Weblabor

Weblapok készítésekor az egyik leggyakoribb feladat különböző dobozok megvalósítása. A "hagyományos" módszer táblázatok használata, a rosszabb esetben több táblázat cellát is használva a keretek összeállításához. A mai cikkünkben ezt a témakört fogjuk végigjárni, azaz megnézzük, hogyan tudunk kialakítani különböző jellemzőkkel rendelkező (fejléces és fejléc nélküli) dobozokat CSS, és szemantikus HTML segítségével.

A múlt év második felének összefoglalója sem ígér kevesebb izgalmat, mint az első, legalábbis azoknak, akik nem ismerik betéve a nálunk korábban megjelent tartalmakat. Reményeink szerint ismét megtaláltuk azokat az eseményeket, újdonságokat, melyek meghatározták az év második részét, és talán kihatásuk lesz az idei évre is. A sorozat előző cikkében már látott statisztikai összefoglalót ezúttal sem hagyjuk el, köszönhetően Bártházi András közreműködésének.

Másodszor vállalkozunk évösszefoglalóra, és ezúttal a 2003-as év summázásával ellentétben némi aggódás vegyült nekiveselkedésünkbe, mert tudtuk, hogy óriási mennyiségű információn kell átrágnunk magunkat, visszatekintve arra, mit sikerült lefednünk 2004-ben. Szándékunk szerint maradandó élményt igyekeztünk minden nap nyújtani, hogy újraolvasva a megjelentetett tartalmainkat sok esetben elmondhassuk így egy év elteltével is: ma is érdemes elolvasni ezeket. Ez a web változó világában nem egyszerű feladat, hiszen trendek, újdonságok jönnek-mennek. Lássuk az év első felének összefoglalóját, melyet Bártházi Andrással közösen készítettünk olvasóinknak!

Ezúttal egy az adatbáziskezeléssel kapcsolatos témáról lesz szó. A cikk első felében egy módszert mutatok be, melynek alkalmazásával jól elkülöníthetőek az adatok mentésével, módosításával kapcsolatos kódok programunk egyéb részétől. A második részben arról lesz szó, hogy hogyan tudjuk az adatbáziskezelés során fellépő hibákat minél egyszerűbben kezelni. Már itt jelezni szeretném, hogy ennek a résznek a második fele némiképp egy gondolatkísérlet, vitaindítónak szánom. Ezt a megközelítést még nem nagyon láttam máshol leírva (lehet nem véletlenül), így kíváncsian várom majd a véleményeket vele kapcsolatban.

Adatainkat gyakran hierarchikus struktúrában tároljuk. Gondoljunk például a fájlrendszer esetén a könyvtárszerkezetre, de rengeteg más példát is találhatunk. És hogy szakmánál maradjunk: ilyen a többszintű menük vagy például a fórumok témáinak szerkezete. Ha eddig nem volt ötleted, hogy hogyan tudnál ilyen jellegű adatokat eltárolni, megmutatok pár módszert rávilágítva az egyes buktatókra.

Cikkünk a sitepoint.com Storing Hierarchical Data in a Database cikkje alapján készült.

A szöveges és bináris fájlkezelés bemutatása után a mai alkalommal a fájlkezelési lehetőségekkel fogunk megismerkedni, s ennek keretében a fájlok tulajdonságainak (dátum, méret, típus, tulajdonos, jogok, stb.) lekérdezéséről, kezeléséről és megváltoztatásáról esik szó. A Perl ezekre a feladatokra néhány parancsot és függvényt ad, illetve modulokat biztosít (konkrétan a Win32 és almoduljai, illetve a File::stat modulról fogunk szót ejteni). Ennyi bevezető után neki is láthatunk az ismerkedésnek!

A cikksorozat első részében az elméleti alapok lefektetése után épphogy csak belekóstoltunk a gyakorlati felhasználás lehetőségeibe. A mostani részben már jóval több példát láthatunk arra, hogy első üdvöskénket, az assert() függvényt, miképpen foghatjuk munkára (vagy hadra?) hibamentesebb PHP programok írásáért, és az úgynevezett "élő dokumentáció" kialakításához.

A Google ismertetésének folytatásához érkeztünk. Egy talán nem mindenki által használt, de annál érdekesebb szolgáltatás, a Google képkereső kerül jelen cikkben ismertetésre, melynek segítségével különböző szempontok alapján az interneten található képekre kereshetünk rá. A Google címlapján egy külön fül érhető el „Képek” vagy „Images” néven (nyelvtől függően), a http://images.google.com címen. Lássuk, mire jó ez az eszköz!

Az Internet Explorer 4.0-s verziója óta áll az adatkapcsolási technika a fejlesztők rendelkezésére. Bár az említett verzió már elég régen jelent meg, mégis viszonylag ritkán találkozhatunk olyan oldalakkal, melyek kihasználják az adatkapcsolás lehetőségeit. Ennek oka nem a technika bonyolultságában keresendő, hanem abban, hogy jelenleg más böngészők egyáltalán nem támogatják az IE által megvalósított adatkapcsolást, mivel az egyáltalán nem szabványos. A cikkben bemutatott technológiát ne használjuk az interneten!

Korábbi cikkeinkben a Windows platformot, illetve a MySQL telepítését és beállítási lehetőségeit favorizáltuk igazán. Vannak azonban más lehetőségek is, melyek mellett nem mehetünk el szó nélkül: a legnépszerűbb szerverplatform manapság a Linux, s a PostgreSQL is egy egyre népszerűbb (s a MySQL-nél nagyságrendekkel többet tudó) adatbázisszerver. A mai cikkünkben a PostgreSQL (Debian) Linux alatti telepítéséről, s utána a beállítási lehetőségeiről lesz szó.