Weblabor

A Weblabor fórumain - és más csatornákon is - időről-időre visszatérő kérdés, hogy miként lehet egyszerűen az Apache és PHP programokat telepíteni Windows vagy más rendszeren. Több operációs rendszerre érhetők el mindent-egyben jellegű telepítők, ezeknél azonban sok szempontból jobb saját kezűleg telepíteni a felesztőkörnyezetet. Egyrészt sokkal jobban tisztába lehet kerülni a telepített eszközökkel, másrészt pedig gépünket csak azok a komponensek fogják terhelni, melyekre tényleg szükségünk van. Lássuk miként érdemes nekiindulni Windows rendszeren.

Mint egy nemrégiben megjelent hírünkben jeleztük, a PHP Windows rendszerekre adott telepítési utasításai a frissen publikált új kézikönyvekben teljesen megváltoztak. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb PHP telepítési útmutató egy csapásra idejétmúlttá vált, hiszen az új módszerek sokkal egyszerűbb telepítést (és későbbi frissítést) tesznek lehetővé. Nem kell félni, valamely régebbi utasítás szerint is működhet a telepítés, az új tippek azonban remélhetőleg megkönnyítik a beállítást (és nem utolsó sorban igazodnak a Microsoft ajánlásokhoz is).

Szükséges eszközök

Ahhoz, hogy Windows rendszereken webes programokat fejlesszünk, nem elegendő az adott nyelvhez tartozó kezelőprogram telepítése. Ha csak PHP-t telepítenénk a gépünkre, elkészült szkriptjeinket ugyan nagyon kiválóan tudnánk futtatni parancssorból, böngészőben azonban nem lennénk képesek közvetlenül megtekinteni működésüket, hiszen böngészőnk elsősorban egy web kiszolgálóval szeretne kommunikálni. Ezért ahhoz, hogy használható webes fejlesztői környezetet építsünk ki, mindenképpen szükségünk van egy web kiszolgálóra is.

A Microsoft is rendelkezik erre a célra kiadott megoldással, otthoni gépekre a Personal Web Server, intranetes és internetes felhasználásra pedig az Internet Information Server formájában. Előbbi program az utóbbi lebutított változata, nagyon keveset tud, az IIS pedig eléggé költséges választás. Emellett ismert, hogy az Apache kiszolgáló van jelen a legtöbb internetes szerveren. Amennyiben ingyenes tárhelyet használunk, szinte garantálható, hogy Apache szerverrel van dolgunk (jellemzően valamilyen szabad operációs rendszerre telepítve), de a bérelt tárhelyek is nagyrészt Apache szervert biztosítanak. Az otthoni fejlesztőkörnyeztünkben érdemes az éles háttéprogramokat jobban közelítő céleszközöket használni.

Hasonló okok miatt nagyon sokaknak kézenfekvő választás az Apache webszerver, hogyha PHP telepítésről van szó. A Windows, Apache, PHP és MySQL csapat önálló mozaikszó formájában WAMP-ként is ismert (hasonlóan a Linux alapú LAMP-hoz).

Kompatibilitás

Fontos kiemelni, hogy Windows 95, 98 és Millenium alá még fejlesztésre sem ajánlott az Apache/PHP páros telepítése, a PHP újabb verziói pedig Windows 95 rendszerekre el sem érhetőek. Ez a telepítési útmutató Windows 2000 és XP rendszerekre vonatkozik, a megadott tippek valószínűleg a 2003-as verzióval is működnek.

Letöltés

Mind az Apache, mind a PHP két fő verzióban is elérhető: az Apache 1.3x valamint 2.x, illetve a PHP 4.3.x illetve 5.x.x gyakorlatilag bármilyen tetszőleges kombinációban telepíthetők. Emellett mindkettő elérhető nem csak különböző platformokra (Linux, Unix, BSD, MacOS, stb.), hanem különböző formátumokban is: a forráskódok mellett (amelyek bennünket most nem érdekelnek) futtatható telepítőprogramként vagy tömörített állományként (zip, stb.) is.

