Weblabor

Ígértem egy bejegyzés sorozatot az egyik saját AJAX fejlesztés kapcsán, nos itt a folytatás. Ezúttal azzal kapcsolatosan, hogy hogyan érdemes a felhasználói interfészt előállítani, pontosabban, hogy milyen lehetőségeink vannak, hogy a felhasználói interfész a program segítségével - a design és interfész tervek alapján - létrejöjjön. A döntés nem feltétlenül egyértelmű, nincsen általánosan jó és rossz döntés (na jó, talán általánosan rossz lehetőség van), a helyzet alapján célszerű mindig meghatározni, hogy mely módszert választjuk.

A napokban jelentették be a Microsoft Internet Explorer 7+ nevű böngészőt, mely az IE 7 Windows Vista rendszeren futó változatát takarja. A Windows XP-n használható IE 7 funkciói mellett az IE 7+ a Vista képességeit kihasználva védett módot, szülői korlátozási lehetőségeket, és fejlettebb hálózati diagosztikai szolgáltatásokat biztosít. A blogbejegyzés hozzászólásaiban nem késlekedtek negatív véleményeket megfogalmazni az olvasók.

Immár elmondható, hogy sorozattá állnak össze a "Firebug" Firefox kiterjesztésről szóló bejegyzéseim - persze nem véletlenül esik szó erről az egyre jobb és jobb kiterjesztésről. Az ezúttal is egy igen érdekes újdonsággal jövő új verzióra ismét érdemes gondolkodás nélkül frissíteni, ugyanis egy igen kézreálló, könnyen használható JavaScript debuggert kapunk bónuszként.

Az utóbbi időben lehetőségem volt egy elég összetett, "igazi" AJAX-os webalkalmazás kifejlesztésére. Az alkalmazás jelentős mennyiségű adat (akár 700 adatcsomag) letöltése után az adatok különböző szempontok szerinti szűrését, rendezését és csoportosítását teszi lehetővé. Az ezzel az alkalmazással kapcsolatos tapasztalatokról szeretnék megejteni két-három blogbejegyzést a jövőben, egyrészt megosztva a tapasztalatokat, másrészt pedig megvitatva a döntéseimet - hátha tudtok jobbat. Mindenekelőtt egy kicsit a buktatókról.

Két hét múlva, hétfő, kötelező program, Web 2.0 Symposium. Vagy inkább konferencia, találkozó. Az elnevezés végülis mindegy, ott leszek - s ott lesznek még sokan, akikkel meg szeretnék személyesen is ismerkeni. A pultitus túloldalán állók közül Simó György (T-online / iWiW), Keszthelyi András (Gy.F. főtanácsadó/blog), Weyer Balázs (Origo), Pécsi "Pollner" Ferenc (HVG médiablog), Barczi "Sztahanov" Imre (blog.hu), Berényi Konrád (Onlinemarketing.hu), Dobó "Doransky" Mátyás (blogter.hu) neveket emelném ki, de a többiek sem azért maradtak ki, mert ne lennének hasonló nevek a szakmában. De hol vannak a fejlesztők?

A napokban a MySQL felhasználói konferenciája kapcsán szép csendben bejelentett két hírt: ezentúl támogatják az Ubuntu disztribúciót is azzal, hogy hivatalos csomagokat készítenek hozzá, továbbá hogy elindítja MySQL-lel kapcsolatos tudásbázisát, a MySQLForge -ot. A közösségi oldal keretében MySQL-lel kapcsolatos híreket, egy MySQL wiki-t, MySQL-t használó projekteket, kisebb-nagyobb kódrészleteket, trükköket gyűjtenek össze, illetve tesznek a közösség számára összegyűjthetővé.

András tartott a Web Konferencián előadást a szövegmezők hasznos funkciókkal való felruházásáról. Itt a Weblaboron is ilyen okos szövegmezőket használunk, melyek bbcode szerkesztést és szövegkeresést is támogatnak. Sokszor fordul elő más weblapokon azonban olyan környezetekben, ahol például megjelenést szabályozó sablonokat kell szerkeszteni, hogy a tab billentyű térköz elhelyező funkcióját várjuk el a szövegmezőben, ahelyett, hogy a következő weblap elemre váltanánk vele. Erre ad egy jó példát a bitprophet.org, ahol egy csak a tabokra kihegyezett megoldást találhatunk. Hasonló megoldást készített karácsonykor Hodicska Gergő is.

Az második európai „Information Architecture Summit”, az információarchitectúrával foglalkozó európai szakemberek találkozója Berlinben kerül megrendezésre, 2006. őszén (szeptember 30-október 1.). A szervezők még várják azok jelentkezését, akik előadással vagy poszter-bemutatóval szeretnének részt venni a konferencián. Jelentkezési határidő: 2006. június 15.

Két álláspont tartja magát a CSS stílusok kialakítói között. Az egyik szerint külön stíluslapokat kell készíteni az elvault IE 6 vagy régebbi IE böngésző motorok számára, és ezt feltételes megjegyzésekkel kell elrejteni a szabványosabb böngészők elől. A másik megközelítés szerint egyszerű, jól felismerhető trükköket kell bevetni egy CSS fájlon belül, mint a * html {}, melyet csak az IE 6 és a régebbi IE-k dolgoznak fel. Az első módszer időtálóbb, ám kényelmetlenebb, a másodiknál megvan az esély, hogy kijavítják a kihasznált hibát. Ez történt az Internet Explorer 7-ben is.

András októberben adott hírt Brad Neuberg AMASS nevű projektjéről, mely a Flash adattároló képességeit adta a JavaScript fejlesztő kezébe, segítségével a hagyományos süti alapú kliens oldali adattárolási módnál jelentősen jobb lehetőségeket adva. Brad új fejlesztése az AMASS utóda, a Dojo.Storage, melyről részletesen ír bemutató blog bejegyzésében. A Dojo.Storage egy általános adattároló felületet szeretne adni, nem csak böngészőben futtatott JavaScript kódok számára.