagybetű) is. Egy megjelenítő általában egy sort, egy sorban 20-80 braille karaktert tartalmaz. Elolvasás után – a beállított olvasási tempónak megfelelően akár automatikusan is – a sor tartalma frissül a következő sorral. Sajnos ezek az eszközök meglehetősen drágák, ezért kevés felhasználó engedheti meg magának, hogy ne a fentebb említett hangon alapuló technikák egyikét válassza.

Gyengénlátók (és aliglátók)

A betűméret (akár drasztikus méretű) megnövelésére van a legnagyobb igény körükben. Erre a böngészőkben elhelyezett betűméret változtatásra alkalmas részt, képernyő nagyítókat használnak, de előfordul, hogy speciális megjelenítő eszközöket (nagy méretű kijelzőket, kivetítőket stb.) használnak.

A számukra elérhetővé tett oldalak előnyeit a kisméretű monitort használó látogatóink is élvezik.

Színtévesztők, színvakok

Ha az oldalaink fekete-fehér megjelenítő eszközön jól látható és jól használható, akkor jó eséllyel a fenti csoport tagjai is elérik azok tartalmát.

A számukra elérhetővé tett oldalak előnyeit a monokróm monitort használó látogatóink is élvezik.

Mozgássérültek

A mozgássérültek sérülései igen különbözőek lehetnek, ebből következik, hogy az általuk használt segítő technikák, és módszerek is különbözőek lehetnek, az eltérő igényeknek megfelelően.

Általánosságban elmondható, hogy a derékon aluli sérülések nem befolyásolják a számítógéphasználatot. A főbb gondot a kézsérülések, a kézhiány, a mozgási nehézségek és a mozgásképtelenség okozza.
Kézhiány, vagy teljesen használhatatlan kéz esetén alkalmazott módszerek
Költségtakarékos és egyszerűen használható voltuk miatt a szájba vehető, vagy fejre erősíthető pálcák (amellyel a billentyűzet kezelését lehet megoldani) használata a legelterjedtebb.

Vannak olyan eszközök is, amelyek segítségével lehetővé válik az egérhasználat kéz igénybevétele nélkül, ilyen például a szem mozgását figyelő, szoftverrel összehangolt kamera, vagy a fejre erősíthető fejmozgást követő kurzorkezelő szerkezet. Van lábbal használható egér is, amelynek egyik fele a kattintást, másik a pozicionálást segíti.
Remegés, túlmozgás esetén alkalmazott módszerek
Főleg billentyűzetre szerelt kéztámaszokat, vagy speciális billentyűzeteket alkalmazva kiküszöbölhetőek a félregépelések, azonban a gépelés még ezekkel a segédeszközökkel is lényegesen lassabban lehetséges.
Néhány szoftveres segítő módszer
Az egér kezelése lehetséges billentyűzetről és fordítva is igaz, ha a képernyő billentyűzetekre gondolunk. Többször szükség lehet a leragadó billentyű szolgáltatásra, amely segítséget jelenthet a billentyűkombinációk leütésében, akár egy ujjat használva is.

Ezek a lehetőségek többnyire az összes asztali operációs rendszerben megvannak.
Egyéb eszközök
Van olyan szájjal fújva és szívva kezelhető cső, amely alkalmas az egér jobb és bal gombjának megfelelő működést szimulálni. Egyes speciális esetekben az agy elektromos hullámait érzékelő pántot helyeznek a webet komoly mozgásproblémákkal megközelítő embertársaink fejére, amelyhez egy az egyszerű eldöntendő kérdések megválaszolásán alapuló szoftver kapcsolódik. Ezzel az eszközzel – bár meglehetősen lomha tempóban – lehetővé válik a böngészés teljesen mozgásképtelen emberek számára is.

Előfordul, hogy mozgássérült embertársunk kizárólag a fejét képes mozgatni, ilyenkor például a szájjal kezelhető botkormány (joystick) lehet segítségére egy képernyőre kirajzolt, szoftveresen kezelhető billentyűzettel kombinálva.
Számtalan különleges egér, nyomógomb, botkormány és billentyűzet létezik, amelyek felsorolására nehéz volna vállalkozni, hiszen sokszor ezeket az eszközöket egyedileg, személyre szabottan gyártják.

Problémás életkorúak (idősek, gyerekek)

A gyerekek problémái föleg két tényezőből tevődnek össze, nem ismerik kellőképpen a technikát és/vagy a figyelmük és befogadóképességük nem elég nagy. Az első probléma hasonló a kulturálisan elszigetelt emberekéhez, a második az értelmi fogyatékos embertársaink igényeit veti fel.

