Weblabor

Domaint regisztrálni könnyű. Választunk egy szolgáltatót, kitöltjük az űrlapot, befizetjük a pénzt, és már kész is van. Vagy mégsem?

A rendszer sajnos rengeteg rejtett buktatót tartalmaz, így gyakran előfordul az, hogy valami galiba történik, ami aztán vagy visszacsinálhatatlan vagy sok pénzbe kerül.

Hogyan működik a domain regisztráció?

A domainnevek kiosztása több szervezet feladata. A végződések (TLD-k) kiosztását az Internet mindenható ura, a mindenféle nevek és számok kiosztásáért felelős ICANN (Internet Corporation for Assigned Names and Numbers) végzi. Ahhoz, hogy egy szervezet egy adott TLD-t adminisztrálhasson, azaz egy adott TLD registry-je legyen, igen komoly, drága és bürokratikus folyamaton kell átesnie.

Az egyes országok TLD-i természetesen az adott ország vagy az ország által kinevezett szervezet fennhatósága alatt állnak, míg a nemzetközi TLD-k pályázati folyamat során kerültek kiosztásra. Így például a .hu domaineket az ISZT (Internet Szolgáltatók Tanácsa) adminisztrálja, míg a .com és .net domaineket a Verisign.

A registry-khez azonban közvetlenül nem adhatunk be regisztrációs igényt, ezt a feladatot a velük kapcsolatban álló akkreditált regisztrátorok látják el. A regisztrátorok olyan cégek, akik elvégezték az adott TLD-hez tartozó akkreditációs folyamatot, és ezért jogosultak arra, hogy a TLD-re vonatkozó szabályok szerint kezeljék a domaineket a registry adatbázisában. A nemzetközi domainek (.com, .net, .org stb.) akkreditációs folyamatát az ICANN szabályozza, míg az egyéb domaineket a registry-k saját előírásai. Ennek megfelelően, ha egy cég domain regisztrátor szeretne lenni, ezen akkreditációs folyamatokat végre kell hajtani, és az ezzel járó követelményeket teljesíteni kell.

Amennyiben egy cég nem szeretne regisztrátori státuszt szerezni, viszont az ügyfelei számára szeretne domaineket regisztrálni, csak az a lehetősége marad, hogy viszonteladó legyen egy regisztrátor alatt. Noha így gyorsan lehet regisztrációs lehetőséghez jutni, gyakran veszélyeket rejt az ügyfelek számára, hiszen a hivatalos szabályzatban a viszonteladó mint fogalom nem szerepel, így a normál üzletmeneten kívül sok gond adódhat. (Erre mindjárt visszatérünk.)

Regisztráljunk domaint!

Eldöntöttük tehát, hogy domaint regisztrálunk. Ehhez keresünk egy szimpatikus regisztrátort vagy viszonteladót, és elindítjuk a folyamatot.

Kapcsolattartói adatok

Ami azonnal szembe fog jönni szinte az összes TLD-nél, hogy meg kell adnunk bizonyos adatokat magunkról. Ezek az adatok általában valamilyen úton-módon lekérdezhetőek, és azt a célt szolgálják, hogy problémás esetben megállapítható legyen a domain tulajdonosa, illetve a különböző kapcsolattartók. A legtöbb TLD-nél három személyt kell megadnunk: tulajdonost, technikai kapcsolattartót és adminisztratív kapcsolattartót.

Természetesen nem tudjuk itt az összes TLD részleteit végig venni, azonban következzen néhány gyakoribb dolog, amire érdemes figyelni.

.com, .net stb. domainek esetében itt érdemes arra figyelni, hogy nem csak a tulajdonos személye számít, hanem a domain átregisztrációjakor szükségünk lesz az adminisztratív kapcsolattartó e-mail címére is. Különböző szolgáltatók felkínálják azt a lehetőséget, hogy a nevünkben regisztrálják a domaineket (whois privacy vagy whois protection), azonban a hivatalos szabályzat ezt a fogalmat nem ismeri, így problémás esetben előfordulhat, hogy komoly jogi csatározás visszaszerezni a domaint.

.hu esetén az adminisztratív kapcsolattartó kizárólag magyarországi lakcímmel rendelkező, magyar kommunikációra képes személy lehet. Amennyiben a domaint magánszemélyként regisztráljuk, csak a nevünk lesz nyilvános, a címünk nem, és a domain regisztrációhoz ki kell töltenünk egy papír alapú szerződést, amit a regisztrátor köteles megőrizni.

