Weblabor

Az amerikai fizetési adatok alapján készült legutóbbi hírem érdekes reakciókat váltott ki, ám attól tartok nem feltétlenül sikerült azokat a következtetéseket elrejteni a hírben, melyeket át szerettem volna adni, ezért egyrészt magyar adatok másrészt más gondolatok mentén úgy gondolom érdemes visszatérni a kérdésre. Szintén nemrég publikálta ugyanis a BME Diákközpont a 2003-ban végzettek első két diplomás évének értékelését.

A Budapesti Műszaki Egyetem Diákközpontja rendszeresen végez felméréseket az egyetemre beiratkozók céljairól és helyzetéről, valamint a végezettek karrier követését is vállalja, értékes adatokat szolgáltatva arról, hogy milyen az egyetemi diploma megítélése a mindennapokban. Kétségtelen, hogy a hazai, bár nem webfejlesztőkre fókuszált felmérés ugyanúgy nem alkalmas közvetlen összehasonlításra, mint az amerikai adatok, melyek viszont webfejlesztőket is egyértelműen megcéloztak.

Azért gondoltam, hogy érdemes beletekinteni a 2003-ban végzettek eltelt két évének értékelésébe, mert képet kaphatunk arról, hogy egy átlag magyar értelmiségi milyen körülmények között dolgozik, hol, mennyiért.

Most nem is a fizetéseket helyezném a középpontba, hanem az előző hírem kapcsán felmerült itthon-távoli ország összevetést. A felmérés szerint mindössze 1,31% dolgozik külföldi telephelyű cégnél a 2003-ban végzettek közül, ami nem mondható túl magas számnak. Ami azonban a webfejlesztést illeti, nem érdemes ilyen éles határokat húznunk. Nem feltétlenül kell ahhoz álmodnunk, hogy elképzeljük, nem egy hazai megrendelőnek dolgozunk, hanem valamilyen külföldi megrendelő által felállított célokat teljesítjük, anélkül, hogy más országba kellene költöznünk.

Jó kérdés, hogy mi nyitja meg az utat, hogyan találunk külföldi megrendelőket. Egyrészt rendelkezésre állnak különböző nemzetközi álláskereső webhelyek, ahol regisztrálhatjuk magunkat, jó referenciáinkat felsorolva. Ezeknek azonban nem feltétlenül jobb a hatásfoka, mint a hazai álláskeresési módszereknek. Akkor mégis hogyan tehetjük ismertté magunkat?

Nos, egyszer feltették nekem egy konferencián a kérdést, hogy ha a rendszer, amit bemutatok teljesen ingyen van, és még dolgozom is a javításán, akkor ez nekem mégis miért jó? Nos, amellett, hogy tapasztalatokat szerzek, gyakorlatom lesz csoportos feladatmegoldásban, hibakeresésben és javításban, megismerek embereket, és megismernek engem.

Minden nyílt forrású körben, ahol megfordultam, hamar kiderült, hogy a kanadai szakács végzettségű webfejlesztő európai cégnek dolgozik, az európai fizika kutató amerikai kampányprogramok kiegészítésére szerződött le, a holland hippi francia megrendelőknek készít portált. Talán nem meglepő, hogy engem is megkerestek már külföldről érkező ajánlatokkal, melyeket végülis más elfoglaltságaim miatt más a nyílt rendszereken keresztül ismert szereplőknek ajánlottam tovább.

2003-ban amikor a PHP Konferencia után hírt kaptunk arról, hogy David Axmark és Zak Greant előadást tudna tartani egy MySQL-hez kapcsolódó találkozón, számunkra is meglepetés volt, hogy akkori körülbelül 65 alkalmazottjuk 15 különböző országban dolgozott, és ezek közül egyikben, Magyarországon tartották az éves személyes találkozójukat, a hazai fejlesztők örömére.

Megfelelő nyelvtudással senki számára nem lehetetlen, hogy bekapcsolódjon, megismertesse magát, kapcsolatokat és munkalehetőséget szerezzen. Mint minden munkakeresési módszerbe, ebbe is időt kell fektetni, meg kell érteni és meg kell élni a nyílt forrású rendszerek működését, üzleti modelljét, hiszen a közösség csak azokat tolerálja, akik jól illeszkednek ebbe a rendszerbe.

Sok sikert és kitartást kívánok mindenkinek, aki kipróbálja!