Az idős emberek internethasználatát nehezíti a kor miatti gyengénlátás, a hallásromlás, és a befogadó képesség esetleges szűkülése (pl. szenilitás miatt). Legtöbben közülük csak idős korukban kezdték el tanulni a számítógéphasználatot, ezért a kulturálisan elszigetelt emberek számára elérhetővé tett oldalakat ők is jobb eséllyel használhatják sikerrel.

Értelmi fogyatékosok

Leginkább a szövegértés okoz számukra gondot, így a diszlexiások igényei rájuk is igazak. Érdemes lehet ábrákkal könnyíteni a navigációt, hogy könnyebben eligazodjanak. Fontos, hogy hagyjunk időt számukra a műveletek elvégzésére.

Siketek

A siketek (és nagyothallók) számára jelent talán a legkisebb akadályt a web használata, mivel az oldalakon ritkán fordulnak elő hangzó formátumú anyagok. Általában nem használnak kisegítő technológiákat, de számukra is megkönnyíthetjük a böngészést, ha esetleges hangzó anyagaink megfelelő írott formáját elérhetővé tesszük.

Tulajdonképpen a hangkártyával nem rendelkező felhasználók is funkcionális siketeknek számítanak a webfejlesztő szemével nézve.

Diszlexiások (és diszgráfiások)

Számukra a hosszú egybefüggő szövegek jelentik a fő akadályt, nemegyszer használnak felolvasóprogramot, hogy ezzel is megkönnyítsék a böngészést. Számukra segítség lehet ha rövidebb részekre tagoljuk a szövegeket például alcímek alkalmazásával.

A diszlexia enyhébb változatának tekinthetjük az olvasási nehézségekkel küzdést. Gépelési nehézséggel küszködőknek nagy segítség lehet a zsebtelefonokon már elterjedt prediktív szövegbevitel, amely a nyelvnek megfelelően segíti a felhasználót.

(Fényérzékeny) epilepsziában szenvedők

Általában gond nélkül tudják az oldalakat böngészni, ám bizonyos minták, vagy villogó elemek, képterületek görcsös rohamot válthatnak ki belőlük.
Többnyire csak az animációkat tiltják le a böngészőjükben.

Kulturálisan elszigetelt emberek

Náluk (többnyire) nem találhatóak segítő technológiák, mivel nem is ismerik azokat. Legnagyobb problémájuk, hogy nem nagyon ismerik a weboldalak által használt alapvető navigációs eszközök használatát sem eléggé, ezért számukra különösen fontos, hogy egyértelmű legyen az oldalainkon való eligazodás.
Sokszor ebbe a csoportba tartozónak tekinthetőek a kisebbségben élők, és a szegények is.

Szabványok, ajánlások az akadálymentes webbel kapcsolatban

Az akadálymentesítés irányelveit elsősorban a World Wide Web Consortium (W3C) Web Hozzáférhetőségét Érintő Kezdeményezésének (WAI) ajánlásai fektetik le. Ezek közül a legfontosabbak a Webes tartalmak hozzáférési irányelvei (WCAG 1.0 és WCAG 2.0) és a Felhasználói ágensek hozzáférési irányelvei (UAAG). Ezek a szabványok előírják, hogy a weboldalak feleljenek meg az egyéb ajánlásoknak is, mint amilyenek például a (Kiterjeszthető) hipertext jelölőnyelvek ((X)HTML) és a Lépcsőzetes stíluslap technikák (CSS).

WCAG 1.0

A Webes tartalmak hozzáférési irányelveinek az első kiadása, mely jelenleg egyben az egyetlen végleges is.

Az ajánlás ellenőrzőpontokra helyezte a hangsúlyt (hogy a weboldalak ellenőrzése minél könyebben történhessen meg), az egyes ellenőrzőpontoknál pedig feltünteti, hogy teljesítése mely szinthez kötelező (1-3. szint). Ha minden pontot betartunk, akkor weboldalunk a harmadik szintnek felel meg (ezt a „Tripla A” minősítéssel jelölhetjük). Ha a harmadik szintű előírásokat nem tartjuk be, de a másik két szintnek megfelelünk, a második szintet teljesítettük (Dupla A). Az első szint teljesítéséhez elegendő csupán az első szinthez tartozó ellenőrzőpontoknak megfelelni (A).

Részletesebb bemutatására a következő részben térünk ki. Az ajánlás lényege a fogyatékkal élő emberek számára hozzáférhető internetes tartalmak előállításának segítése hasznos tanácsokkal, melyekből minél többet megfogadunk, annál magasabb elvárásoknak felelünk meg. Az ajánlás szinte az egész weboldalkészítési folyamatra vonatkozik, beleértve a tervezést és a (fél)kész weboldal tesztelését is - például kitér a színek használatára, táblázatok felépítésére, hangsúlyozza az eszközfüggetlenséget, stb.

