Weblabor

Egy évvel a Firefox 1.0 megjelenése után, megjelent a Firefox böngésző 1.5-ös változata, mely a webfejlesztők számára több jelentős újdonsággal is bír, így például magával hozza a bittérképes és vektorgrafikus ábrázolás lehetőségeit (kompatibilisen, illetve szabványosan!), a JavaScript 1.6-os verzióját és további lehetőségeket is.

A Firefox 1.0 megjelenése után a kezdetekben a Mozilla.org az 1.1-es verzió megjelentetését tervezte, azonban mivel az új kiadásba a fejlesztés egyre több újdonság bekerült, végül az 1.5-ös verziószámot kapta. Emiatt a tervezett nyár végi megjelenés is csúszott egészen tegnap késő estig, de azt kell mondjam, hogy megérte várni. Időközben a Mozilla Alapítvány megalapította a Mozilla nevű céget is, az új, 1.5-ös kiadás immáron a Mozilla.com címről tölthető le. De lássuk, mire is vártunk ennyit!

Felhasználóknak

Egyszerűség, átszervezett beállítások

Mindenekelőtt ha letöltjük a böngészőt, nem fogunk elsőre semmilyen szembeötlő változást észrevenni, a megjelenésben gyakorlatilag nem változott semmi. A Firefox - fejlesztőinek célkitűzéseit nem meghazudtolva - maradt az az egyszerű, letisztult felületű böngésző, melyet eddig is kínált felhasználóinak. Ha a beállításokat megnézzük, akkor látható lesz egy kis átszervezés, a Mac OS X alatt megszokott "felül az ikonok, alul a beállítások" nézetet kapjuk, logikusabb, átgondoltabb felépítéssel.

Gyorsabb navigáció

Az új verzió sajátja a gyorsabb navigáció is, az előre-hátra gombok esetén ugyanis nem építi fel a böngésző megint a teljes oldalt, hanem egy gyorsítótárból elővéve már csak meg kell jelenítenie azt (ez az Operában már korábban is így működött). Ez sokkal gyorsabb böngészési élményt biztosít. Kisebb sebesség növekedés az optimalizációknak köszönhetően általánosan is jellemző, de a Firefox eddig is elég gyorsan jelenítette meg az oldalakat.

Rendezhető fülek

A fülek terén egy kis újdonság jelent meg: immár megfoghatunk egy fület az egérrel, és másik pozícióba helyezhetjük, vagy pedig a Ctrl-balranyíl, Ctrl-jobbranyíl, Ctrl-Home és Ctrl-End billentyűkombinációk segítségével is módosíthatunk a sorrenden. Ez a funkció nyilván akkor kezd el igazán hasznosnak tűnni, mikor sok fülünk van megnyitva, és nem a megnyitási sorrendben, hanem egy másik, általunk logikusabbnak vélt sorrendben szeretnénk csoportosítani az oldalakat. Ha ennél többre vágyunk, a fülek terén sok kiterjesztés is rendelkezésünkre áll, keressük fel bátran az update.mozilla.org oldalt!

Automatikus frissítés

A böngésző automatikus frissítése terén jelentősen továbbléptek a fejlesztők. Immár minden új verzió megjelenésekor egy dialógus ablak fog minket figyelmeztetni az újdonságra, továbbá nem kell letöltenünk az amúgy nem túl nagy méretű telepítőcsomagot sem, csak azt, ami megváltozott. Ez biztonságot és gyorsabb frissítést jelent számunkra. Ezentúl sokkal nehezebb kihagyni egy frissítést csak azért, mert nem követjük az eseményeket.

Biztonság

A személyes adatok biztonsága terén újdonság a "Clear Private Data" menüpont, mely segítségével egyszerűen és gyorsan tudjuk törölni az általunk kiválasztott letárolt elemeket: sütiket, gyorsítótárat, előzményeket, jelszavakat stb, azaz minden olyan adatot, mely információkat mondhat el rólunk.

Hibaüzenet oldalak

A hibaüzenetek kapcsán szebben tervezett, többet mondó hibaoldalakat kapunk az eddigi rövid dialógus ablakok helyett, melyek a kezdő felhasználókat remélhetőleg jobban segíthetik majd felismerni és megérteni a hibát.

Fejlesztőknek

A fejlesztők számára talán a két legnagyobb újdonság az SVG és canvas támogatás, de a JavaScript 1.6 megjelenése, illetve több CSS újdonság is figyelemre méltó.

