Weblabor

Az év végének közeledtével több neves szakmabeli blogger is előrejelzéseket fogalmaz meg a jövő évre vonatkozóan. Cameron Moll szerint megmaradnak a jól ismert árnyékok, színátmenetek, pöttyös vonalak és a lekerített sarkok, elterjed a címkézés, és a mobiltelefonos környezet jelenti majd a webfejlesztés új kihívását. Andy Budd nagyon várja az Internet Explorer 7 megjelenését, valamint a felhasználói felületek tervezésének előtérbe kerülését és a Ruby on Rails terjedését jósolja. Kíváncsi vagyok olvasóink mit gondolnak. Mit hoz a 2006-os esztendő a webfejlesztők számára?

A webbel foglalkozó cégek számára nem mindig nyilvánvaló, hogy bizonyos potenciális kliensekhez alternatív ösvényeken át vezet a siker útja. Van, aki még nem értette meg a webes projektek működésének folyamatát, esetleg első webhelyét készítteti, és természetesen azt várja el, hogy a megbízott cég maradéktalanul teljesítse az igényeket. A való életben azonban nem egy ilyen egy bemenetű és egy kimenetű folyamat a webes projektek kialakítása. Erről készítettek a PingMag szerkesztői egy ötletes ismertetőt.

Végigolvasva a Sitepoint Tech Times Firefox 1.5 - újdonságok webfejlesztőknek című szakaszát, ez volt az első gondolatom, s bár a Weblaboron már esett szó a Firefox 1.5-ről, úgy érzem a "nagy dolgok" mellett nem lettek kihangsúlyozva a kisebbek. Miközben a világot uraló Internet Explorer még a PNG képek teljeskörű kezelésére se képes, addig a Firefox 1.5-ben megjelent a grafikus programok két nagy irányzatának megfelelő pixelgrafikus rajzolást lehetővé tevő <canvas> elem és a vektorgrafikus rajzoláshoz az SVG támogatás. Ha megnézzük a hírlevélben linkelt példákat, gyorsan nekünk is eszünkbe fog jutni jónéhány alkalmazási lehetőség. Aztán eszünkbe jut a statisztika.

A Mikulás a Weblaboron idén a nálunk megjelent cikkek szerzőinek hozott ajándékot, mégpedig azt, hogy ezután személyes bemutatkozásukat is elhelyezhetik a cikkek alatt és saját felhasználói oldalaikon. Ez olvasóinknak is örömteli hír lehet, hiszen belátást kaphatnak szerzőink szakmai hátterébe, kiderül számukra is, hogy sokan profik, és végső soron hétköznapi emberek is egyben. Szerzőink felé a már korábban jelzett lehetőséggel egyelőre nem mindannyian éltek, reméljük a bemutatkozásukat megírók tábora a jövőben tovább fog növekedni. Ezúton is köszönjük mindannyiuknak az áldozatos munkát, amivel értéket teremtettek a közösség számára.

Mostanában az Ajax kapcsán mindenhol a JavaScript kap nagy hangsúlyt, pedig CSS területén is vannak új ötletek. A Khmerang.com készítője blog bejegyzéseinek címeit dobta fel, pontosabban kissé elkopott hatást varázsolt a betűkre. A technika nagyon cseles és egyben pofon egyszerű is. Az egyik "szöveget képre cserélő" módszert alkalmazza, de pont annak hátrányát használja ki: a textúrát jelentő takaró kép részben átlátszó.

Egy évvel a Firefox 1.0 megjelenése után, megjelent a Firefox böngésző 1.5-ös változata, mely a webfejlesztők számára több jelentős újdonsággal is bír, így például magával hozza a bittérképes és vektorgrafikus ábrázolás lehetőségeit (kompatibilisen, illetve szabványosan!), a JavaScript 1.6-os verzióját és további lehetőségeket is.

Biztos vagyok benne, hogy nem múlik el úgy nap, hogy valahol ne tenné fel magának egy webfejlesztő a kérdést: Hogyan lehet a szépen kialakított dokumentumot ízlésesen nyomtathatóvá tenni? Nos a válasz az, hogy böngészőtől függ, bizonyos kliensek jobban értelmezik a CSS nyomtatási paramétereit, mások eléggé rosszak ebben a tekintetben. Ezért sokan azt az utat választják, hogy a szerver oldalon állítanak elő PDF dokumentumokat, melyeket a felhasználó letölthet és olvashat vagy kinyomtathat. De hogy hogyan készítsünk ízléses PDF dokumentumot HTML-ből, még megválaszolandó kérdés.

A legrégebbi PHP kódkönyvtár talán a phplib, mely még PHP 3 mellé készült, és melyből sok ésszerűen megvalósított koncepciót a PHP 4 is átvett, folytatva például a munkamenet kezelés ott bevezetett gyakorlatát. A PHP fejlesztői azonban azt gondolták, hogy érdemes lenne egy a közösség által karban tartott és fejlesztett kódkönyvtárat is létrehozni, és így született meg a PEAR. Ez azonban nem biztos, hogy illeszthető nagyvállalati igényekhez, legalábbis a Zend és az eZ systems ezt gondolják.

Ha meg szeretnénk ismerkedni egy programozási nyelvvel, az első dolgunk valószínűleg az lesz, hogy letöltjük gépünkre a telepítőjét (hacsak nincs már eleve fenn), majd a második, hogy veszünk a kezünkbe / böngészőnkbe / konzolunkra egy leírást, és nekiállunk a feladatnak, elkezdjük próbálgatni a leírtakat. Ezzel a módszerrel elég sokan megtanultak programozni, tehát ne becsüljük le ezt a megoldást, de minden bizonnyal van egy még hatékonyabb, mégpedig az interaktív AJAX-ra épülő segédlet. Engem mindenesetre lenyűgözött.

Az amerikai fizetési adatok alapján készült legutóbbi hírem érdekes reakciókat váltott ki, ám attól tartok nem feltétlenül sikerült azokat a következtetéseket elrejteni a hírben, melyeket át szerettem volna adni, ezért egyrészt magyar adatok másrészt más gondolatok mentén úgy gondolom érdemes visszatérni a kérdésre. Szintén nemrég publikálta ugyanis a BME Diákközpont a 2003-ban végzettek első két diplomás évének értékelését.