WCAG 2.0

Ez az ajánlás még csak a munkavázlat fázisában van, azonban érdemes róla említést tennünk, mert új módszerrel írja elő az akadálymentesség elveit.
Itt négy alapelvet találunk, amelyeket több irányelvből építettek fel a szerkesztők. Ennek az ajánlástervezetnek más a logikája. A dokumentum nem a webes szerkesztés felől közelíti meg az akadálymentességi normákat, hanem fogyatékos embertársaink akadálymentes weboldalakkal szembeni elvárásait tárja elénk.

Ez azért lehet célravezetőbb, mert így a jövő technológiáit is lehet erre az ajánlásra építeni. Az eszközfüggő részek kikerültek az ajánlásból, jelenleg írás alatt álló mellékletekbe.

Itt is három szint van, ám ezek kis mértékben eltérő módon jelennek meg az ajánlásban. Az ajánlás tartalmi része bár más megközelítést alkalmaz, az első változatos hasonlatos elveket ír le.

UAAG

A későbbi cikkekben előfordulhat, hogy utalást teszünk a Felhasználói ágensek hozzáférési irányelveire, de részletesen ezzel nem kívánunk foglalkozni. Az ajánlás webes böngészők és internetes tartalmak megjelenítésére alkalmas egyéb programok számára írja elő az akadálymentesség elveit.

XHTML és HTML

A (kiterjeszthető) hipertext jelölőnyelvek a weboldal felépítését meghatározó leíró vagy jelölőnyelvek, melyek segítségével alkalmunk nyílik a szöveges tartalmat képekkel, illusztrációkkal, hivatkozásokkal és esetleg multimédiás tartalommal kiegészíteni.

Ennek az ajánlásnak a segítségével szinte minden képernyőn megjelenni képes dolgot a weblapba ágyazhatunk. Sőt, hang és mozgókép elhelyezésére is van lehetőség általa. Éppen ezt a szabadságot hivatott némiképpen korlátozni a fenti néhány elérhetőségi előírás, ugyanis némely tartalmak elérhetetlenné válnak, ha nem jól élünk a leírónyelv lehetőségeivel.

A HTML legutolsó verziója a HTML 4.01, az XHTML-é pedig az XHTML 1.1. Ez utóbbi némileg különbözik az előd XHTML 1.0-tól, és a még munkavázlat utód XHTML 2.0-tól, amelyek szintén használatban vannak.

Az akadálymentesség alapfeltétele, hogy ezen ajánlások egyikének megfeleljen az oldal, azonban akkor járunk el a leghelyesebben, ha ezek Strict verzióját használjuk, amely a tartalom formázását a lehető legnagyobb mértékben a CSS hatáskörébe utalja.

Szintén helyes gondolatmenet, hogy a tartalom alapján felépített forráskód, vagyis az általa megvalósított – manapság egyre inkább népszerűségnek örvendő – szemantikus oldalak segítik a felhasználót. Ezek az oldalak többnyire külön időráfordítás és energiabefektetés nélkül is megfelelnek az akadálymentesség alap elvárásainak. (Ez természetesen ne állítson meg bennünket a munka tökéletesítésében, legyen célunk a maximális elérhetőség biztosítása!)

Az akadálymentes oldalak nem csak a fogyatékkal élők életét könnyítik meg, hanem a teljesen ép emberek is sokkal könnyebben férnek hozzájuk, főleg igaz ez a speciális munkakörnyezetben dolgozókra is.

CSS

A lépcsőzetes stíluslap technikák lehetővé teszik, hogy webes anyagaink formázását függetlenné tegyük a tartalomtól. Ez akadálymentes weboldalak készítése esetén különösképpen nagy előny lehet, gondoljunk csak arra, hogy egy gyengénlátó számára nagyobb betűméret választását tehetjük lehetővé alkalmazásával, vagy esetleg egy értelmi fogyatékos embertársunk számára készíthetünk ábrákkal illusztrált navigációt, hogy ezzel is segítsük a tájékozódásban.

Vak látogatóink felé akár egy formázásoktól mentes stíluslapot is továbbíthatunk, hiszen nincs szükségük a weboldal forma és színvilágának megjelenítésére. Ugyanez mondható el a karakteres felületen elérhető böngészők (Lynx, Links, w3m stb.) számára kiküldött oldalakról, hiszen ezek többnyire nem is alkalmasak a stílusjegyek megjelenítésére.

Lehetőség van egy weboldal többféle stíluslappal való felruházására, ami akkor nagyon hasznos, ha a legmagasabb elérhetőségi normákat akarjuk teljesíteni, ugyanis sokszor az ajánlás látszólag ellentmondó pontjainak egy stílusváltó segítségével lehetséges a legegyszerűbben megfelelni.

