Weblabor

Megtörténhet, hogy bővíteni szeretnénk a PHP funkcionalitását. Egyértelmű a kérdés: mégis hogyan? Miután a téma magyar nyelvű irodalma nem túl terebélyes, így gondoltam elkezdem, hátha lesz folytatása.

Manapság sok olyan magyar weblapot látunk, ami rendelkezik hírcsatornával, ezeket viszont kevés felhasználó olvassa, használja. Pedig hasznosak a hírfolyamok, ha nem az átlag internetezőknek, akkor nekünk, fejlesztőknek, mikor más oldalakról akarunk bizonyos tartalmakat kölcsönözni.

Az Arkonnál februárban vezettünk be a dedikált kutatói pozíciót, melyhez azóta keresünk módszertanokat, melyek segítenek, hogy „tudományosan” történjen nálunk a kutatás. Ennek kapcsán találkoztam egy nagyon hasznosnak tűnő analitikai, döntéshozási keretrendszerrel, mely Cynefin (ejtsd „Kinevin”) névre hallgat. Segít megmondani, hogy egy problémára milyen megoldási módszert érdemes használni, s kiválóan alkalmazható a fejlesztés során felmerülő helyzetek kategorizálására is.

A rendszergazda és fejlesztő örök ellentétét feloldani hivatott összevont szakmát modern szóval DevOps-nak (Development and Operations) hívják. Ez nem csak azt jelenti, hogy mindkét szakterületet ismerni kell, hanem mindkettő gondolkodásmódját egybe kell ötvözni. Egy részletes leírás természetesen egy könyvet is kimerítene, de nézzünk néhány sarokpontot.

Az Arkon IT osztályán már több, mint két éve bevezetésre került a scrum nevű agilis módszertan. A hozzánk állásinterjúra érkezők többnyire már hallottak róla, ritkábban pedig próbálkoztak is már korábbi cégüknél a bevezetésével, vagy már alkalmazták is azt a gyakorlatban. A sikeres bevezetés nem könnyű, számos buktatója van, nálunk is voltak nehéz időszakok. Ebben a blogbejegyzésben az alapokat gyűjtöttem össze, és pár bevezetéssel kapcsolatos problémára is igyekszem rávilágítani. Nem utolsósorban az is mindjárt kiderül, hogy mi köze van a Csongor és Tündének az agilis fejlesztéshez!

Sok helyen nem a grafikusok végzik a HTML elkészítését, emiatt szükség lehet arra, hogy olyan formában adják át a látványtervet a sitebuilderek részére, ami jó esetben szükségtelenné teszi az utólagos kommunikációt, mert minden egyértelmű benne, továbbá könnyebbé teszi a munkát, ha fél év múlva kell elővennünk az anyagot. Ehhez szeretnék segítséget nyújtani, bemutatva jó és rossz példákat (a szakmában kvázi-szabvánnyá vált Photoshopon keresztül, de az elvek természetesen más szoftverre is alkalmazhatóak), továbbá várom a nyájas olvasók további javaslatait. A felsoroltak jórésze sokak számára magától értetődő lehet, de ne felejtkezzünk el azokról, akik nemrég csöppentek bele a szakmába, és még nincs meg a megfelelő gyakorlatuk.

A Weblaboron előforduló fórumtémák nagy többségénél az a probléma, hogy a szerző csak nemrég kezdett el ismerkedni a webfejlesztéssel, és nem tudja, milyen eszközök állnak rendelkezésre a hibák kiderítéséhez. Ezért igyekszem a legegyszerűbb eszközöket bemutatni, ami a kezdéshez elegendő lesz; ezeknél persze léteznek bonyolultabb módszerek, de azok megtalálását a nyájas olvasóra és a lelkes kommentelőkre bízom.

Manapság az egyre összetettebb weboldalak, webalkalmazások fejlesztésekor gyakran merül fel az igény, hogy kérést küldjünk a háttérben egy másik domainre, aldomainre. Eme próbálkozásainkat a böngészők (biztonsági okokra hivatkozva) nem nagyon díjazzák, de szerencsére van egy lehetőségünk a kivitelezésre, a JSONP, erről fogunk most beszélni.