SVG

A Mozilla SVG támogatása immáron több éves fejlesztés eredménye, most ért el abba a fázisba, hogy a hivatalos böngészőnek is része lett. Bár eddig is a forráskód része volt az SVG támogatás, a letölthető telepítőkészletekhez külön kellett beszereznie annak, aki élni akart vele, a hivatalosan terjesztett telepítőkbe nem volt belefordítva. Az SVG egy vektorgrafikus leírónyelv a W3C-től, a Firefox az SVG 1.1-et támogatja. Az SVG-t a Flash konkurenciájának is tartják, és bár más céllal jött létre, valóban hasonló funkciókat kínál. SVG támogatás más böngészőkhöz is létezik, de egyelőre nem javasolt az SVG webes használata, csak ha tényleg el tudjuk érni, hogy az oldal látogatói megfelelő böngészővel látogassanak minket, illetve feltelepítsék a szükséges kiterjesztést. Az SVG JavaScript segítségével dinamikusan manipulálható, a megjelenést pedig CSS segítségével tudjuk befolyásolni. Ha eddig valaki úgy érezte, nincs lehetősége egy vektorgrafikus rajzolóprogram elkészítésére böngésző alapokon, nos, most már nem sok dolog tarthatja vissza. Ha kiváncsiak vagyuk pár SVG példára, keressük fel a croczilla.com SVG példáit! További információk az SVG-ről.

<canvas>

A <canvas> egy nem szabványos, eredetileg az Apple által készített, Safariban (illetve a Dashboard-ban) megjelent megoldás. A Safari kapcsán a Konqueror böngésző is támogatja, illetve az Opera következő verziójában, az Opera 9-ben is helyet fog kapni. A <canvas> pixelgrafikus rajzolást tesz lehetővé, jelen állapotában két dimenzióban, a jövőben várhatóan három dimenzióban. JavaScript segítségével, egyszerű utasításokkal vezérelhető új HTML elemet kapunk, mely az SVG-hez hasonlóan érdekes lehetőségeket teremt, mint például a Mandelbrot emberke rajzoló, vagy a 2D-s grafikával megvalósított 3D-s megjelenésű "DOOM". Mindazonáltal a jelen sebességével valószínűleg nem alkalmas DOOM 3 szintű renderelésre. A <canvas> segítségével maga a weblap megjelenése is elkapható képként, ezáltal lehetőséget biztosítva érdekes kiterjesztésekre a jövőben.

CSS 2, CSS 3

A CSS terén több újdonság is van. A CSS 2 támogatás tovább javult:

• működik a beágyazott idézetek kezelése,
  
• illetve a számlálók kezelése a CSS generált tartalomnál (content tulajdonság).
  

A CSS 3-ból is több dolog megvalósult:

• az :only-child kiválasztó,
  
• a több hasábos szöveg támogatása,
  
• az overflow-x és overflow-y túlcsordulások kezelése (eddig csak együtt volt állítható, most már mind Internet Explorer, mind Firefox alatt működnek ezek a CSS tulajdonságok!),
  
• további egérkurzorok támogatása (plusz Windows, OS/2 és Linux alatt akár egy saját képet is betehetünk kurzornak az SVG, animált GIF és ANI formátumok kivételével bármely Firefox által ismert grafikus formátumban),
  
• az outline tulajdonság immár nem csak -moz-outline-ként érhető el,
  
• illetve megjelent a -moz-outline-radius tulajdonság, azaz immár lekerekített is lehet egy körvonal.
  

JavaScript 1.6

A Firefox 1.5-ben levő JavaScript 1.6 egy a szabványos ECMAScript 3-ra épülő, azt a tervezett de még meg nem jelent ECMAScript 4 egyes elemeivel, és más megoldásokkal kiegészítő JavaScript verzió. Új funkciói az E4X támogatás, a tömbök osztályának új metódusokkal történő kiegészítése, illetve a tömb és sztring metódusoknak függvényként történő elérése.

E4X

Az E4X (ECMA) natív XML kezeléssel egészíti ki a JavaScript nyelvet, például a következő kód használható segítségével:Az E4X támogatás csak akkor működik, ha azt a scipt hivatkozásakor külön jelöljük <script type="text/javascript;e4x=1"> módon. Ez a kiegészítés összetettebb oldalrészletek könnyed és jól átlátható felépítését teszi lehetővé az eddigi DOM manipulációk helyett, egyelőre csak Firefox 1.5-ben használhatóan.