Törvényi háttér

Több államban törvény írja elő a közintézmények és kormányzati szervek webes felületeinek akadálymentesítését. Németországban 2002-ben hoztak egy a fogyatékosok egyenjogúságáról szóló törvényt (BGBI. I S. 1467). Az Egyesült Államok közintézményeinek akadálymentesítését előíró rendeletet 508-as szakasz néven ismerjük.

Hazánkban egyelőre nincs az informatikai világra is kiterjedő törvény fogyatékos embertársaink védelmében.

Ezek a törvények és rendeletek leginkább a fenti ajánlások kivonatolt változatai, nagyon ritka esetben találhatóak eltérések a megvalósítandó feladatban, többnyire az ajánlások legalacsonyabb szintjének megfelelő utasításokat teszik kötelezővé.

Ellenőrző eszközök

A szabványok és ajánlások betartását segítik különböző ellenőrzőeszközök is, melyek közül némelyek letölthetőek, némelyek internetes kapcsolatot igényelnek. Az elérhetőség automatizált módon nem tesztelhető teljeskörűen, csak fogyatékosok bevonásával, ezért az ellenőrzésről most csak vázlat szinten teszünk említést.

Kedvelt eszközök webfejlesztők körében a validátorok, melyek közé az alábbiak többsége is tartozik. Ezek általában webes programok, amelyeknek egy URL-t küldve visszakapjuk az értékelést hibáinkról, vagy azok nemlétéről.
  • A W3C ellenőrző eszközei jól használhatóak a leírónyelvek és a stíluslapok érvényességének ellenőrzésére. XHTML és HTML oldalak érvényességét a validator.w3.org címen könnyedén megállapíthatjuk. Az oldalakba ágyazott, vagy azoktól független stíluslapok ellenőrzésére kiváló eszköz a css-validator.
  • Könnyen használhatóak a Web Design Group ellenőrző eszközei is, akár HTML, akár CSS esetében.
  • A Doctor HTML nevű validátor rendelkezik (fizetős) letölthető és webes felülettel egyaránt. Segítségével elég sokféle információt megtudhatunk a weboldalunkról.
  • A Bobby™ Online alkalmas arra, hogy a WCAG 1.0 vagy a Section 508 alapján elemezze ki oldalainkat. Rendelkeznek megrendelhető helyi használatra tervezett programmal is.
  • A Cynthia Says™ Portal az előző portálhoz hasonló funkcionalitással bír. Sajnos időlimit korlátozza a használatát, de így is jó eszköz.

Egyes szerkesztőprogramok képesek a bennük szerkesztett anyagok szerkesztés közbeni ellenőrzésére. Ezek beállítástól függően jelzik, hogy a dokumentumban hibát találtak, és (többnyire) képesek egyszerűen a hibához navigálni.

Példának okáért a jEdit nevű multiplatformos fejlesztőeszköz a hibát piros aláhúzással jelzi a kódban, és piros vonallal a görgetősáv mellett. A piros vonalra kattintva az editor a hibás kódterületre ugrik. Az aláhúzás (és a vonal) felett tartva az egeret a hiba leírása olvasható a cimkében.

Említésre érdemes a tidy is, amely akár a weblap generáló szkriptjébe épülve, programkönyvtárként segítheti a helyesen felépített szerkezetek megalkotását. Használatát most nem ismertetjük, talán egy másik cikkben volna helye. A hivatalos tidy weboldalon található kézikönyv és számos más segítségkérési lehetőség, ha valakit komolyan érdekel az eszköz.

Sok böngészőprogram rendelkezik beépített, vagy később telepíthető az ellenőrzésben segítő eszközzel, ezek közül néhányat felsorolunk a teljesség igénye nélkül:
  • A Mozilla és Mozilla Firefox népszerű kiterjesztése a Web Developer Toolbar, mely sok hasznos szolgáltatásával hatékonyan segítheti a fejlesztői munkát. Van például a képek, stíluslapok, beépülők letiltására szolgáló menüje, vagy az oldalak érvényességvizsgálatát is elvégezhetjük segítségével.
  • A Mozilla típusú, vagyis Gecko motorral szerelt böngészőkre szintén telepíthető a HTML Validator kiterjesztés, mely a tidy-re épül. Az oldal forráskódjának megtekintésekor képes a hibák megjelenítésére, illetve újabb verziói a böngésző státuszsorában is jelzik az esetleges hibákat, figyelmeztetéseket.
  • Opera rajongóknak ajánljuk a fenti eszközhöz nagyon hasonlító nevű Web Developer Toolbar & Menu for Opera kiterjesztést, amely nem véletlenül olyan hasonló nevű Geckos társához, hiszen alapjaiban arra épül, kiegészítve más lehetőségekkel. A projekt oldalát érdemes felkeresniük azoknak is, akik nem Operát használnak, mert nagyon értékes hivatkozások és leírások is találhatóak a szabványokkal és a fejlesztéssel kapcsolatban.
  • Opera felhasználók részére egy kisebb volumenű, ám elég jól használható lehetőség a W3-dev Menu.
  • A Web Accessibility Toolbar Internet Explorer felhasználóknak nyújt segítséget. Bár nem javasoljuk az Internet Explorert fejlesztői böngészőnek, néhány esetben jól jöhet a tesztelés, vagy a fejlesztés során, ha ebben a programban is rendelkezésünkre állnak a különféle eszközök.

