fejlesztés
Ügyfél vs. szövegszerkesztő vs. fejlesztő
Időről időre fellángol a vita felhasználó, tesztelő, projektgazda és fejlesztő között egy-egy weboldal tartalmainak szerkesztésének módjáról.
Fejlesztőként szeretnénk, ha az oldal működne, jól működne. Szeretnénk, ha a felhasználó maximálisan meg lenne elégedve. A tartalom szerkesztése nem okozna problémát. Ugyanakkor nem szeretnénk, ha túl sok új dolgot kellene megtanulnia az oldala adminisztrálásához. Jön a kézenfekvő ötlet: építsünk be egy WYSIWYG szövegszerkesztőt az adminisztrációs felületbe.
És itt kezdődik a huzavona. Mi az, amit megengedhetünk a felhasználónak. Mik azok a dolgok, amiket biztonsági okokból tiltunk le? Mik azok a dolgok amiket azért, hogy egy „fejlett esztétikai érzékkel” rendelkező felhasználó „dühöngése” után se hulljon darabjaira az oldal, és még egységesen, a kialakított dizájnhoz illeszkedjenek az általa szerkesztett tartalmak.
Things You Should Never Do, Part I
Nagy terhelésű rendszerek fejlesztése 3.

Ha az előző részek tanácsai nem segítettek egy-két gépen megvalósíthatóvá tenni a feladatot, eljött a pillanat hogy szétrobbantsuk az alkalmazást apró darabokra.
A Dunning–Kruger effektus
Project Euler #25 Ruby és Haskell
Nagy terhelésű rendszerek fejlesztése 2.

Mielőtt a bevezető cikk után rátérnénk a konkrét load balancing és clusterező megoldásokra, szeretnék egy jelentéktelennek tűnő, ám de annál hasznosabb eszközt bemutatni. Hölgyeim és uraim, konzolokat elővenni, debuggereket bekapcsolni, háttérfolyamatokat írunk.
Nagy terhelésű rendszerek fejlesztése 1. – Alkalmazás-evolúció

Előbb-utóbb minden sikeres internetes vállalkozás eljut arra a pontra, hogy egy gép már nem bírja el a terhelést, és el kell gondolkozni azon, hogyan is osszuk azt el. Ez nem pusztán a rendszergazda feladata, sokszor el kell gondolkozni az ilyen környezetben futtatandó szoftver alkalmasságán is.
On the road to being a better developer
Why Web Developers Should Switch to Google Chrome
Tűzfal készítése PHP segítségével