A tulajdonosi és kapcsolattartó adatok a központi adatbázisban kerülnek nyilvántartásra, a tulajdonos és az adminisztratív kapcsolattartó adatai megváltoztatása pedig pénzbe kerül. Amennyiben a tulajdonos személye változik, ezen felül szükséges egy domain adásvételi nyilatkozat kitöltése is.

.eu esetén csak tulajdonos és egy ún. on-site contact van, azonban a tulajdonosi adatok közül kizárólag az e-mail cím nyilvános. A tulajdonosváltást mind a régi, mind az új tulajdonosnak meg kell erősítenie e-mailen vagy faxon. Ez a művelet adott esetben pénzbe kerülhet.

Névszerver beállítások

Mint a DNS-ről szóló cikkünkben említettem, a domain helyes működéséhez szükséges legalább egy névszerver. TLD-nként erre is különböző szabályok vonatkoznak. Íme egy kis ízelítő. Amennyiben más domainről van szó, érdemes a választott regisztrátornál érdeklődni.

.com, .net esetén akár nem létező névszervert is beállíthatunk a domain regisztrációjakor, ha a névszerver nem a .com vagy .net domain alatt van. Ha a névszerver a .com vagy .net TLD alá tartozik, a névszervereknek létre kell hozni a root zónában glue rekordokat. Ez akkor is igaz, ha a névszerverek nem közvetlenül a regisztrálni kívánt domain alatt vannak. Ezt a műveletet azonban nem minden domain regisztrátor támogatja, így szükség lehet egy nem .com, .net névszerverre a sikeres beállításhoz.

.hu esetén egy egész sor műszaki követelmény van, például hogy a választott domainhez tartozó postmaster@ e-mail címnek léteznie kell. Ezeket a követelményeket a külföldi tárhelyszolgáltatók sokszor nem tudják vagy akarják teljesíteni, sőt, sokszor nem is értik a problémát, így ilyen esetben hosszas magyarázásra és hadakozásra kell felkészülni. Üdítő pozitívum viszont, hogy ha saját domain alatt akarunk névszervert használni, a glue rekord automatikusan létrejön.

.eu esetén semmilyen különösebb névszerver követelmény nincs, megadhatunk nem működő névszervert is.

Fizetés és jóváhagyás

A legtöbb regisztrátor manapság már előre elkéri a domain árát, főleg mivel csak egész évekre előre lehet megvenni. A jóváhagyásra különböző szabályok vonatkoznak:

A .com, .net domainek akár néhány perc alatt elkészülnek, itt minden a regisztrátor műszaki rendszerétől függ. A domaineket akár tíz évre is regisztrálhatjuk.

A .hu domainek egy maximum 3 napos jóváhagyási folyamaton mennek át, azonban most már nem ritka a 24 órán belüli elbírálás sem. (A régebbről ismert kéthetes várólista egy-két éve megszűnt.). .hu domaint az első periódusban kizárólag két évre lehet regisztrálni, majd mindig egy évvel hosszabbítani. Amennyiben a regisztrátor ennél többet kínál fel, a pénz a regisztrátornál várakozik, és egy esetleges átregisztráció esetén elvész.

.eu domain esetén szintén közel valós idejű a regisztráció, és néhány éve lehetőség van a domaineket több évre is regisztrálni.

Névszerver váltás

Amennyiben a tárhelyszolgáltatónk megköveteli, vagy szeretnénk egyedi névszervereket beállítani, azt megint csak a regisztrátoron keresztül kell intézni. Ez esetben ugyanazok a követelmények lépnek fel, mint a regisztrációkor.

Vegyük figyelembe, hogy a névszerver váltás TLD-től függően akár 48 óra átfutási időt is jelenthet, ami következtében ezen 48 óra alatt a világon szétszórt névszerverek vagy a régi névszervert vagy az új névszervert adják vissza. Éppen ezért érdemes váltásnál az új névszerverbe pontosan úgy felvenni a zónát, mint a régiben volt, majd a 48 óra eltelte után az új szerverben állítani a kívánt adatokat.

Átregisztráció

Átregisztrációnak vagy transzfernek hívják azt a folyamatot, amikor egy domaint átviszünk egyik regisztrátortól a másikhoz.