További információkat a kiterjesztésekről a böngészők weboldalain lehet találni a lehetőségekről. Jó tájékozódási pontok lehetnek a böngészőkkel kapcsolatos wiki oldalak is, amelyek közül ajánlható például a infoAnarchy wiki Web browsers, vagy a Wikipédia Web browser oldala.

Túl a szabványokon...

Általánosságban elmondható, hogy a szabványosságon túl hasznos lehet, ha a weboldalt nem a kinézet alapján készítjük el, hanem a tartalom alapján, vagyis szemantikusan építjük fel azt. Ekkor a speciális böngészőprogram számára könnyebb lesz az oldalt a segítő technológiák alkalmazásával eljuttatni a látogatóhoz. Egy címsor helyes megadása (h1, h2 stb.) például a látássérült felhasználóknak fontos, mert az általuk használt képernyőolvasó képes a címsorra ugrani egy adott billentyűkombináció leütésekor. A fejlesztő számára ez a hozzáállás alkalmasabbá teszi a kódot a tartalom és az arculat külön kezelésére, így gyorsítva a munkát.

Fontos, hogy a szabványokat értelmesen használjuk és a jelölőnyelv eszközeit okosan használjuk fel. (Egy jellemző példa a címsorok helytelen használata, amire a h1, h2 stb. elemeket lenne célszerű alkalmazni, ehelyett sokan div vagy más elem felhasználásával jelölik azokat).

Fontos, hogy jól tervezzük meg a leendő weboldalt és játszuk el magunkban, hogy azt miképpen lesz lehetősége elérni egy hátrányos helyzetű látogatónak. Rengeteg későbbi bosszúságot megspórolhatunk, ha felismerjük, miként ütközik akadályba egy vak akkor, ha csak színekkel jelölünk egy-egy dolgot... A tervezéssel a későbbi javítások, pótlások és kiegészítések beépítéséhez szükséges időt is minimálisra lehet csökkenteni.

Kinek jó?

Általánosságban elmondható, hogy az akadálymentesítés célközönsége azon embertársaink csoportja, akik hátránnyal használják a számítógépet:
  • vakok,
  • gyengénlátók,
  • mozgássérültek,
  • problémás életkorúak (idősek, gyerekek),
  • értelmi fogyatékosok,
  • siketek,
  • diszlexiások,
  • (fényérzékeny) epilepsziában szenvedők,
  • kulturálisan elszigetelt emberek.
Azonban több olyan eset is elképzelhető, amikor egy ép embernek jelenthet segítséget az elérhető weboldal. Speciális eszközöket használva előnyét láthatja mindenki egy akadálymentesre készített weboldalnak. Ilyenek speciális eszközök lehetnek:
  • mobiltelefon
  • kézi eszköz (pl. palm, ipod)
  • (kis méretű) laptop
  • túl kicsi vagy szennyezett kijelző
Ipari, vagy hangos környezetben vagy hangtompítóval dolgozó emberek számára könnyebb lehet a siketek számára elérhetővé tett oldalak kezelése. Az olvasási írási, vagy tanulási nehézséggel küszködők többletigényei a diszlexiások igényeinél kisebbek, de hasonlóak. Az érthetően és világosan megfogalmazott szövegek segítséget jelenthetnek az idegen nyelvű látogatóknak, mert azokat könnyebben értelmezik.

A keresőmotorok (mint amilyen a Google, vagy az MSN Search) könnyebben indexelik az elérhetővé tett webhelyeket.

Az alábbi idézet a WCAG 2.0 tervezési alapelveinek összefoglalásánál található:

A hozzáférhető webtartalom számos embert segít, nem csak a fogyatékosokat. A tényleges világban a rámpákat a biciklisek, a babakocsit használók és a tolókocsiban közlekedők is használják. A hozzáférhető webtartalom hasonlóképpen hasznos számos hátrányos helyzetű és ép ember számára. Például azok az emberek akik ideiglenesen rögzített feltételek közepette dolgoznak, például zajos környezetben, ahol nem hallak jól, vagy éppen egyáltalán nem hallanak, vagy autóvezetés közben, amikor a szemük le van foglalva (az út figyelésével), hasznát vehetik egy hozzáférhető weboldalnak. Egy keresőrobot ugyancsak megtalálhatja egy filmbeli híres idézet helyét, ha a film feliratozva van.

