Weblabor

A MySQL 4.1-es verziójának egyik újdonsága a fejlett karakterkódolás támogatás volt. Most, az 5.0-s verzió megjelenésével sokan kerülnek szembe a kérdéssel: hogyan, mire lehet ezt a lehetőséget használni, s milyen beállítások szükségesek ehhez, egyáltalán: mire kell odafigyelni ezzel kapcsolatosan. A cikkben ezt a kérdéskört próbálom meg körbejárni, példákkal illusztrálva a lehetőségeket.

Az előző részt folytatva a hirearchikus adatkezelést boncolgatjuk tovább, azaz hogyan lehet hierarchikus adatainkat hatékonyan tárolni adatbázisban. Előző cikkemben egy jól használható, ugyanakkor nem eléggé hatékony megoldást mutattam be az adatok tárolásával kapcsolatban. Most újra megnézzük a problémát, de egy jóval hatékonyabb és kezelhetőbb megoldást láthatunk, elkerülve a processzor és memóriaigényes rekurziót, nem is szólva arról, hogy az adatbázis lekérdezések számát is radikálisan csökkentjük.

Ezúttal egy az adatbáziskezeléssel kapcsolatos témáról lesz szó. A cikk első felében egy módszert mutatok be, melynek alkalmazásával jól elkülöníthetőek az adatok mentésével, módosításával kapcsolatos kódok programunk egyéb részétől. A második részben arról lesz szó, hogy hogyan tudjuk az adatbáziskezelés során fellépő hibákat minél egyszerűbben kezelni. Már itt jelezni szeretném, hogy ennek a résznek a második fele némiképp egy gondolatkísérlet, vitaindítónak szánom. Ezt a megközelítést még nem nagyon láttam máshol leírva (lehet nem véletlenül), így kíváncsian várom majd a véleményeket vele kapcsolatban.

A cikksorozat első részében az elméleti alapok lefektetése után épphogy csak belekóstoltunk a gyakorlati felhasználás lehetőségeibe. A mostani részben már jóval több példát láthatunk arra, hogy első üdvöskénket, az assert() függvényt, miképpen foghatjuk munkára (vagy hadra?) hibamentesebb PHP programok írásáért, és az úgynevezett "élő dokumentáció" kialakításához.

Az Internet Explorer 4.0-s verziója óta áll az adatkapcsolási technika a fejlesztők rendelkezésére. Bár az említett verzió már elég régen jelent meg, mégis viszonylag ritkán találkozhatunk olyan oldalakkal, melyek kihasználják az adatkapcsolás lehetőségeit. Ennek oka nem a technika bonyolultságában keresendő, hanem abban, hogy jelenleg más böngészők egyáltalán nem támogatják az IE által megvalósított adatkapcsolást, mivel az egyáltalán nem szabványos. A cikkben bemutatott technológiát ne használjuk az interneten!

A 2004. évi PHP Konferencia és a Tiszaújvárosi Roadshow keretében már kétszer is megpróbáltam negyven percbe sűríteni a mondanivalómat erről a témáról - nem sok sikerrel. Most a Weblabor hasábjain arra vállalkozom, hogy immár időkorlátok nélkül adjak választ arra a kérdésre: "mit is jelent ez a PHP Chemotox?" Cikksorozatomat remélem azok is haszonnal fogják olvasni, akik már ízelítőt kaptak a tartalomból valamelyik rendezvényen.

Nemsokára megjelenik George Schlossnagle Advanced PHP Programming című könyve PHP fejlesztés felsőfokon címmel a Kiskapu kiadó gondozásában. Volt szerencsénk a könyv egy eredeti angol példányát az idei budapesti PHP Konferencián ajándékként átadni, most pedig a magyar kiadó jóvoltából publikálni tudjuk a könyv egyik legjobb fejezetét, melyet sehol máshol nem érhetnek el az érdeklődők digitális formában. Ezúttal a fejezet első - XML-RPC-ről szóló - szakaszát olvashatják az érdeklődők.

Eddigi cikkeimben általában biztonsággal kapcsolatos témákról volt szó. Most szakítok ezzel a hagyománnyal és ez alkalommal olyan módszerekről lesz szó, melyek használatával elérhetjük, hogy webes alkalmazásunk az oldal újratöltődése nélkül tudjon kommunikálni a szerverrel. Hűha, és miért is jó ez nekünk? Na többek közt erről is olvashatsz, ha a tovább feliratra kattintasz ;).

A PHP Tokenizer kiterjesztésről, majd annak kód-zagyváláshoz kapcsolódó felhasználásáról íródott cikkeimet szerencsére nem kis érdeklődés kísérte. Újabb csoportos foglalkozásunkon ezúttal szkriptjeink megrövidítése érdekében vetünk be hatékony terápiás módszereket. Fontos követeleményünk marad továbbra is, hogy kódunk működésében, funkcionalitásában károsodást ne szenvedjen. Várakozásom szerint nem lep meg senkit, hogy ismét a Tokenizer kiterjesztést húzzuk elő varázskalapunkból.

Akik érdeklődő figyelemmel olvasták a PHP Tokenizer kiterjesztéséről szóló korábbi cikkemet, azoknak minden bizonnyal érdekes csemege lesz az ott bemutatottak felhasználása a kódszépítés helyett a forrás összevazarására, azaz obfuszkálására. Habár kész obfuszkátorok sőt PHP forrás kódolók is rendelkezésre állnak, érdemes egy kicsit elmerülni egy lehetséges megvalósítás részleteiben. Cikkemben ezúttal be szeretnék mutatni egy elég egyszerű obfuszkátort, amely sokmindenki hasznára válhat.