Weblabor

Három olyan modulról szeretnék írni, amik segítségével jobban megismerhetjük a PHP nyelvet, betekintést kaphatunk a Zend motor működésébe, és elrejthetjük a forráskódunkat a kíváncsi szemek elől. A cikk szerzője egy összefogott leírást szeretne adni a modulokról, de ez az írás nem helyettesítheti a kiterjesztések kézikönyvét, csupán bevezető lehet a használatukhoz.

Táblázat alapú egy oldal, ha a lap szerkezetét egymásba ágyazott többszörösen összetett táblázatokkal oldjuk meg. Ezekre kényszerültünk a CSS előtti időkben, ha két vagy három oszlopos megjelenést, vagy más speciális hatást akartunk elérni. A táblázat alapú oldalakkal azonban több probléma is van, de van megoldás. A cikkben egy konkrét oldalkialakítás során egy ilyen megoldást ismerhetünk meg, illetve azt, hogy miért rossz ötlet táblázat segítségével kialakítani egy oldal megjelenését.

A MySQL 4.1-es verziójának egyik újdonsága a fejlett karakterkódolás támogatás volt. Most, az 5.0-s verzió megjelenésével sokan kerülnek szembe a kérdéssel: hogyan, mire lehet ezt a lehetőséget használni, s milyen beállítások szükségesek ehhez, egyáltalán: mire kell odafigyelni ezzel kapcsolatosan. A cikkben ezt a kérdéskört próbálom meg körbejárni, példákkal illusztrálva a lehetőségeket.

Biztos sok olvasóval megesett már, hogy egy érdekes weblap tartalmát ki szerette volna nyomtatni, hogy mindig kéznél legyen, de a nyomtatóból kiáramló papírrengetegre pillantva azt vette észre, semmi értelme: a papíron minden design-elem helyet kapott, a legfontosabb rész, a tartalom viszont csak torzítva, vagy egyáltalán nem jelent meg – a webmester ugyanis „elfelejtett” gondolni egy „apróságra”, történetesen arra, hogy a nyomtatóra nem lehet ugyanazt a tartalmat küldeni, mint a képernyőre. Hogy mi ilyen súlyos hibát ne követkessünk el, íme pár sor, melyből megtudhatjuk, hogyan készítsünk olyan oldalt, mely képernyőn és nyomtatón is ugyanolyan jól mutat.

Böngészés során számtalanszor akad az ember hibaüzenetekbe, ezek közül is a leggyakoribb talán az "Error 404: File not found.". Jelentése pedig az "igen, egyszer volt itt egy oldal, de már nincs"-től kezdve az "ezt valaki elgépelte"-ig terjed. A legrosszabb megoldás, ha webfejlesztőként nem törődünk e jelenséggel, és hagyjuk, hogy a webszerver tegye amire képes. A hiba oldal megtervezése is fontos egy site építése során és nem is mindig olyan egyszerű eldönteni, hogy mit tartalmazzon.

Webes alkalmazásfejlesztés nagyságrendekkel gyorsabban, kompromisszumok nélkül - szólhatna egy hirdetés a Ruby on Railsről. A Ruby on Rails egy éppen egy éves, Ruby nyelvű webes keretrendszer, mely már ma elérhető, használható, s valóban rendelkezik ezekkel a hangzatos tulajdonságokkal. Most biztosan csóválják páran a fejüket, hogy minek nekünk még egy keretrendszer, de azt kell mondjam, rosszul dönt, aki nem ismerkedik meg ezzel a rendkívül hatékony fejlesztést lehetővé tevő programmal.

A Perl 6 nyelv – bár sem tervezése, sem implementálása nem fejeződött be még teljesen – egy akár már éles környezetben is használható, új és friss programozási nyelv. Letisztult, átgondolt lehetőségekkel rendelkezik, s bár a teljes megújítása a Perl nyelvnek, a hangulata nem változott. A script nyelvek közül minden bizonnyal az egyik legmodernebb, számos olyan nyelvi szerkezettel, megoldással bír, mely vagy még egy nyelvnek sem, vagy csak néhánynak sajátja (s ezek sem az ismert nyelvek között szerepelnek). A most induló sorozat a Perl 6-ot és a kapcsolódó technológiákat, így a Parrotot, Pugs-ot fogja bemutatni, illetve reményeim szerint kitér majd egyes már meglévő moduljainak a bemutatására is.

Egy weblap készítésekor sok szempontot figyelembe kell vennünk, ilyenek többek között a szakmai szempontok, a megrendelő kívánságai és a természetesen a rendelkezésre álló idő és erőforrásaink. Ebben a cikkben azokat a szakmai irányelveket gyűjtöttem össze, melyeket a munkám során megpróbálok betartani, s melyek főleg az oldal hozzáférhetőségére, elérhetőségére vonatkoznak. Olvasóink hozzászólásaival kiegészítve, tovább szerkesztett formában szeretnénk a WFSZ ajánlásaként is közzétenni a cikk tartalmát.

Egy modern, általános célú programozási nyelv elengedhetetlen része manapság az adatbáziskezelés megvalósítása. A Perl ezt már régóta tudja, sőt, egy egységes réteget nyújt, mely segítségével (ahogyan ez a többi ilyen réteg esetén is van) többé-kevésbé adatbázis függetlenül tudunk dolgozni. Mai cikkünkben a Perl adatbáziskezelési lehetőségeit (konkrétan a DBI modul által nyújtott fontosabb szolgáltatásokat) fogjuk áttekinteni.

Ha webfejlesztésre szánja magát az ember, felmerül a kérdés, vajon milyen nyelven kezdjünk neki, melyik lesz nekünk a legjobb? Figyelembe vehetjük saját ismereteinket (programozóinkét), a választandó nyelvek lehetőségeit (nyelvi tulajdonságok és modulok, általában a támogatottság) és további paramétereket is. A most induló cikksorozat azt mutatja be, hogy ha valamiért nem tudtunk dönteni, és két (vagy több) nyelvet is használnunk kell, nem kell elkeserednünk, mert számos lehetőségünk van a nyelvek közötti együttműködésre. Első alkalommal a nyelvfüggetlen megoldások kerülnek górcső alá.