Ha a weboldal nem teljesíti az akadálymentesítés követelményeit, a hátrányos helyzetűek vagy csak nagy nehézségek árán képesek azok tartalmát elérni, vagy teljesen meg vannak fosztva attól, hogy hozzájussanak az olvasni (meghallgatni, kitapintani) kívánt tartalomhoz.

Az elérhető oldalak kialakítása odafigyelést és szakértelmet feltételez, a megrendelő számára ez biztosítékot jelent a jó minőségre és arra, hogy cégének internetes megjelenése nem csupán egy réteg számára lesz látogatható.

Mennyibe kerül?

Az akadálymentesítéssel kapcsolatban az egyik legelterjedtebb tévhit, hogy sokba kerül. Nos ez nem igaz. Ahhoz, hogy egy oldalt mindenki által elérhetővé tudjunk tenni csupán a szabványokat kell megtanulnunk és a látogatóink igényeit kell megismernünk. Ha ezeket az ismereteket elsajátítottuk, már nem is kell erölködni az akadálymentesítésen, mert az oldalaink elsőre elérhetőek lesznek a hátrányos helyzetű embertársaink részére.

Hosszútávon az akadálymentes oldalak olcsóbbnak bizonyulnak, hiszen könnyebb azokat javítani és továbbfejleszteni, valamint a kezelőfelületük supportálása is egyszerűbb a könnyebben érthető szerkezetek és világos felépítés miatt.

A folytatásban...

A folytatásban a tervek szerint a WCAG ajánlás bemutatására fogunk kitérni, részletesen, példákkal magyarázva az egyes pontokat.
 
kgyt arcképe
kgyt
Programozó és webdesigner. 1993-ban kezdett weblapokat tervezni hobbiból, ma már ez a fő tevékenysége. Jelenleg a weboldalak akadálymentesítését és akadálymentes honlapok tervezését tartja a legfontosabb ügynek. Honlapja a kgyt.hu címen található. Szabadidejében párjával tervezgeti a jövőt.
1

Köszönet

Nagy Gusztáv · 2005. Ápr. 5. (K), 22.32
ezért a nagyszerű cikkért! Sajnos a konferencián nem tudtalak benneteket meghallgatni mert közben én is előadtam :)

Nagy Gusztáv
2

Szabványok magyarul

Anonymous · 2005. Ápr. 5. (K), 23.31
Tavaly lefordítottam az akkor friss WCAG-t ( http://vmek.oszk.hu/vmek2/wcag_20hu.phtml ). Mellette megtalálható a User Agent Accessibility Guidelines 1.0 magyar fordítása ( http://vmek.oszk.hu/vmek2/uaaghunabc1.phtml ), valamint Csapó Endre, Legeza Ilona és dr. Arató András három részes ajánlása, az Akadálymentes honlapok tervezése ( http://vmek.oszk.hu/vmek2/ajanlas.phtml ).

kiru
3

Köszönet...

kgyt · 2005. Ápr. 6. (Sze), 00.40
A két fordítást és az ajánlást is láttam, először az ajánlást olvastam át, és csalódott voltam, mert nagyon sok hibát fedeztem fel benne.
A fordítások jobbak voltak, de nem ismertem a jogviszonyokat...
Felvenném veled a kapcsolatot hamarosan magánlevélben, csak küldj egy e-mail címet, légy szíves.

--
Szeretettel: Károly György Tamás
kgyt&kgyt.hu - http://kgyt.hu
4

kirunews-kent szerepelek a

Anonymous · 2005. Ápr. 6. (Sze), 01.01
kirunews-kent szerepelek a php listán.
5

Gratulálok

dtaylor · 2005. Ápr. 7. (Cs), 07.51
Nagyon jó cikk sikeredett eddig! Remelem a folytatasa is hasonloan jo minosegu lesz... Csak gyozzuk kivarni... :)

--
[ Dönci ]
6

TV2-n volt egyik nap a téma

Anonymous · 2005. Ápr. 7. (Cs), 16.56
TV2-n volt egyik nap a téma a Strucc című műsorban vagy miben...
7

re: TV2-n volt egyik nap a téma

kmm · 2005. Ápr. 7. (Cs), 17.10
Igen, volt.