Érdemes megjegyezni mind az Apache, mind a PHP honlapjának címét. Érdemes - még otthoni fejlesztőkörnyezet, azaz nem éles szerver esetén is - időnként frissíteni mindkét programot, hiszen bármely új verzió számunkra is fontos hibajavítást vagy biztonsági fejlesztést jelenthet: http://httpd.apache.org illetve http://www.php.net

A cikk az Apache 2 és a PHP 4 legfrissebb verzióinak telepítését mutatja be. A telepítés és beállítás folyamata nagyban megegyezik az Apache 1.3 valamint a PHP 5 telepítésének lépéseivel. Az Apache 1.3 verziót az Apache csoport továbbra is fejleszti, de elsődleges platformként az Apache 2 aktuális változatának használatát ajánlják, a PHP 5 pedig annyira friss, hogy még nem volt idő a megjelenése után lelt hibák javítására. A frissen megjelent PHP 5.0.1-el kapcsolatban egyelőre nem mindenkinek jók a tapasztalatai, ezért most még inkább a jól bevált 4.3.x telepítését ajánlom.

Töltsük le Apache-ból a .msi formátumú telepítőcsomagot, valamint PHP-ből a .zip tömörítésű változatot. Ezek a cikk esetében apache_2.0.50-win32-x86-no_ssl.msi, illetve php-4.3.8-Win32.zip voltak. A PHP esetében nem a telepítőcsomagot használjuk, mert az CGI módban telepíti a PHP-t, valamint nem tartalmaz külső kiegészítőket. A tömörített csomag ezzel szemben lehetővé teszi a PHP szerver-modulként történő futtatását is, amely jobb teljesítményt, valamint bővített funkcionalitást is nyújt, és ráadásul számos külső kiegészítőt is tartalmaz.

Apache 2 telepítés

A fentiek értelmében először értelemszerűen az Apache telepítését kell megtennünk. Szerencsére kellemes grafikus felületet használó telepítővel van dolgunk, ami legtöbb esetben jól is működik. Kattintsunk a telepítő ikonjára, majd a "Next" és a licencszerződés elfogadása után ("I accept the terms..."), "Next", áttekinthetjük az Apache 2 alap leírását. Itt ismét a "Next"-re klikkeljünk.

Ezt követően találkozunk az első komolyabb képernyővel, mely a szerver nevét és tartományát kérdezi tőlünk. Az első két mezőben (Network Domain ill. Server Name) érdemes a localhost nevet megadni, hiszen ezt alapértelmezésben ismeri rendszerünk, és a saját számítógépünket jelenti. Az Administrator's Email Address beállítás leginkább a kiírt hibaüzenetekben jelenik meg. Mivel fejlesztői szervert állítunk be, nem feltétlenül fontos létező email címet megadni, de nyugodtan beállíthatjuk a saját email címünket is.


A képen látható, hogy két módban telepíthetjük a szervert. Az első lehetőség szerint a webszerverek alapértelmezett 80-as portján települ az Apache, minden felhasználó számára elérhető lesz és rendszer szolgáltatásként fog futni, tehát akkor is működik, ha senki sem lépett be a gépre. A második opció csak a telepítést végző felhasználó számára állítja be a szervert a 8080-as porton, és kézi indítással lehet csak működésre bírni azt. Ilyenkor az Apache futását egy konzol-ablak (DOS-ablak) jelzi, és ha ezt bezárjuk, akkor a szervert is leállítjuk. Természetesen a tálcára minimalizálhatjuk ezt az ablakot, de még így is zavaró lehet a jelenléte. Ha tehetjük, akkor a szolgáltatásként történő telepítést válasszuk.

Az is előfordulhat, hogy nem kapjuk meg a két opciót, hanem csak egy üzenetben közli számunkra a telepítő, hogy midenképpen a második lehetőséget választja. Ez az üzenet magyarázatot is ad: ha az első mód jobban tetszik, akkor Adminisztrátorként kell belépnünk a gépre, és így kell telepítenünk a szervert.