A tömb osztály új metódusai

A tömb kiegészítések bármely tömb elemre meghívható every(), forEach(), map(), filter() és some() függvényeket tesznek használhatóvá. Ezen függvények paraméterezése és használata a következő:

Array.prototype.forEach(callback, thisObject)

A tömb minden elemére meghívja a callback paraméterként átadott blokkot (függvényt). A thisObject megadása opcionális, a callback függvénynél a this értéket állítja be erre. A callback-nek három paraméter kerül átadásra minden hívásakor: a tömb adott eleme, a tömb adott indexe és maga a tömb. Bővebben...

Array.prototype.map(callback, thisObject)

A tömb elemeivel hívja meg a callback paraméterként átadott blokkot (függvényt), a visszatérési értékeket pedig egy tömbként visszaadja. Transzformálásra jó. A thisObject megadása opcionális, a callback függvénynél a this értéket állítja be erre. A callback-nek három paraméter kerül átadásra minden hívásakor: a tömb adott eleme, a tömb adott indexe és maga a tömb. Bővebben...

Array.prototype.filter(callback, thisObject)

A tömb elemeit szűri meg, amely elemre a callback blokk (függvény) hívása igazat ad, a visszaadott tömbbe bekerül. Szűrésre jó. A thisObject megadása opcionális, a callback függvénynél a this értéket állítja be erre. A callback-nek három paraméter kerül átadásra minden hívásakor: a tömb adott eleme, a tömb adott indexe és maga a tömb. Bővebben...

Array.prototype.every(callback, thisObject)

Ha a tömb összes elemére a callback blokk (függvény) hívása igazat ad, akkor a visszatérési érték igaz lesz. A thisObject megadása opcionális, a callback függvénynél a this értéket állítja be erre. A callback-nek három paraméter kerül átadásra minden hívásakor: a tömb adott eleme, a tömb adott indexe és maga a tömb. Bővebben...

Array.prototype.some(callback, thisObject)

Ha a tömb legalább egy elemére a callback blokk (függvény) hívása igazat ad, akkor a visszatérési érték igaz lesz. A thisObject megadása opcionális, a callback függvénynél a this értéket állítja be erre. A callback-nek három paraméter kerül átadásra minden hívásakor: a tömb adott eleme, a tömb adott indexe és maga a tömb. Bővebben...

Ezek a függvények a funkcionális programozás híveinek, vagy akár Perl programozóknak is ismerősek lehetnek. Az érdeklődők az erről szóló Mozilla's New Array Methods cikkben további információkat olvashatnak a fentiek konkrét használatáról, illetve ha más böngészőkben szeretné valaki használni ezeket a metódusokat, arra is van megoldás.

Text/Plain

Immáron működik a document.open("text/plain") is, ami egy olyan ablakot nyit meg, amiben a document.write() segítségével beleírt tartalom sima szövegként, és nem HTML-ként kerül értelmezésre.

Összefoglalás

Egy nem hivatalos (hosszú) lista az újdonságokról a következő címen olvasható, ahol a konkrét hibajegyekkel, linkekkel ellátott listát találhatunk meg: http://www.squarefree.com/burningedge/releases/1.5-comprehensive.html

A Firefox 1.5 megjelenésére egy évet kellett várnunk, de a jövőbeli megjelenéseket tekintve gyakoribb frissítéseket ígérnek a Mozilla Alapítványnál, köszönhetően az immáron több mint 40 fizetett fejlesztőjüknek. A tervek szerint a felmerülő biztonsági és egyéb problémákra gyors választ kívánnak adni, minden hatodik-nyolcadik héten tervezett biztonsági és stabilitási frissítést szeretnének nyújtani. Az új mérföldkövek hat-kilenc havonta várhatóak, a Firefox 2.0-t 2006 közepén, a 3.0-t 2007 elején szeretnék közzétenni. A verseny úgy látszik jót tesz a Firefoxnak is, hiszen a nagy sebességgel fejlődő Safari/Konqueror és Opera böngészők mellett (illetve az Internet Explorer feléledésével) szoros és jó értelemben vett verseny alakult ki a böngészőpiacon.

A magyar verzió jelen hír írásakor még nem elérhető, de hamarosan várható (legkésőbb a hétre ígérik). Amint hozzáférhető lesz, le lehet majd tölteni a Firefox.hu oldalról (és a Mozilla.org szerverekről).