Betettek a buzikrol es a romakrol szolo reszek utan par perc osszevissza vagott anyagot :(
ejjel 1 fele
tobbet vartam volna


--
üdv: kmm...
9

Strucc

kgyt · 2005. Ápr. 10. (V), 17.24
Nyilatkoztam is benne, mint ahogyan Zsolt is... ;-)

--
Szeretettel: Károly György Tamás
kgyt&kgyt.hu - http://kgyt.hu
10

Re: Strucc

tormazs · 2005. Ápr. 22. (P), 22.55
Nem vagyok rá büszke.

Az első mondatomat összevágták. Nem is illik a második mondathoz.

Először még örültem, hogy a TV-ben szerepelni fogok ilyen témában.
Naív voltam. Van ez így.

Ha nem szól KMM, nem is tudom, hogy leadták. Nem szóltak.
Állítólag a riporternő beteg volt, a szerkesztő meg előbb adta le, mint be volt tervezve, nekem meg nem szóltak.
De felajánlottak kazettát.
Nem kértem.
Gondoltátok volna?:-))

Aki látta, felejtse el, csak azt kérem:-))

Üdv:
Torma Zsolt
11

Hmm...

kgyt · 2005. Ápr. 22. (P), 23.12
Nekem is csalódás volt azok után, amennyit beszélgettünk a csajjal, de legalább volt valami...

--
Szeretettel: Károly György Tamás
kgyt&kgyt.hu - http://kgyt.hu
8

És magyar szabványok?

thamas · 2005. Ápr. 8. (P), 12.01
Bocs, figyelmetlen voltam, a szövegben szerepel, hogy nincsenek.

(Léteznek magyar (tehát Magyarországon készült) ajánlások? Mintha valamit olvastam volna egyszer, hogy a kormányzati oldalakat már elkezdték(?) szabványosítani, egységesíteni... Bár ez lehet, hogy csak a működésre vonatkozott.)

Üdvözlettel:
Hajas Tamás
12

színvakok

Őry Máté · 2005. Júl. 20. (Sze), 20.51
Hello!
Én magam (csak) enyhén színtévesztő vagyok, éppen ezért nagy megértést tanúsítok a színvakok felé is.
Egy kérdés: az világos, hogy mondjuk egy #ff0 és egy #f0f közötti különbséget nem látják, de mi van mondjuk egy #a50 és egy #b40 között? Tehát mit kell nézni az rgb-nél, hogy el bírják olvasni a szöveget?
13

Nincs színvak

tiny · 2005. Júl. 20. (Sze), 22.54
Nincs olyan aki teljesen színvak, aki csak feketét meg fehéret lát. Csak színtévesztők vannak, azoknak egyes típusaik. Nézd meg a gugliban, hogy milyen fajtái vannak (asszem 3), aztán úgy alakítsd a dolgokat. Ha valaki mondjuk a pirosat meg a kéket téveszti össze (nemtom, h van-e ilyen), akkor annak logikusan nem fogsz ilyen két színt tenni: #ff5500 ; #0055ff. Legalábbis az én logikám szerint így van. Ebben az esetben szerintem a harmadik színt variálod, akkor azt biztosan észreveszik. Egyébként szerintem amit te észreveszel árnyalatbeli különbséget 2 színnél, azt ők is észreveszik ha a tévesztendő kérdéses színeknél is van. Remélem érthető volt és nem mondtam hülyeséget.
Mr.Tiny
14

Colour Contrast Analyser

attlad · 2005. Júl. 20. (Sze), 23.22
Én a fentit használom az ellenőrzéshez, Wine-nal is megy.
http://nils.org.au/ais/web/resources/contrast_analyser/

Attila
15

Nézd meg a szürkeértéket

kgyt · 2005. Júl. 21. (Cs), 02.56
Egy rövid elmélettel próbálok rávilágítani a problémákra.

Hogyan látunk?

A látást a szemben (a retinán) elhelyezkedő csapok (coni, kb 7 millió db.) és pálcikák (bacilli, kb. 130 millió db.) teszik lehetővé, úgy, hogy a fotonokat elektromos jellé alakítják és idegrostokon keresztül az agy számára továbbítják az információt.
Déli napfénynél a pálcikák kikapcsolnak, a látásért ilyenkor a csapok felelnek, a csapok gyorsabb ingerületátvitelre képesek és ezek azok, amelyek a színlátást is segítik (háromféle van belőlük, három különböző hullámhossztartományra érzékenyek, RGB).
A csapok érzékenysége elég kicsinek mondható (kb. százada a pálcikákénak), szürkületkor már nem elegendő ahhoz, hogy elegendő mennyiségű információ jusson az agyba.
A pálcikák nagyon érzékenyek, ezek képesek a legkisebb fényt is észlelni, ám a pálcikák erős fényben nem működnek (ezt a nátriumcsatornák bezáródása okozza, ha valakit érdekel magánlevélben szívesen kifejtem). A pálcikák a sötétedéssel arányosan egyre érzékenyebbé válnak, így könnyítve meg az éjszakai látást. Az alkalmazkodáshoz időre van szüksége a szemnek (Ez kipróbálható, ha lekapcsolod hirtelen a villanyt, akkor szép lassan elkezdesz látni a sötét szobában - alkalmazkodnak a pálcikák). A pálcikák nem érzékelik a színeket.
Szürkületkor egy átmeneti jelenségre is felfigyelhetünk, a szürkületi vakságra. Ekkor a csapok már nem, a pálcikák még nem elég érzékenyek, ezért egy rövidebb időre alig látunk. A jelenségét főleg vezetés vagy természetjárás közben lehet megfigyelni, amikor lassan változik a megvilágítás értéke és ezért azon a ponton, amikor egyik receptor sem elég érzékeny, szinte stagnál a megvilágítás értéke.