Miután minden mezőt kitöltöttünk, ismét nyomjuk meg a "Next" gombot, utána hagyjuk az alapértelmezett "Typical" opciót, "Next". Az itt következő képernyőn a telepítési útvonalra kérdez a telepítő. Csak szokás kérdése, ki hova telepít, én általában elfogadom a felkínált mappát.

Az "Install" gombra kattintva elindul a tényleges telepítés. Ennek végeztével csak a "Finish" gombra kattintás marad - és használatba is vehetjük saját szerverünket. Próbáljuk ki, működik-e az Apache: a tálcán az óra mellett látható az Apache Monitor ikonja, ezzel tudjuk indítani és leállítani a kiszolgálót. Ha fut a szerver, kedvenc böngészőnk címsorába írjuk be a telepítéskor megadott címet, azaz http://localhost. Ennek hatására az Apache üdvözlőoldalát kell kapnunk. A http://localhost helyett használhatjuk a http://127.0.0.1 címet is, mely saját gépünk úgynevezett loopback IP címe.


Az Apache részletes beállítása egy későbbi - már nem kezdőknek szóló - cikk témája lesz. Egy paramétert érdemes itt még kiemelni az Apache konfigurációs állományából. A DocumentRoot paraméter adja meg, hol keresi az Apache a megjeleníteni kivánt fájlokat. Ez alapértelmezett telepítésnél a C:/Program Files/Apache Group/Apache2/htdocs útvonalra van állítva. Ha már vannak kész HTML oldalaink egy könyvtárban, szabadon átírhatjuk rá az Apache DocumentRoot paraméterét, és innentől a böngészőben a http://localhost annak a könyvtárnak a tartalmát mutatja majd. Tehát ha a D: meghajtónk "web" könyvtárába szeretnénk rakni minden weblapunkat, akkor a DocumentRoot D:/web beállítást kell megadnunk. Szintén a következő cikkben térek majd ki a VirtualHost direktíva használatára, amelynek segítségével több, akár más-más meghajtón lévő könyvtárat is "webesíteni" tudunk gépünkön.

PHP telepítés

A PHP telepítését a bevezetésnél említett szempontok miatt én nem a grafikus felületen használható telepítővel ajánlom. Ez azt is jelenti, hogy most egy kicsit többet kell foglalkoznunk a beállításokkal, de ez sem lesz bonyolult.

Először csomagoljuk ki a letöltött zip tömörítésű csomagot. Az általam ajánlott útvonal az Apache könyvtára, például C:/Program Files/Apache Group/PHP4. A PHP kézikönyv nem ajánlja, hogy szóközöket is tartalmazó útvonal alá telepítsük a PHP-t, mert egyes webszerverek összeomolhatnak emiatt. Az Apache 2-vel nem tapasztaltam ilyen problémát, viszont úgy gondolom, hogy jobban kezelhető ha egy helyen vannak a programok.

Mozgassuk a dlls és az sapi mappa összes állományát a PHP gyökérkönyvtárába!

Ezután két nélkülözhetetlen állományt kell elérhetővé tennünk a webkiszolgáló számára: ezek a kicsomagolt könyvtárban található php4ts.dll, illetve a php.ini fájlok. A korábbi telepítési útmutatók azt javasolták, hogy a Windows könyvtára alá másoljuk be ezeket a fájlokat, ám ez ma már nem ajánlott. A PHP kézikönyv szerint a PATH környezeti változó beállítása sokkal kényelmesebb frissítési és karbantartási lehetőséget nyújt.

A PATH változó beállítását lehetővé tevő ablakhoz a Control Panel System alkalmazásának Advanced fülére kattintva jutunk el. Az Environment variables gombra kattintva a rendszerváltozók PATH környezeti változájához adjuk hozzá a PHP könyvtár elérési útvonalát, pontosvesszővel elválasztva azt a meglévő elérési út listától! Fontos, hogy a rendszer szintű környezeti változók módosításának életbeléptetéséhez az operációs rendszert újra kell indítani.


