Weblabor

Tegnap látott napvilágot egy újabb rés az Internet Explorerben (és a rá épülő böngészőkben, levelezőkben), mely lehetővé teszi a támadónak, hogy a böngészőt használó felhasználó nevében programokat futtasson számítógépén. A támadó képes más oldalak adatait olvasni és manipulálni is. A biztonsági hibára van megoldás, de ez több hátránnyal is jár.

A Zend.com oldalon már régóta fut a PHP heti összefoglaló, amelyből korábban mi is szemezgettünk PHP7 rovatunkban. Az, hogy az utóbbi időben nem igazán jelenik meg nálunk eme heti jelentés fordítása, az annak tudható be, hogy szerencsére különálló hírekben tudunk foglalkozni a heti történésekkel, ezért már nem tudnánk újat mondani a fordítással. A PEAR-PECL párossal azonban ez a hírlevél nem foglalkozott, és különben is kevés reflektorfényt kapott mindezidáig.

Egyre több webfejlesztő figyel oda arra, hogy lapjai ne csak a validátor számára legyenek szabványosak, de valóban elérhetőek és könnyen használhatóak is legyenek mindenki számára. Ennek érdekében terjed az a technika, hogy az oldal különböző részeihez (mint navigáció, tartalom) gyorsbillentyűket rendelnek, így kedvezve a billentyűzetet preferáló felhasználóknak. Egy kanadai cég azonban készített egy összegzést, melynek célja annak kiderítése volt: a különböző böngésző programokban mely billentyűkhöz rendelt már annak készítője funkciót. Az eredmény: sajnos lényegében nem maradt ki egy se. Ezért bár az alapötlet jó volt, inkább azt javasolják, hogy kerüljük a gyorsbillentyűk használatát.

Az FSF.hu Alapítvány 2003 áprilisában támogatást kapott a Linux-felhasználók Magyarországi Egyesületétől, melyet az alapítványnak az OpenOffice.org honosítására kell fordítania. A maradék 300 ezer leghasznosabb elköltésére az FSF.hu Alapítvány pályázatot ír ki. Pályázni lehet a bruttó 300 ezer Ft egy részére vagy akár egészére. Pályázhat természetes és jogi személy egyaránt. A vállalt feladatnak az OOo honosításával vagy magyar nyelvű dokumentálásával kell kapcsolatban lennie. További információ: FSF.hu - OOo Pályázat.

A HTML és az XHTML szabvány talán egyik legkevésbé használt és legkevésbé kihasznált eleme a link elem. Hol használjuk? Leginkább a stíluslapok megadásához. Hol lehetne még?? Nagyon sok helyen. A link elem feladata nem csak "egyszerű" stíluslapok kiszolgálása, hanem különböző tartalmak összekapcsolása lenne, lehetne. Hogyan? Nos, erről szól Derek Featherstone cikke.