A fény egy lencsén (lens crystallina) keresztül* jut a receptorokig. A lencse görbülete és ezáltal a fókusztávolsága szabályozható, mint ahogyan a bejutó fény is (a pupilla méterével, a szivárványhártya segítségével).

A legtöbb látászavar oka a szem betegsége.

A szem mérete:
  • Rövid szem - távollátás
  • Hosszú szem - rövidlátás

Szemnyomásból eredő:
  • zöldhályog (magas belső szemnyomás) - az idegsejteket nyomja, azok elhalnak
    (egyes területek érzéketlenné válnak, esetleg teljes vakság következik be)

A szemlencse betegségei:
  • szürkehályog - a szemlencse elveszíti tisztaságát, fehérjék állnak össze benne kis csoportokban, elállva a fény útját.
  • a különböző hullámhosszú fények eltérő megtörése természetes (mint ahogyan egy prizmánál lenne), de a lencse hibájakor ez a megszokottól eltérő is lehet, ami zavaros látást okozhat

A receptorok betegségei (színtévesztések):
  • zöld színt érzékelő csapok híánya - kétszínlátás**
  • vörös színt érzékelő csapok híánya - kétszínlátás
  • a vörös vagy zöld színt érzékelő csapok normálistól eltérő érzékenysége - anomáliás háromszínlátás

A szemizom betegségek a fókuszálást, vagy a szemmozgatást nehezítik, az agyi eredetű problémák pedig a két szem harmonikus használatát gátolhatják (például kancsalságot mindkettő okzhat).

(* szaruhártya, csarnokvíz, szemlencse, üvegtest, retina sorrendben)
(** általánosságban elmondható, hogy a kék színt látó csapok nem hiányoznak a másik két színt látó csapok meglétekor)

Tehát az akadálymentes anyagnál a szürkeárnyalatosra redukált képnek is kellőképpen kontrasztosnak kell lennie, hogy azt egy színtévesztő láthassa.
A rövidlátást, és távollátást szemüveggel és nagyítással korrigálni lehet egy határig, de érdemes beépíteni az oldalba is a nagyítást.
A navigáció és a tartalom alkossanak külön egységet, hogy a szemét nehezen használó látogatóink könnyebben észrevehessék azokat.
Az Akadálymentes weboldalak III. részében pont erre a problémára fogunk rátérni (Már nem sok kell a megjelenéshez, mert a cikk félig kész).

--
Szeretettel: Károly György Tamás
kgyt(a)kgyt.hu - http://kgyt.hu
(PS.: kicsit késö van és álmos vagyok, lehet, hogy néhol pongyolán fogalmaztam)
16

Köszönöm

akosbacsi · 2006. Jan. 10. (K), 20.06
Nagyon hasznos, jól összeszedett cikk.
17

Seo szempontok

gy.kiss · 2009. Aug. 27. (Cs), 22.10
Nagyon jó a cikk, örülök, hogy találtam egy összefoglalót ebben a témában. A seo szempontjából érdekelne az akadálymentesítés, mi van akkor ha az alap weboldal akadálymentes változata, melyen ugyanazon szöveg található, duplikációnak számít? Hogyan lehet ezt kivédeni? Ugyanis (ha jól tudom) a google bünteti a duplikációt.

Köszönöm előre is a választ.
18

Duplikáció?

Poetro · 2009. Aug. 27. (Cs), 23.21
A tartalom és az oldal is csak egy, akadálymentes formában készül el. És ebből adódóan nincs duplikáció.
19

Vakbarát?

Max Logan · 2009. Aug. 28. (P), 09.43
Nem lehet, hogy gy.kiss a vakbarát oldalra gondolt (mint pl. itt)?
20

Kivédeni

Joó Ádám · 2009. Szep. 20. (V), 00.24
Kivédeni úgy tudod, hogy akadálymentes weboldalt készítesz, nem pedig vakbarát aloldalt.