Weblabor

Szerettem volna kipróbálni az IPv6-ot, de elakadtam vele.
Odáig eljutottam, hogy a routerem kap egy v6-os címet+64bites prefix-szel egy tartományt.

A router mögött lévő gépek már izgalmasabbak. Címet mindenki kap az adott tartományból, de Windowson nem tudom használni. O.K., ez lehet a wifi driverem hibája, lehet az enyém, de akár a windowsos tűzfal is bekavarhat. Mondjuk az elég fura, hogy reboot után csak fe80::-as címeket kapnak az interface-ek, egy admin joggal indított cmd.exe-ből kiadott ipconfig/renew/all után már megkapja a szabályos v6-os címet... de ez annyira nem izgat egyelőre.

Van linuxom önálló gépen is, meg a Windows-on futó virtualboxban is. Ezekről a ping6, traceroute6 gond nélkül megy a v6-on elérhető szerverek felé. A Debian alapú linuxokon az apt-get is a v6-os címen éri el a repokat, amiket lehet. Viszont a test-ipv6.com és az ipv6-test.com oldalak azt állítják, hogy nincs IPv6 a gépeken... vajon miért?

Aztán ott a router és a benne lévő tűzfal. Ez vajon mit véd? Netfiltert (iptables6) használ, de vagy félreértettem valamit, vagy minden gép a saját címével megy ki a netre, azt meg... tudja védeni a router tűzfala?

Ha jól tudom, v6 alatt nincs NAT, legalábbis nem a v4 alatt megszokott formában (tévedek?)
A v4+NAT használatakor egy netstat-nat paranccsal meg tudom nézni, a router mögött álló gépek hová csatlakoznak. IPv6 esetében van erre lehetőség?

Olvasgattam wikit, ubuntu, freebsd doksikat v6-ról, de vagy átsiklottam felette vagy ilyesmiről nincs szó bennük.

Érdekelne, hogy mi a best practice, ha docker container-ben szeretném futtatni az alkalmazásom. Több kérdésem is van.

- Érdemes ugyanabba a container-be tenni az adatbázist szervert, mint az alkalmazást? Abból indulok ki, hogy a docker-nek az a lényege, hogyha elszáll egy container-rel egy alkalmazás, az nem zavarja a többit, és ugyanúgy futnak tovább. Ebből gondoltam, hogy nem jó, ha közös adatbázis szerver van, mert ha az elszáll, akkor magával rántja az összes alkalmazást. Arra gondoltam helyette, hogy minden alkalmazás kapjon dedikált szervert. Ebből meg már következett, hogy talán jó, ha minden alkalmazás kap egy container-t, aztán abba megy minden ilyen infrastruktúrális dolog is. Jól gondolom?

- Hogyan megy a tesztelés? Addig eljutottam, hogy a sebesség érdekében a fejlesztői gépen érdemes a unit meg integrációs tesztek egy részét lefuttatni, mielőtt az éles környezetre hasonlító container-ben tesztelném. Arra gondoltam, hogy minden commit előtt érdemes egy ilyen container-ben történő, valamivel lassabb teszt. Nem teljesen világos, hogy hogyan rakjam össze az image-t, ami az ilyen teszteket végzi majd.

- Az sem teljesen világos, hogy a tesztelés után hogyan kerül majd az éles környezetre a jól működő build-elt kód anélkül, hogy az éles környezetben lévő adatok elvesznének. Tippre le kell állítani az éles rendszer előző verzióját, megtartani a volume-t, ami az adatokat tárolja, backup-olni a volume-t, aztán elindítani az új verzió image-ét, és csekkolni, hogy minden okés e. Ez elég időigényes. Nekem mondjuk nem gond saját célra készülő alkalmazásoknál, de azért érdekel, hogy olyan környezetben mindez hogy zajlik, amiben nem lehet hosszabb megállás.

Jó lenne néhány támpont ezzel kapcsolatban. Egyelőre nagyon kezdő vagyok docker-ezésben. Ezek az elméleti kérdések érdekelnek, a gyakorlatban meg tudom valósítani a dokumentáció végignyálazásával.

Üdvözletem!

Van egy kódom:Tegyük fel, hogy az összes tagfüggvény megvan, továbbá egy belső változó, ais.

Amikor végrehajtom ezeket, a $this->query tagváltozóba írják a maguk dolgait (pl. "column" => ["sor", "másodsor"]), így végül aznevű tagfüggvény az alapján végre tudja hajtani a lekérdezést.

A kérdésem az lenne a fenti koncepcióval kapcsolatban (amely a hiba keletkezése előtt (kb. 6x) jól működik) az lenne, hogy az említett $this->query tagváltozó az egyik metódus meghívásakor (Value()) hogyan lehet üres, mikor már fel lett töltve?