.com, .net domain esetén először is fel kell oldanunk a domain zárolását (transfer lock) a régi regisztrátornál, majd el kell kérnünk az autorizációs kódot (EPP kódot). Az új regisztrátornál csak ezután kezdhetjük meg a transzfert. Az új regisztrátornak megadjuk a kapott kódot és a kívánt kontakt adatokat. Az új regisztrátor ezután a WHOIS-ban szereplő adatok alapján kiküld az admin kapcsolattartó e-mail címre egy megerősítő linket, amit meg kell kattintani. Amennyiben pl. whois privacy szolgáltatás vagy hibásan megadott adatok miatt az e-mail cím helytelen, a domain nem transzferálható. Amennyiben a folyamat sikeres, a veszítő regisztrátornak hét nap áll rendelkezésére, hogy engedélyezze a transzfert. A transzfer például akkor kerül elutasításra, ha a domaint kevesebb, mint hatvan napja regisztráltuk vagy transzferáltuk, illetve ha visszaélés gyanúja merül fel.

.hu domain esetén a veszítő regisztrátor részéről semmilyen műveletre nincs szükség, csak úgy mint regisztrációkor, kitöltjük a szerződést, és igény esetén mellékeljük a személyazonosságunkat vagy cégadatainkat igazoló dokumentumokat, majd elvégzésre kerül a folyamat. Amennyiben az átregisztráció esetén változik a tulajdonos személye is, szükség van ezen felül egy domain átadás-átvételi szerződés kitöltésére is.

Mint már említettem, ha több évre fizettünk előre, egy átregisztrációval elvesznek a plusz évek.

.eu esetén a .com-hoz hasonlóan szükség van a domain autorizációs kódjára a veszítő regisztrátortól, amit az új regisztrátornak el kell küldeni. Ezután a WHOIS-ban megadott tulajdonosi e-mail címre megy egy megerősítő e-mail. Amennyiben tulajdonost is váltunk (itt elegendő egyetlen betű eltérés is), mind a régi, mind az új tulajdonosnak végre kell hajtania az e-mailes megerősítést.

Hosszabbítás

Ha a domainünk lejár, hosszabbítani kell. Ugyan néhány szolgáltató biztosít megújuló bankkártyás vagy hitelkártyás fizetést, és a legtöbb szolgátlató küld e-mailt a közelgő lejáratról, érdemes a domainjeink lejáratát saját naptárban is nyilvántartani.

Ha lejárt a domainünk, és elfelejtettük meghosszabbítani, még egy ideig működni fog, majd törlésre kerül. Ezen időszak alatt még visszavehetjük, azonban nemzetközi domain esetén az ára majd 30 000 forintra rúg. .hu és .eu esetén a törlési periódus alatt normál áron hosszabbíthatunk.

Ha a domain véglegesen törlésre került, már nem tehetünk semmit. Ha nincs szerencsénk, egy regisztrátor robot már be is regisztrálta, és új regisztrációval sem tudjuk visszaszerezni.

Vitaesetek, a domainek jogi vonatkozása

Természetesen a domain regisztrációval nem sérthetünk jogokat. A leggyakrabban vitás esetek itt a szerzői- és márkajogokkal kapcsolatban lépnek fel, azonban előfordult már egyéb jogsértés is.

.com, .net esetén a vitarendezés az UDRP szerint zajlik. Itt a támadó fél jogsértés esetén a megfelelő illetékesség szerinti bíróságra adhatja be a kérvényét, vagy visszaélés esetén panasszal élhet az egyik erre kinevezett szervnél. (Lásd a linkelt dokumentumot.)

.hu esetén a vitás esetek gyors eldöntője a Tanácsadó Testület által működtetett Alternatív Vitarendező Fórum. Itt az eljárás díja 40 000 Ft + áfa domainenként, amit jellemzően mind a támadó, mind a megtámadott fél regisztrátora be szokott kérni előre. A nyertes fél az eljárás díját az eljárás végén visszakapja. Amennyiben az AVF nem járt sikerrel, vagy a támadó fél úgy dönt, az ügyet természetesen bíróságra is viheti.

A .eu domainek vitarendezője a Cseh Köztársaság Választottbírósága, az eljárás díja pedig 600 euró (mintegy 200 000 Ft a cikk írásakor) domainenként.

Végszó

A domain regisztrációban a regisztrátor a legjobb partnerünk, ezért érdemes olyan regisztrátort választani, aki szakképzett ügyfélszolgálattal rendelkezik. Mivel a szabályokat minden regisztrátornak követnie kell (különben kockáztatja a státusza elvesztését), visszaélésre a regisztrátor oldaláról nincs mód.

Érdemes azonban vigyázni, ha viszonteladóval van dolgunk, mert gyakran előfordul, hogy a viszonteladó a domaint a saját nevére jegyzi be, így ha pl. csődbe megy, nehéz bizonyítani a domainhez való tulajdonjogunkat.