Weblabor

Bár már április közepe van, mi mégsem adtunk még hírt a PHP Architect márciusi számáról. A gazdag tartalmat (mintaillesztő kifejezések, Amazon webszolgáltatások használata, HTML Tidy a PHP 5-ben, stb.) már minden bizonnyal ismerik azok, akik előfizetnek az újságra. Az ehhez a számhoz tartozó ingyenes cikk azonban kikapcsolódásnak sem utolsó, feltéve, hogy irígykedés helyett jó érzéssel tölt el minket, hogy milyen sikeres rendezvény kerekedett a PHP Cruise konferenciából.

Csak egy kicsit fordítjuk el tekintetünket, és a másik pillanatban máris újabb meglepetéssel találjuk szembe magunkat. A DevShed oldalból kinőtt Developer Shed Network (mely most már hét weboldalt fog össze) nemrég indította útjára a 'plug in' magazint, mely havonta ingyenes szakmai-szórakoztató információforrás szeretne lenni az érdeklődők számára. A magazin ingyenesen letölthető PDF formájában materializálódik.

Tegnap látott napvilágot egy újabb rés az Internet Explorerben (és a rá épülő böngészőkben, levelezőkben), mely lehetővé teszi a támadónak, hogy a böngészőt használó felhasználó nevében programokat futtasson számítógépén. A támadó képes más oldalak adatait olvasni és manipulálni is. A biztonsági hibára van megoldás, de ez több hátránnyal is jár.

A Zend.com oldalon már régóta fut a PHP heti összefoglaló, amelyből korábban mi is szemezgettünk PHP7 rovatunkban. Az, hogy az utóbbi időben nem igazán jelenik meg nálunk eme heti jelentés fordítása, az annak tudható be, hogy szerencsére különálló hírekben tudunk foglalkozni a heti történésekkel, ezért már nem tudnánk újat mondani a fordítással. A PEAR-PECL párossal azonban ez a hírlevél nem foglalkozott, és különben is kevés reflektorfényt kapott mindezidáig.

Egyre több webfejlesztő figyel oda arra, hogy lapjai ne csak a validátor számára legyenek szabványosak, de valóban elérhetőek és könnyen használhatóak is legyenek mindenki számára. Ennek érdekében terjed az a technika, hogy az oldal különböző részeihez (mint navigáció, tartalom) gyorsbillentyűket rendelnek, így kedvezve a billentyűzetet preferáló felhasználóknak. Egy kanadai cég azonban készített egy összegzést, melynek célja annak kiderítése volt: a különböző böngésző programokban mely billentyűkhöz rendelt már annak készítője funkciót. Az eredmény: sajnos lényegében nem maradt ki egy se. Ezért bár az alapötlet jó volt, inkább azt javasolják, hogy kerüljük a gyorsbillentyűk használatát.

Az FSF.hu Alapítvány 2003 áprilisában támogatást kapott a Linux-felhasználók Magyarországi Egyesületétől, melyet az alapítványnak az OpenOffice.org honosítására kell fordítania. A maradék 300 ezer leghasznosabb elköltésére az FSF.hu Alapítvány pályázatot ír ki. Pályázni lehet a bruttó 300 ezer Ft egy részére vagy akár egészére. Pályázhat természetes és jogi személy egyaránt. A vállalt feladatnak az OOo honosításával vagy magyar nyelvű dokumentálásával kell kapcsolatban lennie. További információ: FSF.hu - OOo Pályázat.

A HTML és az XHTML szabvány talán egyik legkevésbé használt és legkevésbé kihasznált eleme a link elem. Hol használjuk? Leginkább a stíluslapok megadásához. Hol lehetne még?? Nagyon sok helyen. A link elem feladata nem csak "egyszerű" stíluslapok kiszolgálása, hanem különböző tartalmak összekapcsolása lenne, lehetne. Hogyan? Nos, erről szól Derek Featherstone cikke.

A World Wide Web Consortium a mai napon két Document Object Model (DOM) specifikációt minősített ajánlottá. A DOM Level 3 Core segítségével a fejlesztők és script szerzők egy W3C dokumentum tartalmát, struktúráját és stílusát változtathatják meg. A DOM Level 3 Core and Save programok és scriptek számára teszi lehetővé, hogy betöltsenek, átalakítsanak és szűrjenek dokumentum tartalmakat.

Tegnap volt szó róla (Újdonságok a W3C-nél), hogy az XKMS javaslattervvé vált a W3C-nél. Ennek kapcsán az XML.com-on indult el egy új cikksorozat, mely Pythonban mutatja be, hogyan hozhatunk létre egy XKMS kiszolgálót. A sorozat első része az XKMS Messages in Detail című cikk, melyben a protokoll register funkcióját veszi górcső alá a szerző.

Egy érdekes cikk jelent meg a Hacknot oldalán a párban történő programozásról. Egy felmérésről van szó, melyet egy amerikai egyetem végeztek azt vizsgálandó, hogy milyen előnyei és hátrányai vannak az egyfejlesztős modellel szemben a kétfejlesztősnek. Bár a cikk is felmutat pár problémát a használt módszereket illetőn, és a levont eredményeket sem árt fenntartással fogadnunk, azért így is egy érdekes és tartalmas cikkről van szó.