Weblabor

A Speller Pages célja, hogy a lehető legegyszerűbb HTML-be ágyazható helyesírásellenőrző felületet nyújtsa, mely a szerver oldalon Perl-ben vagy PHP-ben írt aspell kezelőhöz csatlakozva végzi el a szövegmezők helyesírásellenőrzését. A Speller Pages néhány sor JavaScript beillesztésével lehetővé teszi az ellenőrzést egy Word helyesírásellenőrzőhöz hasonló kényelmes felületen.

Ha egy oldal menüjében CSS-sel szeretnénk kiemelni mindig az aktuális oldalt, általában a szerver oldalon a programunkból mindig egy bizonyos CSS osztályt rendelünk az adott menüponthoz (például class="current"). Ennél azonban van egy frappánsabb, és a szerver oldalon kevesebb programozást igénylő megoldás.

Kétségtelen, hogy egyes olvasóink meg vannak győződve róla, hogy a Perl vesztett a PHP, .NET és Java által folyamatosan hajszolt webes szkript nyelvek hordájában. Ez azonban a jelek szerint semmiképpen sincs így. Habár a Perl fejlesztői nem tudtak óriási újdonságokat felmutatni az utóbbi években, és idén sem várható a Perl 6 megjelenése, a nyelvet továbbra is rengetegen használják világszerte, különösen az óriási CPAN kódkönyvtárnak köszönhetően, amit a PHP fejlesztők is sárga irígységgel figyelnek.

Egyszer volt, hol nem volt, 1993. november 23-adikán Frank Michael Weyer és Troy Kurosh Javaher benyújtott egy szabadalmi kérelmet az email címek és webcímek következő szabály szerinti formálására: név##kukac##részcsoport.csoport, valamint név.részcsoport.csoport. Itt egészen konkrétan személyek besorolására gondoltak, tehát a részcsoport esetében a vezetéknévre is gondolhatunk. Hogy-hogynem, a szabadalom 2003. decemberében bejegyzésre került, és most a két feltaláló a Network Solutions és a Register.com domain név regisztráló cégeket pereli szabadalmuk megsértéséért.

Mesének még elfogadható lenne mindez, sajnos azonban megtörtént, így pedig már viccnek is rossz.

A fontifier.com oldalon egy nagyon ötletes eszközt vehetünk használatba. A webhely lehetővé teszi, hogy saját kézírásunkat egy formanyomtatványra írva azt beszkennelve és beküldve az oldalon futó programnak, kézírásunk legfontosabb betűit számítógépes betűkészletként is megkaphassuk. A kezelt karakterek az angol ABC betűi és számai valamint néhány speciális karakter. Kép-fontok létrehozására is lehetőség van, tehát kis kézi rajzaink betűkészletté alakítására is használható a webhely.

Sokszor nincs szükség a népszerű tartalomkezelő rendszerek szolgáltatásainak a felére sem, ugyanakkor éppen azok a szolgáltatások tehetik lassúvá, nehezen fejleszthetővé a rendszert, ráadásul biztonsági réseket is rejthetnek. Ezért ha egy egyszerű tartalomkezelő rendszerre van szükségünk, nem biztos, hogy 'a nagyok' közül kell választanunk. A PHPWCMS fejlesztője Oliver Georgi is erre a következtetésre jutott, amikor a Typo3 használatával próbálkozott, és végül mégis saját rendszert fejlesztett, melyet nyílt forráskóddal elérhetővé tett az érdeklődők számára.

A stargeek.com oldalon jelent meg egy cikk, mely PHP által generált oldalak keresőbaráttá tételéről szól. Helyesebben fogalmazva inkább azt mondhatnánk, hogy néhány ötletet és figyelmeztetést gyűjtött össze a szerző, hiszen nagyon sok kérdésre sajnos nem tért ki. A cikk leginkább a tiszta URL kialakítással és annak hatásaival foglalkozik, az oldalak tartalmának kereső-optimalizálásának kérdését nem nagyon részletezi.

Megjelent a Mozilla 1.6 végleges változata egy alpha és egy béta verzió után a mai napon. Több régóta várt újdonság is helyet kapott (főleg a levelezőben), mint például a feladó és címzett oszlopok kettéválasztása, vCard támogatás, stb.

Ahogy közeledik a PHP 5 megjelenése, egyre több kész PHP program és segédeszköz jelenik meg, mely már támogatja a PHP 5-ös változatát is. Az UML2PHP5 nevű program a Windows és Linux rendszerekre is ingyenesen elérhető Dia programhoz megjelent kiegészítés, mely képes automatikus PHP 5 kódgenerálásra a felvázolt osztályok alapján.

A DotGeek.org címen jelent meg egy leírás, amely egy példán keresztül mutatja meg, hogy miként lehet egy LDAP authetikációs szervert használva azonosítani a felhasználókat. A konkrét példa ugyan MySQL adatbázist is igényel, a jogosultsági adatok ugyanis így kerülnek csatolásra a felhasználókhoz, de maga az azonosítás nem igényel többszörös felhasználó nyilvántartást.