Weblabor

Kedves olvasó! Az a célom e cikkel, hogy egy picit elkalandozzunk a mindennapok feladat orientált kódjától, és a JavaScriptet egy másik oldaláról nézzük meg. Hogy tűnődjünk egy kicsit a miérteken, az okokon, összeszedtem gondolatébresztőnek azokat a kérdéseket, melyekbe jómagam nap mint nap belebotlottam, és belebotlok még a mai napig is. Egy olyan összefoglalást próbálok adni, mely szétszórva megtalálható a weben, mégis így összegyűjtve talán nem sok helyen látjuk. Mivel nem szigorúan egy témáról van szó, és uncsi is sokat olvasni, csapongani fogunk ide-oda, és az is biztos, hogy bár egy ilyen cikk megírásakor az ember utánanéz dolgoknak, azért választ mindenre nem fogunk találni.

Megpróbáltam az egyszerűbb dolgokkal indulni, és a bonyolultabbak felé haladni. Ha használod a Firefox Firebug nevezetű hasznos kis kiegészítőjét, akkor bátran ollózd bele a példákat, és játszadozz velük. Legtöbbjük elméleti, bár igyekeztem pár életszerűbb esetet közéjük csempészni. Szintén elő fog tűnni pár jQuery által támogatott példa is, mely nem a reklám helye, de biztosan rajtam kívül is sokan használják még.

Az első budapest.rb Meetupon Bácsi László tartott egy rövid, ám annál összeszedettebb prezentációt arról, hogy mi is az a Ruby. Megemlítette a különböző Ruby implementációk között a JRubyt is, amely szinte minden tekintetben felveszi a versenyt a többi megvalósítással és virtuális géppel (Ruby 1.8, YARV/Ruby 1.9, Ruby.NET, Rubinius). A következőkben a Ruby nyelv Java implementációját és a Rails keretrendszerben történő fejlesztés JRuby alapokra helyezését szeretném bemutatni egy igen egyszerű példán keresztül. Mivel a Rails amúgy is töretlen népszerűségnek örvend és rengeteg információ érhető el vele kapcsolatban, a keretrendszer általános bemutatásától eltekintek.

Jelen írás egy a szerkesztői levelezőlistán indult vita továbbgondolása, mely a hitelesítés megkövetelésekor használandó HTTP fejlécek kérdésében bontakozott ki. A cikkben kitérünk ezekre és más, méltatlanul hanyagolt gyöngyszemekre is.