Weblabor

Jelen cikkben a JavaScript objektumorientált programozásáról és szemléletéről szeretnék leírást adni. Bár már jelent meg Felhő tollából egy remek cikk a témában a Weblaboron, nem holmi véletlen folytán hasonlít a két cikk címe. De itt nem a JavaScript belső működése, hanem a programkód oldaláról szeretném megközelíteni a témát. A cikkben csak a JavaScript objektumorientált programozásával foglalkozhattam, mivel nem lehetett cél a JavaScript szintaktika tárgyalása, sem az objektumorientált programozáshoz tartozó fogalmak – objektum, osztály, metódus, öröklés stb. – magyarázata. Ennek ellenére, remélem, hogy mind a kezdők könnyűszerrel megértik a leírtakat, mind a gyakorlott programozók is hasznosnak fogják találni a cikket.

Gyakori és visszatérő probléma, hogy valakinek meggyűlik a baja egy oldal készítése során a karakterkódolás témakörével, pedig ha pár apróságot betartunk, akkor nem lesz vele gondunk. A nehézséget valószínűleg az okozza, hogy a helyes működéshez több tényező megfelelő összehangolása szükséges, és ha bármelyikük rossz, akkor csak annyit tapasztalunk, hogy "nem megy jól az oldal". Ez a cikk igazából csak egy válasznak indult, de már korábban is szerettem volna írni erről a témáról, mert fontosnak érzem, hogy tisztázzuk ezt a kérdést, ezért végül úgy döntöttem, hogy egy kicsit jobban körüljárom a témát.

Kap az ember egy design tervet, ami egy rajzot, egy Photoshop vagy egy Gimp fájlt jelent. Vagy esetleg nem kapja, hanem saját maga készíti el. Nagyon szép és csiribiri, de hogy lesz ebből egy weblap? Egyáltalán megvalósítható teljes pontossággal egy design terv? Hát lássuk, cikkemben a folyamat lépésein fogom végigvezetni az olvasót, bemutatva a fontosabb döntési pontokat, az egyik lehetséges utat.

Jelen írásomban egy érdekes aspektusból szeretném bemutatni a JavaScriptben történő objektum orientált programozás lehetőségeit, de főként a miértjeit. Ennek érdekében górcső alá vesszük a JavaScript belső működését is ebből a szempontból: bátran merem állítani, hogy szemléletmód kialakító cikkről lesz szó. Ezen belső mechanizmusok az ECMAScript specifikáció által meghatározottak, ezért az itt leírtak nemcsak JavaScriptre vontakoznak, hanem bármilyen erre a szabványra épülő nyelvre érvényesek lesznek, így például ActionScripttel foglalkozók számára is hasznos lehet.

A PHP mostanában fejlődésének fontos mérföldkövéhez érkezett. Stabilnak tekinthető a PHP 5-ös verziója, amelyben már a teljesen objektumorientált működéshez újraírt Zend 2 motor teljesít szolgálatot. Az örömteli helyzet ellenére több probléma is akadhat. Mielőtt valaki áttérne az új verzió használatára érdemes kipróbálnia, hogy az általa eddig készített kódok hogyan üzemelnek az új környezetben.

Az objektumorientált programozás egyik legfontosabb előnyeként tartjuk számon a kód újrahasznosíthatóságát. A napokban egy fórumban szál formájában itt a weblaboron is terítékre került ez a téma, és többektől elhangzott az a vélemény, hogy ugyanolyan könnyen lehet eljárás központú megközelítéssel újra felhasználható építő kockákat létrehozni, mint az objektumorientált eszközökkel. Ezt a témát járná körül ez a cikk, melynek alapját eredetileg belső oktatási célokra írtam meg egy Sitepointos bejegyzés által indíttatva.

Három olyan modulról szeretnék írni, amik segítségével jobban megismerhetjük a PHP nyelvet, betekintést kaphatunk a Zend motor működésébe, és elrejthetjük a forráskódunkat a kíváncsi szemek elől. A cikk szerzője egy összefogott leírást szeretne adni a modulokról, de ez az írás nem helyettesítheti a kiterjesztések kézikönyvét, csupán bevezető lehet a használatukhoz.

Táblázat alapú egy oldal, ha a lap szerkezetét egymásba ágyazott többszörösen összetett táblázatokkal oldjuk meg. Ezekre kényszerültünk a CSS előtti időkben, ha két vagy három oszlopos megjelenést, vagy más speciális hatást akartunk elérni. A táblázat alapú oldalakkal azonban több probléma is van, de van megoldás. A cikkben egy konkrét oldalkialakítás során egy ilyen megoldást ismerhetünk meg, illetve azt, hogy miért rossz ötlet táblázat segítségével kialakítani egy oldal megjelenését.

A MySQL 4.1-es verziójának egyik újdonsága a fejlett karakterkódolás támogatás volt. Most, az 5.0-s verzió megjelenésével sokan kerülnek szembe a kérdéssel: hogyan, mire lehet ezt a lehetőséget használni, s milyen beállítások szükségesek ehhez, egyáltalán: mire kell odafigyelni ezzel kapcsolatosan. A cikkben ezt a kérdéskört próbálom meg körbejárni, példákkal illusztrálva a lehetőségeket.

Biztos sok olvasóval megesett már, hogy egy érdekes weblap tartalmát ki szerette volna nyomtatni, hogy mindig kéznél legyen, de a nyomtatóból kiáramló papírrengetegre pillantva azt vette észre, semmi értelme: a papíron minden design-elem helyet kapott, a legfontosabb rész, a tartalom viszont csak torzítva, vagy egyáltalán nem jelent meg – a webmester ugyanis „elfelejtett” gondolni egy „apróságra”, történetesen arra, hogy a nyomtatóra nem lehet ugyanazt a tartalmat küldeni, mint a képernyőre. Hogy mi ilyen súlyos hibát ne követkessünk el, íme pár sor, melyből megtudhatjuk, hogyan készítsünk olyan oldalt, mely képernyőn és nyomtatón is ugyanolyan jól mutat.