Weblabor

Aki nekiállt már egy jól kinéző, kicsit összetettebb formot készíteni, minden bizonnyal felmerült benne a címben elrejtett kérdés. Az egymás mellé kerülő címke és beviteli mező felállásban a címke lehet balra és jobbra igazítva is. Vajon melyik a jobb? Nos, erre kereste (és találta meg) a választ Swapnonil Mukherjee.

Alig egy hete, hogy Goba bemutatta a Lightbox JS névre keresztelt ügyes szkriptet, nagyon felpezsdült az élet a projekt körül. A temérdek visszajelzésnek köszönhetően a fejlesztő rögvest az első kiadás után publikálta finomított verzióját az eszköznek, amely már a képaláírásokat is kezelte. Azonban a szabadidővel rendelkező programozók sem voltak restek, egyre másra születtek a szemfüles kiegészítések.

A képcsere megoldások igen nagy publicitást kapnak, számos trükk született arra, hogy egyes címfeliratokat miképpen helyettesítsük szebben megkomponált képekkel. Aaron Gustafson azonban úgy látta, hogy egy fontos kérdés nincs igazán tisztázva, mégpedig, hogy mit tehetünk, ha képet kell képre cserélnünk, például azért, hogy nyomtatásban és képernyőn különböző képek szerepelhessenek. Így született meg az iIR képcsere módszer, amely a Leahy/Langridge képcserén alapulva minden felesleges HTML nélkül biztosítja a két kép megadásának lehetőségét.

Nemrég blogmarkoltuk a phpFunctions nevű oldalt, amely AJAX technika segítségével teszi lehetővé, hogy a paraméter listáját vagy helyes nevét illetően elfelejtett függvényeknek gyorsan utána tudjunk nézni. Az időközben nyílt forrásúvá vált eszközre építették a Quick Lookup nevű oldalt, amelynek célja, hogy számos webhez kapcsolódó nyelvhez gyors segítséget nyújtson.

Az RSS terjedésével megnőtt az igény arra, hogy a rengeteg hírforrás tartalmában kényelmesen lehessen keresni. De hát erre valók a keresőmotorok, melyek között egyre több RSS-re specializálódott is létezik. Ha nem is a hírforrások terjedésének sebességével, de a podcastok is egyre népszerűbbek lesznek - azonban a hanganyagban a keresés megoldása nem tűnik egyszerű feladatnak. De itt a megoldás, a hangfelismerés!

A Nature.com hívja fel a figyelmet az ottawai Carleton University kutatási eredményére, melyben arra a megdöbbentő következtetésre jutottak, hogy az első 50 milliszekundum elegendő a webet használók számára, hogy egy webhelyről ítéletet mondjanak. A kutatást vezető Gitte Lindgaard szerint ebben a legnagyobb szerepe a kognitív részrehajlásunknak van, mely azt jelenti, hogy első döntésünket kívánjuk megerősíteni, tehát egy rögtön megtetsző oldalhoz jobban ragaszkodunk. Célszerű tehát már csak ezért is gyorsan letöltődő oldalt készíteni, és a keresett információ megszerzésére azonnal szimpatikusnak mutatkozó felületet kialakítani.

A brit, webhez kapcsolódó jogi környezettel foglalkozó Out-law webhelyen hívták fel a figyelmet egy érdekes elemezésre, melyben ötszáz üzleti és e-kereskedelmi célú webhelyet vizsgáltak Nagy-Britanniából, Kanadából, Írországból, Új-Zélandról és az Egyesült Államokból. A Helen Petrie professzor által vezetett kutatás során kiderült, hogy igen gyakori egy nagyobb hozzáférhetőségi szint jelzése, mint amekkorát egy webhely ténylegesen el is ér.

Sokan bajlódnak azzal, hogy az Internet Explorer JavaScript hibaüzeneteiből megpróbáljanak rájönni a weblapokon felbukkanó hibák nyitjára. Ugyan IE-hez nem áll rendelkezésre egy a Venkmanhoz hasonlítható ingyenes megoldás, a The Strange Zen Of JavaScript blog szerzője a Microsoft Script Debugger használatát ajánlja, a hozzászólók pedig arra is felhívják a figyelmet, hogy a Microsoft Office Script Editor eszköze még kényelmesebb lehetőséget ad, ha a Visual Studio hibakeresője nem is áll készen eszköztárunkban. Köszönjük zsepinek, hogy felhívta figyelmünket erre a blog bejegyzésre.

Nemrég vetette fel András, hogy milyen jövője lehet az RSS-nek az információ továbbítás és összesítés palettáján, amikoris egyre több forrást próbálunk követni. Ahogy a kulcsszavainknak megfelelő találatok előkeresésére, vagy a kéretlen levelek kiszűrésére, kézenfekvő, hogy erre a problémára is algoritmizálható megoldást várunk. Érdekes módon éppen most foglalkozik a BusinessWeek a matematika szerepével a mindennapjainkban, többek között a tartalom szűrés esetében is.

Egyre többet hallani a Web 2.0-ról, és akárhova nézünk, annyiféle definíciót vagy legalábbis megközelítést kaphatunk erről a jelenségről. Az biztos, hogy nem valami termékről van szó, amit le lehet tölteni, de hogy ezen túl a társadalmi, szociális vetületére figyelünk vagy a modern technológiai megoldások érdekelnek bennünket, már teljesen más irányba indíthat el egy-egy beszélgetést. Még tavaly májusban foglalkoztunk a kérdéssel, ám ma délelőtt újra beindult a definíciós láz fórumunk egy kérdése kapcsán. Úgy gondoltam, érdemes reflektorfénybe helyezni a témát, és ide helyezni a kommentárokat, hogy többen bekapcsolódhassanak.