Weblabor

Mint az előző részben ígértük, most a Webes tartalmak hozzáférési irányelveivel (röviden a WCAG-vel) folytatjuk az akadálymentes weboldalak készítését bemutató cikksorozatunkat. Először (egy rövid bevezető után) a szabvány 2.0 verziószámú munkavázlatát mutatjuk be lépésről-lépésre, majd a végleges 1.0 is megemlítésre kerül a következő részek során. Az ajánlások pontjait példákkal és magyarázatokkal tesszük szemléletesebbé, könnyebben érthetővé.

Sorozat indításakor nem gondoltuk volna, hogy a Google annyi új szolgáltatást és lehetőséget vesz fel palettájára, mint azt dömpingszerűen tette az utóbbi hónapokban. A "Google alapjai" keretében valószínűleg sohasem fogjuk bemutatni az összes lehetőséget, inkább továbbra is azokra fogunk koncentrálni, melyek napi társaink lehetnek a böngészésben. Most a Google Calculator, azaz a Google Számológép kerül sorra.

A webet nem csak olyan emberek böngészik, akik rendelkeznek azokkal a képességekkel, amelyekkel a többség. Vannak vakok, gyengénlátók, mozgássérültek is az interneten. A 2005-ös PHP Konferencián Torma Zsolt barátommal nem kevesebbre vállalkoztunk, minthogy összefoglaljuk azokat az ismereteket, szabályokat, melyek az elérhető weblapok tervezéséhez szükségesek, valamint hogy felhívjuk a figyelmet az elérhetőség fontosságára. Most kibővítve a konferencián elhangzottakat egy sorozat indul arról, miként is válhatunk akadálymentes weboldalak készítőivé.

A Web-ergonómia (vagyis a gyakorlati használhatóság), mint fogalom Jakob Nielsen: Web-design című könyvén keresztül jutott el hozzám. Sok olyan szempontot olvastam benne, amelyet magam is fontosnak tartottam, voltak azonban olyanok, amelyekre rádöbbentem az olvasás folyamán. De leginkább annak örültem a könyv áttekintése után, hogy az ott leírtakra építhetek a további munkáimban, és mint a téma egyik vezető szakemberét, hivatkozási alapként idézhetem érvként. A saját rossz tapasztalataim indítottak arra, hogy készítsek egy felmérést arról, milyen a mai magyar weboldalak minősége az ergonómiai szempontok alapján. A továbbiakban ezen kutatásom eredményeit fogom bemutatni.

Előző cikkünkben a Perl fájlkezelési lehetőségeivel ismerkedtünk meg, most ezt az irányt folytatva a Perl könyvtárkezelési képességeit tekintjük át, ezen belül is a könyvtárak tartalmának listázását, a könyvtárak manipulálását, s pár további lehetőséget, melyeket külső modulok segítségével érhetünk el. A cikk keretében pár hasznos trükkre is ki fogunk térni, melyek lehetővé teszik, hogy hatékonyan kezeljük könyvtárainkat.

A Javascript ma minden bizonnyal reneszánszát éli, kezd felnőni a feladataihoz. Köszönhető ez a hozzáférhetőségre egyre nagyobb figyelmet helyező fejlesztőknek, talán a CSS-nek, s minden bizonnyal annak, hogy az elterjedtebb böngészőkben már jól használható a DOM szabvány. A cikkben, mely a PHP Konferencia előadásomra épül, a diszkrét Javascript témakörét fogjuk körüljárni, azaz megnézzük: hogyan használhatjuk úgy ezt a technológiát, hogy senkinek se okozzunk hátrányt vele.

Ezúttal is egy a webfejlesztésben mindennapos témáról lesz szó. Gyakori feladat, hogy egy létező, vagy éppen dinamikusan generált fájlt kell alkalmazásunkból kiszolgálni. Semmi gond, kiadom a megfelelő fejléceket (megjegyzem, már itt is lehetnek bonyodalmak), aztán kiirtom a tartalmat és csókolom. A következőkben látni fogjuk a helyzet nem ennyire egyszerű, megvizsgáljuk, hogy milyen lehetőségeink vannak egy szofisztikáltabb megoldás megvalósításához.

A PHP újabb verziói támogatnak több adatbáziskezelő interfészén (mysqli, pgsql) eleddig kevéssé használt lehetőséget: az aszinkron adatbázis lekérdezéseket. A mostani, erősen kísérletező cikkben áttekintjük ennek a funkciónak a lényegét. Vigyázat, használni csak saját felelősségre!

Sajnos manapság nagyon sok tévhit kering arról, hogyan érhetünk el jobb helyezést a keresőkben. Egyes módszereket túlértékelnek, vagy esetleg olyan módszereket javasolnak, melyek csak ronthatják a helyezésünket. Most igyekszem tiszta vizet önteni a pohárba és összefoglalni, hogyan érdemes a weboldalunkat keresőkre optimalizálni. Fontos figyelembe venni, hogy sok konkrétumot a keresőmotor fejlesztők nem árulnak el, a következőkben bemutatott ismeretek a tapasztalatokra épülnek, egyes keresőknél különbözhetnek, s bár nem valószínű, bármikor meg is változhatnak kisebb, vagy nagyobb mértékben.

Webes alkalmazások készítése során gyakran előforduló feladat, hogy elektronikus leveleket készítsünk és küldjünk ki. Ilyenkor nem esünk kétségbe, mert remek eszközök állnak rendelkezésünkre ennek megvalósítására (pl. PHPMailer, PEAR::Mail_Mime), de ettől függetlenül nem árt tisztában lennünk azzal, hogy hogyan is épül fel egy email. Ezúttal erről lesz szó, a cikk elolvasása után akár kézzel is képesek leszünk összeállítani és elküldeni akár egy csatolmányokkal rendelkező levelet.