Ezután a php.ini-recommended nevű konfigurációs fájlról készítsünk egy másolatot a saját könyvtárába, majd nevezzük át php.ini-re és nyissuk meg (pl. a jegyzettömbbel). Keressük meg az extension_dir = "./" sort, és az idézőjelek közé másoljuk be a kiegészítők elérési útvonalát, ami gyakorlatilag az az útvonal ahova a PHP-t kicsomagoltuk, plusz egy /extensions. Az én esetemben tehát ez az extension_dir = "C:/Program Files/Apache Group/PHP4/extensions/" lett. Ha az elérési útvonal szóközöket is tartalmaz, nagyon fontos az idézőjelek használata! Mentsük el az állományt!


Ismét érdemes a környezeti változó beállításának lehetőségét választani a php.ini elérhetőségének megadására, ahelyett, hogy máshova helyeznénk az ini állományt. Egy új PHPRC nevű változót állítsunk be a fentebb már ismertetett módon a PHP könyvtárára. NTFS fájlrendszer esetén ellenőrizzük, hogy a webkiszolgálónak legyen olvasási joga a php.ini állományra!

Ezután még egyetlen lépésünk marad, az Apache httpd.conf konfigurációs fájljának újbóli szerkesztése. Az állomány legvégére másoljuk be az alábbi két sort:Értelemszerűen az első sorban a megfelelőre helyettesítve az elérési útvonalat! Apache 1.3.x esetén a php4apache.dll fájlt kell betölteni a php4apache2.dll helyett.

Még egy dolgot érdemes szerkesztenünk: a DirectoryIndex felsorolás elemei közé (praktikusan első elemként) vegyük fel az index.php-t. Ez a beállítás azt szabályozza, hogy egy könyvtár lekérésekor mely fájlt adja vissza alapértelmezettként az Apache. Ezzel a beállítással nem kell majd beírni a böngészőbe hogy http://localhost/index.php, hiszen a http://localhost is az index.php-t jeleníti majd meg.

Ezzel kész is a telepítés! A szerver újraindítása után ellenőrizzük a PHP működését: hozzunk létre egy phpinfo.php nevű fájlt az Apache fent említett htdocs alkönyvtárában, vagy a DocumentRoot változóval megadott más könyvtárban, ha átírtuk ezt a httpd.conf-ban. Legyen az állomány tartalma a következő: Ezután a böngésző címsorába írjuk be, a http://localhost/phpinfo.php címet, és dőljünk elégedetten hátra: ha legközelebb átjön a barátunk, már a saját szerverünkkel tudjuk elkápráztatni!


Ha nem akarjuk hogy az Apache szolgáltatás állandóan fusson a háttérben (lassabb gépeken, vagy ha igen ritkán használjuk), a Control Panel - Administrative Tools - Services útvonalon érhetjük el a szolgáltatások listáját.


Itt állítsuk az alapértelmezettként automatikusan induló Apache szolgáltatást kézi indításra (Manual), majd töröljük a Start Menü - Programs - Startup almenüjéből az Apache Monitor linkjét. Ezután csak külön az Apache Monitor indításakor indul majd a webkiszolgálónk, érdemes tehát a parancsikonját kiraknunk az asztalra vagy a tálcára.

Zárszó

Remélhetőleg minden olvasónak sikerül a bemutatott módon telepíteni az otthoni PHP fejlesztésre alkalmas rendszert. Bár többet kellett foglalkoznunk a telepítéssel, mint egy integrált csomag esetén, a folyamat során megismertük a beállítási állományok helyét és formátumát, így ha valami elromlik, rögtön tudjuk, hol kell keresni a hiba gyökerét. Ez véleményem szerint megéri a kezdeti többletmunkát.

A PHP kézikönyv természetesen több információval szolgál a telepítési lehetőségeket illetően. Sok esetben más opciókat is választhattunk volna, én azonban azt tartottam szem előtt, hogy mielőbb használható rendszert kapjunk.