Sziasztok!
Segítséget szeretnék kérni Tőletek abban, hogy pár hónapja, azaz októberben kaptam a Facebooktól egy olyan üzenetet, hogy a vállalati oldalunkat egyesítenem kell. Admin-ként voltam az oldalon, ez meg is történt, mert nem is engedett tovább lépni. Az valószínűleg elkerülte a figyelmemet, vagy lehet, hogy ezt nem is ismertették, de az oldal felkerült a privát oldalamra. Ezt viszont nem szerettem volna, és töröltem az Admin szerepemet. Azóta nem férünk hozzá az oldalhoz!Próbáltam felvenni velük a kapcsolatot, több hónapja ostromolom őket a problémával kapcsolatban, de semmilyen reakció nem érkezik a gépi sablon válaszon kívül.Nem sikerült megoldást találnunk a problémára, senki nem tud segíteni ezzel kapcsolatban!
üdv mindenkinek

Olvasgatok DDD témában, és sehol nem találtam infot arról, hogy az event storage-et hogyan érdemes alkalmazni. Elméletileg minden bounded context-nek olyasminek kellene lennie, mint egy-egy önálló alkalmazás, ami esetleg a felületén keresztül valamilyen megoldással (rest+acl, message queue, stb.) kommunikál a többi bc-vel, ha erre szükség van. Nem véletlen nem igaz ezekre a DRY szabály sem, megjelenhet ugyanaz a property esetleg entity egy másik bc-ben is, ha erre szükség van. Logikus, hogy azért nem érvényes ez a szabály, mert a másik bc már másik alkalmazásnak számít, és ezek a DDD-s megoldások igazán nagy projektekre lettek szabva, ahol egy új alkalmazás létrehozása indokolt is. Ezek alapján én arra következtetek, hogy cqrs-el használva minden bc-hez jó külön event storage-t is létrehozni, ami letárolja az eseményeket az adott kontextusra vonatkozólag. Ennek több előnye is van szerintem, de érdekelne valaki olyan véleménye, mint pl szjani, aki tapasztalt a témában, és tudja, hogy a gyakorlatban mi az, ami beválik. Köszönöm a válaszokat!

Szerintetek miért van az, hogy a HU domainoknál a domain.hu oldalon a privát személyek neve, címe, telefonszáma is nyilvános, miközben a COM, EU domainoknál megoldható, hogy ne legyen az.
Nem tudom ti hogy vagytok vele, de a mai világban nem szívesen teszem ki mindenki számára elérhető módon a nevem, címem. Így kénytelen vagyok nem HU domaint használni.

Írtam a domain.hu-nak, de bsztak válaszolni.

Szeretném a segítségeteket kérni! Ezt a két parancsot kellene külön-külön elindítani. Amit tudni szeretnék, az a wget által jelzett sebesség úgy 10-20mp után, valamint a szolgáltató, akinek a hálózatából futott a wget.

Én a Diginél vagyok, _elvileg_ 100Mbites szolgáltatással, az első 945KB/s, a második 92.6KB/s sebességű nagyjából. (hazai tükörről ugyanez 6-7MB/sec!)


ui: tartok tőle, hogy a véletlenek összejátszása + némi paranoia nyittatta velem ezt a topikot...

1,Először is van ami nem teljesen tiszta a látogatottságomat tekintve.

Ha a szolgáltatóm adatait (rendszerembe belépve nézem) akkor átlag havi kb 1000 látogatót látok. (mediacenter-nél vagyok)

De ugyan akkor elhelyeztem egy mérőt, a "statcounter" mérőjét a honalpomon, ami meg azt mutatja hogy átlag éves látogatóim száma: 3400, egyedi látogató:2776 átlag.
kb 200-300 átlag látogatóm van havonta.

2,Másik kérdésem: Itt szeretne valaki nekem banner-el hirdetni, szerintetek mennyi havi dijat kérhetek érte?

Üdv!
HTML és CSS-ben már tudok programozni, és szeretném folytatni, fejleszteni a tudásom, ezért el szeretném kezdeni a PHP-t. Azt mondták hogy HTML és a CSS semmi a php-hez képest szóval fel kell kötnöm a gatya szárat :) Tudtok olyan weboldalt, vagy videó sorozatot, esetleg mást mutatni, amiből könnyen megtanulom az alapokat? Nem baj ha angol, ami inkább fontos hogy minél kevésbé legyen formális :D (egyszerűen érthető legyen) Előre is köszönöm a válaszokat!

Többször indult már vita a weblabor jövőjéről aminek a kimenete az hogy a törzstagok szerint évek óta vegetál az oldal, a szerkesztő(k) szerint viszont az oldal a körülményekhez mérten megfelelő mederben folyik.
Személy szerint én ha a weblabort most már csak egyetlen ok miatt látogatom: az állás rovat.

Kétségbeesve tapasztalom, hogy heti 1-2 alkalommal jelenik meg új ajánlat! Éppen ma érkezett egy nagyobb csomag, ezelőtt pedig hétfőn, tehát 4(!) nappal ezelőtt. 4 nap éppen elég arra hogy az ember lemaradjon egy ajánlatról.

Kérdésem a szerkesztő(k) felé az, hogy úgy véli(k) a frissítés gyakoriság teljesen rendben van és ehhez sem kell segítség a közösség felől?