Weblabor

Jelen írásomban egy érdekes aspektusból szeretném bemutatni a JavaScriptben történő objektum orientált programozás lehetőségeit, de főként a miértjeit. Ennek érdekében górcső alá vesszük a JavaScript belső működését is ebből a szempontból: bátran merem állítani, hogy szemléletmód kialakító cikkről lesz szó. Ezen belső mechanizmusok az ECMAScript specifikáció által meghatározottak, ezért az itt leírtak nemcsak JavaScriptre vontakoznak, hanem bármilyen erre a szabványra épülő nyelvre érvényesek lesznek, így például ActionScripttel foglalkozók számára is hasznos lehet.

A PHP mostanában fejlődésének fontos mérföldkövéhez érkezett. Stabilnak tekinthető a PHP 5-ös verziója, amelyben már a teljesen objektumorientált működéshez újraírt Zend 2 motor teljesít szolgálatot. Az örömteli helyzet ellenére több probléma is akadhat. Mielőtt valaki áttérne az új verzió használatára érdemes kipróbálnia, hogy az általa eddig készített kódok hogyan üzemelnek az új környezetben.

Az objektumorientált programozás egyik legfontosabb előnyeként tartjuk számon a kód újrahasznosíthatóságát. A napokban egy fórumban szál formájában itt a weblaboron is terítékre került ez a téma, és többektől elhangzott az a vélemény, hogy ugyanolyan könnyen lehet eljárás központú megközelítéssel újra felhasználható építő kockákat létrehozni, mint az objektumorientált eszközökkel. Ezt a témát járná körül ez a cikk, melynek alapját eredetileg belső oktatási célokra írtam meg egy Sitepointos bejegyzés által indíttatva.

Három olyan modulról szeretnék írni, amik segítségével jobban megismerhetjük a PHP nyelvet, betekintést kaphatunk a Zend motor működésébe, és elrejthetjük a forráskódunkat a kíváncsi szemek elől. A cikk szerzője egy összefogott leírást szeretne adni a modulokról, de ez az írás nem helyettesítheti a kiterjesztések kézikönyvét, csupán bevezető lehet a használatukhoz.