Weblabor

Jelenlegi munkaadóm jóvoltából sikerült hozzájutnom a kötethez és csakhamar el is olvastam, hiszen a 160 oldalas terjedelem nem okozhat gondot a téma iránt érdeklődők számára. A fedőlap és hátoldal átvizsgálása nem hozott semmiféle meglepetést, a szabvány Apress külcsín fogadott. A kézbevétel során azért meghökkentem a könyv méretén, hiszen inkább vastagabb füzetnek tűnt, semmint a kiadótól megszokott terjedelmes szakkönyvnek. Ennek oka talán az lehet, hogy a FirstPress sorozat célja nem kevesebb, mint „az olvasó bevezetése az élvonalbeli technológiába. A maga rövid, igen fókuszált stílusával és a szakértő szerzői hátterével garantálja, hogy a sorozat kötetei időt és energiát takarítanak meg.” – írja a kiadó.

El kell ismernem, hogy a kötet meglehetősen gyors reagálással készült el, hiszen a platform preview release csak 2008. áprilisának közepével nyílt meg a fejlesztők számára. Amiért ennyit időzök a sorozat és az időpontok körül, annak oka a fedőlap felnyitása utáni élményben keresendő.

A kiadvány tipográfiai kivitelezése és tervezése egyszerűen csapnivaló. A felhasznált serif font, a font extrém (hatalmas) mérete, az illusztrációk elmosódottsága, a megjegyzések igénytelen szürke dobozba zárása, a jelmagyarázatok teljes hiánya olyannyira megdöbbentő, hogy kishíján olvasatlanul tettem le a könyvet. Véleményem szerint ugyanis szakkönyvek esetében különösen fontos, hogy a figyelem fenntartása zökkenőmentes legyen – a száraz és technikai részletek közben egy-egy humoros kiszólás sem árthat.

Még egy dolgot említenék a stílussal kapcsolatban, ez viszont már a programozási stílust érinti. Tisztában vagyok azzal, hogy a nem Pythonban programozók számára a PEP (Python Enhancement Proposals) már-már szőrszálhasogatónak, esetleg nevetségesnek tűnik, ugyanakkor ésszerűnek látszik követni például az irányadó elnevezési tanácsokat. Jóllehet egy függvénynevet bHasCommentsnek hívni jópofa, ha azt vesszük alapul, hogy a b prefix rögtön valamiféle boolean visszatérési értékre utal, ezzel is megkönnyítve a programozó dolgát. Ugyanakkor mégiscsak kellemetlen szembesülni azzal, hogy – lévén a Python kóderek többsége a PEP stílus vezérfonalát követi – az érintett olvasók állandóan felkapják a fejüket: hát ez meg mi a fene? A kódok stílusa kapcsán az a benyomásom alakult ki, hogy a szerző alapvetően idegen a Python világban, amit a honlapja is megerősít.

Milyen értéket kapunk mégis a pénzünkért cserébe? Ciurana végigvezet minket egy online könyvjelző alkalmazás fejlesztése során az összes alapvető telepítési, beállítási, tervezési és élesítési problémán, amely egy ilyen szintű alkalmazás készítése kapcsán felmerülhet. A BookmarksBin nevű app egy címkézési lehetőségekkel bíró online könyvjelző, amelynek használatához mindössze egy Google Fiókra van szüksége a felhasználónak.

A példaalkalmazás bemutatása során mindenképpen pozitívan értékelendő a szerző igyekezete arra, hogy a DataStore és a memcache API-kat szépen és érthetően mutassa be. Az olyan fontos, de kiegészítő szolgáltatások, mint például az e-mail küldés (Mail API), a képmanipuláció (Image API) is terítékre kerülnek – az egyik centrális szolgáltatás, az UrlFetch interfész viszont méltatlanul kevés teret kap. Különösen fájó lehet ez, ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy ez az egyetlen módja annak, hogy az alkalmazásunk a külvilággal adatcserét végezzen. Mindenképpen dicséretes viszont, hogy a külső hivatkozásokat Ciurana kiemelten kezeli, a dokumentációkra történő hivatkozások is mind a helyükön vannak, így biztosítva a további elmélyülés lehetőségét.

Jóllehet a szerző igen alapos és az adott app elkészítéséhez, üzembehelyezéséhez bőségesen elegendő információval lát el bennünket, mégis egyszerűen kevésnek érzem mindezt – hiányzik a kitekintés, a platform nyújtotta számos felhasználási lehetőség, javaslat említése. A téma és a platform izgalmassága éppenséggel azt indokolná, hogy az olvasó alig várja, mi is következik lapozás után, majd azonnal rohanjon az App Engine webhelyére kontót regisztrálni.

Összességében tehát a kötet előnyei egyben a hátrányait is jelentik: egy ügyes példa alapján bemutatja, hogyan fejleszthetünk egyszerű alkalmazásokat az App Engine szolgáltatásaira támaszkodva. Ennyit, de egy körömfeketényivel sem többet.