Weblabor

A májusban megjelent és nálunk is blogmarkolt Google Web Toolkit lehetővé teszi, hogy kliens oldali alkalmazásokat készítsünk Java nyelven. Az eszközkészlet gondoskodik arról, hogy szükség esetén (web módot alkalmazva) a Java kód megfelelő HTML+CSS+JavaScript kódra forduljon. Érdekes, hogy a napokban több részletes cikk is megjelent az eszközkészletről, melyek segítségével könnyebben értékelhetjük a szerepét.

Sokan ismerik és előszeretettel használják a Magpie RSS képességeit. Ha kész RSS/Atom értelmezőre lenne szükség, gyakran ez a legkézenfekvőbb választás PHP alapú projektekben. Az utóbbi napokban azonban egy komolynak látszó alternatíva bukkant fel, a SimplePie, mely ha a dokumentációja alapján nem is tűnik egyszerűbbnek, mint a Magpie, a marketingje mindenképpen jobb. Kétségtelen, hogy a különböző szolgáltatásokhoz és blog motorokhoz, wikikhez megvalósított integrációja kényelmesebbé teheti használatát, ha ilyen funkciókra van szükségünk.

Az utóbbi napokban bukkant fel a RailsLiveCD.org, melyen keresztül Brian Ketelsen célja az általa készített Linux alapú Ruby on Rails kipróbálást lehetővé tevő livecd terjesztése. A SourceForge rendszerébe is felvételre kért nyílt forrású projekt fejlesztője az aktuális kiadásból a következő elemeket emeli ki: Ruby 1.8.4, Rails 1.1.2, Capistrano 1.1.0, Mongrel 0.3.13, Rake 0.7.1, Subversion, MySQL 4.1.12, MySQL Administrator, RadRails, KDevelop, Kate. A CD-hez VMWare Player Virtual Appliance is elérhető, így még újra sem kell indítani a gépet a használatához.

Körülnéztem kis hazánkban, s úgy találtam, hogy nincs igazán Java alapokon Java nyelvvel részletesen és méltón foglalkozó, naprakész portál oldal. Arra gondoltam, elindítok a témához kapcsolódó portál kezdeményt, amely főként Java technológiát használ a működéséhez, illetve csak Java nyelvvel foglalkozik.

A mai napon jelentette be James Edwards a LoJAX nevű megoldást, ami lehetővé teszi, hogy az XMLHttpRequest-nek (részben) megfelelő funkcionalitást biztosítsunk régebbi és alternatív böngészőkben is. James elsődleges célja a Sony PSP támogatás megteremtése volt, de régebbi Opera, Konqueror, OmniWeb és más böngészőkben is működőképes a megoldása. A JavaScript/PHP kettőssel inline keretekkel megvalósított funkcionalitás a kliens oldalon ugyanúgy használható, mint az XMLHttpRequest, bár szinkron kéréseket nem támogat és a ResponseXML attribútumot sem tudja biztosítani.

Michael W. Muchmore az Extreme Tech oldal számára készített egy bemutatót a 3B, Browse3D és SphereXPlorer nevű három dimenziós böngészést lehetővé tevő programokról. Számomra a 3B megközelítése a legérdekesebb, bár ezeket látva egyelőre kétséges, hogy a három dimenziós felületben elhelyezett két dimenziós lapok nyújtanak-e valamilyen pluszt a kezdeti érdekességen túl. Korábban blogmarkoltuk a Second Life virtuális világba beépítésre készülő Mozilla alapú uBrowser-t is, ami sajnos nem került be az összehasonlításba, pedig a Second Life felhasználói bázisát tekintve talán az lehet bevezetésével a legszélesebb körben használt 3D böngésző.

Michel Fortin a Safari alapját jelentő Web Kit nyílt forrásúvá válásának köszönhetően egy éve dokumentálta, hogy miképpen lehet több különböző verziójú Safari böngészőt használni egy Mac rendszeren. A különböző megjelent verziók összegyűjtése után és a megfelelő verzió ikonok elkészítésével némi tárhely felajánlásnak köszönhetően a napokban jelentette be, hogy immár elérhetőek az önmagukban is működő Safari böngészők, melyek már kényelmesen telepíthetőek és felismerhetőek használat közben. Így most már a Mac rendszerek alapértelmezett böngészőjénél sem jelenthet gondot a különböző verziókkal tesztelés.

A svéd Roger Johansson Why is the style attribute allowed in strict doctypes? címmel írt elgondolkodtató blogbejegyzést. Gondolatmenetét azzal kezdi, hogy a strict doctype-ok egyik alapja a szemantika és a megjelenés szétválasztása, ezért nem része a szabványnak sok megjelenést befolyásoló elem (példaként: center, font, strike tagek és align, bgcolor illetve border attribútumok). Ő ebbe a kategóriába sorolja a style-t is. Emellett megjegyzi, hogy egyes esetekben csak nehezen kerülhető el a style használata, főleg CMS-ek használatánál. Az attribútumot az onclick közvetlen használatához és a javascript: pszeudoprotokollhoz hasonlítja.

Mark Nottingham a Web 2.0 on Speed című előadásának főbb pontjait emelte ki a nem sokkal később írt blog bejegyzésében. Azt gondolom érdemes áttekinteni a megoldásait. Számomra azért voltak különösen érdekesek, mert mint a php.net egyik webmestere, valamikor az volt a legfontosabb feladatom, hogy úgy vigyek be lehetőleg több dinamizmust a weboldalakba, hogy a gyorstárazás teljesen megmaradjon, tehát minden felhasználói testreszabást kliens oldali megoldással kellett megoldani. Ez eléggé furcsán hangzik az egyik legnépszerűbb szerver oldali nyelv honlapján.

A Firefox 2 megjelenése egyelőre augusztusra várható, ezért június elsején a fejlesztők felkészülését segítendő meg is jelentették az újdonságok ismertetőit a Mozilla Developer Center webhelyen. Az alakulóban lévő dokumentumból világosan kiderül, hogy a kereső integráció új alapokra került, az IE 7 által ismerté tett OpenSearch formátum bevezetése mellett ennek egyszerűsített MozSearch nevű változatát is támogatják majd. Ez még természetesen csak a kezdet.