Weblabor

Még március közepén jelent meg az UHU-Linux 1.2 változata "Rajt!" kódnévvel, mely a harmadik stabil UHU-Linux disztribúció. Az 1.2 elsősorban a rendszer alapjait érintő változtatásokat tartalmaz, de felhasználói szemmel nézve is találkozhatunk újdonságokkal. A kiadást elsősorban otthoni és irodai használatra szánták, de könnyedén kialakítható más - pl. szerver - feladatok ellátására is, esetleg mindezek ötvözésére. A 2 CD-n összeválogatott programokkal tehát teljes értékű, minden célra megfelelő operációs rendszerhez juthatunk, csak rajtunk múlik hogy mit sikerül kihozni belőle, mi lesz a végeredmény.

Manapság, amikor akkurátus, komoly szakmai színvonalú információ források állnak rendelkezésre a neten, meglep, hogy nevesnek mondott televíziós vetélkedők feladvány szerkesztői mégsem néznek utána annak, hogy mégis milyen lehetőségeket adnak fel egy-egy kérdésben. Ezúttal nem a többszörösen hírbe hozott közönség-segítséges produkcióról van szó, hanem a másik kereskedelmi adó illetékes műsoráról. Nemrég tették fel a kérdést, hogy mégis melyik volt az első vírus: Csernobil, Brain, Worm, LoveLetter, stb. Mondanom sem kell egyik válasz sem volt helyes, mégis tovább tudott jutni a játékos.

Az asztali alkalmazások fejlesztése egyre egyszerűbbé válik, a megoldások fokozatosan közelednek a webes fejlesztés irányába, és ez nemcsak elméletileg, hanem a gyakorlati technikákat, nyelveket tekintve is megfigyelhető. Rendszeresen hírt adunk az olyan asztali szkriptelést lehetővé tevő projektek alakulásáról, mint a PHP-GTK, PHP/TK vagy a szintén PHP-re épülő, ám csak Windows rendszereken használható Winbinder. Az kétségtelen azonban, hogy sok webfejlesztőnek nem munkaeszköze a PHP, és sokkal elterjedtebb nyelvnek tekinthetjük a Javascriptet, amely elsősorban weblapok programozási nyelveként ismert. Lássuk mit tehet számunkra az asztalon!

Azt hinném, hogy egy debuggert nem túl könnyű összerakni, ha komolyabbat szeretne az ember, akkor az eltart mondjuk hetekig, míg átgondolja, megtervezi, utánajár, megírja és leteszteli. Extrém esetben talán megvannak az alapok pár nap alatt, de akkor igazán sokat kell dolgozni vele. Nos, mint a mellékelt ábra is bizonyítja, egy debuggert pár óra alatt is össze lehet hozni, hiszen így készült el a napokban a Perlhez egy új - webes felületű - nyomkövető.

Jó ideje Gimp használó vagyok, és ez leginkább annak köszönhető, hogy az általam végzett grafikai műveleteknél felmerülő igényeket ez a program is kiválóan ki tudja szolgálni, illetve pontosabban fogalmazva az a része, amit fel tudtam belőle fedezni. A Gimp ugyanis nem hagyja magát olyan könnyen megismerni, szokatlan, más grafikai programokhoz nem igazán hasonlítható felülete sokakat elriasztott már, annak ellenére, hogy sok tekintetben a Photoshop képességeivel vetekszik. És mindezt ingyen. De nem lenne mégis jobb, ha megszokott felületen dolgozhatnánk? Dehogynem!

Brendon Sinclair a SitePoint Tribune legutóbbi számában hivatkozott a JupiterResearch egy elemzésére, mely megállapította, hogy 2004-ben a webet böngészők 58%-a törölt sütiket, és 39%-uk havonta töröl sütiket az elsődlegesen használt számítógépéről. Brendonhoz hasonlóan én is kételyemet fejezném ki, hogy a felhasználók egyáltalán ilyen magas százaléka tudná, hogy mi a süti. Ha mégis ilyen magasak lennének ezek az arányok, akkor ez valószínűleg különböző követhetetlenséget szavatoló programok széles körű használatának köszönhető. Ilyen süti törlési arányok mellett a hosszú távú felhasználó elemzések gyakorlatilag lehetetlenek, és így bizonyos mintákat nem lehet kimutatni.

Körülbelül két hete nekikezdtem egy "hírsorozatnak", mely a Google-lel kapcsolatos eseményeket foglalja össze. Azóta is történt pár dolog, íme a fontosabbak. Röviden: mától "megduplázódott" a GMail kapacitása, a keresőben bevezették Gecko böngészőknél a találatok előtöltését, s a Google felvásárolt egy elemző céget. Lássuk egy kicsit részletesebben!

Március utolsó napján megjelentek a PHP 5.0.4 és 4.3.11-es kiadásai, melyek főképp hibajavításokat tartalmaznak. A PHP 4-es sorozat legújabb darabja hetven nem kritikus hibán kívül több biztonsági gondot orvosol az exif és fbsql kiterjesztésekben és az unserialize(), swf_definepoly() és getimagesize() függvényekben is. Bővebb információ a PHP 5-ös változási naplóban, a PHP 4.3.11 bejelentésében és a PHP 4-es változási naplóban. Letöltés a szokásos webhelyekről.

A szokásos "egyre több kóder ismeri fel", "egyre több oldal áll át", vagy "egyre többen használnak szabványos" indításokat lassan el lehet hagyni, és nem lesz hír értéke ezeknek a dolgoknak. De ennek még nincs itt az ideje, így szeretném felhívni a figyelmet egy blogra: A transindex.ro oldal metamorfózisát, CSS-sel történő újrakódolását követhetjük élőben, lépésről-lépésre nyomon, a programozó közvetítésében. Leírja mi a megoldandó feladat, az elméleti háttér, milyen problémák merülnek fel, azoknak milyen megoldásaik lehetnek. A kommentezés nyitott, bárki ajánlhat alternatív megoldást vagy kérdezhet.

A Javascript szabványos és diszkrét alkalmazása, illetve az oldal újratöltése nélküli kommunikáció az utóbbi hetekben, hónapokban egyre nagyobb teret kap a hírekben, blogokon. Bár az AJAX jelenleg túl van értékelve, még egy jó ideig biztosan nőni fog a népszerűsége, ismertsége. Ez a lelkesedés eziránt a megoldás iránt persze előbb-utóbb lecsendesedik, s közösen megtaláljuk majd a legjobb módját az új szemléletnek, de a trendekből az látszik számomra, hogy elég komoly az esélye az asztali alkalmazások webre vándorlásának (nyilván nem egyből, örökre és 100%-ban).