XML Distributed Systems Design
Szerző:
Ajay M. Rambhia
Kiadó:
SAMS Publishing
Kiadás éve:
2002
ISBN:
0672323281
Oldalak száma:
432
Értékelés:
9
Linkek
Habár a könyv a kiadó katalógusának "programozás" kategóriájában kapott helyet, nem fejlesztési trükkökről, módszerekről szól. Rendszertervezési nézőpontból mutatja be az XML alkalmazási lehetőségeit, gyakorlatias példákkal illusztrálva azokat.
Az alapvető fogalmak rövid tisztázásával kezdünk. "Mik is azok a nagy, elosztott rendszerek, mit nevezünk middleware-nek, mitől nyitott egy rendszer?" - ezekre és hasonló kérdésekre kapunk válaszokat a könyv első részének legelső fejezetében. Mindeközben egyre inkább megvilágosodik, miről is fog szólni a további 13 fejezet. Rendszerintegrációról, azaz nem homogén (sem nyelvezetében, sem futtató platformjában) rendszerek együttműködésének megvalósításáról. És persze arról, hogy is jön képbe az XML. A könyv példáival és esettanulmányaival konkrét, bevált, elterjedt megoldásokat mutat be, különböző rendszerházasítási problémákra.
Miután megtudtuk, mi a cél, meg kell ismernünk az eszközt is. A szerző a a második fejezetben ismerteti röviden az olvasóval, mi is az az XML és a sok hozzá kapcsolódó rövidítés (DTD, XSL, stb...). Annyit mond el, amennyi a könyv megértéséhez szükséges.
A harmadik fejezetben kutyafuttában megismerkedünk azokkal a szofvermegoldásokkal, amelyek elterjedtek az XML állományok feldolgozását könnyítendő. Részletesebben a SAX és a DOM féle felfogásban történő feldolgozási módszereket hasonlítja össze.
A negyedik fejezetben egy konkrét eszközt, a SOAP-ot mutatja be, mint elterjedt, XML-en alapuló rendszerszintű kommunikációs lehetőséget. A téma tárgyalásához elengedhetetlen itt megemlíteni az XML-RPC megvalósítás jellegzetességeit, történetét is.
A sorban következő, ötödik fejezet támpontokat nyújt számunkra ahhoz, hogyan is tervezzünk olyan rendszereket, amelyek könnyedén bővíthetőek, továbbfejleszthetőek, illeszthetőek más környezetekhez. Folytatja ezt a témát a hatodik fejezet, ahol már konkrétan webes rendszerekkel (HTTP protokoll) kapcsolatos kérdések kerülnek terítékre, mivel ez a kommunikációs forma kifejezetten megfelel az elosztott rendszerek egyes alegységei közti kommunikációra (gondoljunk csak a hazai bankkártyával, SMS-sel fizetős rendszerek felépítésére).
A hetedik fejezet a keretrendszerek fogalmát vezeti be és fejti ki. Bemutatja, mi is számít keretrendszernek, mikor és miért éri meg ilyen alapokra épülő megoldásokat építenünk. A nyolcadik fejezet a rendszerek közti kapocsként szolgáló "Middle-Tier" megoldásokkal foglalkozik. Ez a módszer a különféle környezetek összeházasítása során fontos szerephez jut.
Adatcseréről szól a könyv kilencedik fejezete, fókuszban természetesen az XML-lel, mint adathordozó nyelvezettel. Bemutatásra kerül az EDI elterjedt adatcserére szolgáló, ámde nem XML alapokon nyugvó formátum. Ezek után megtudhatjuk, hogyan tudjuk oda-vissza alakítani adatainkat XML és EDI között.
A könyv első részének utolsó és egyben leghosszabb fejezete az adatbázisokkal, adattárháházakkal kapcsolatban mutatja be az XML alkalmazási lehetőségeit. Megismerhetjük, miként vehetjük hasznát az adatbányászatban, és hogyan ágyazhatjuk SQL kéréseinket és a kapott válaszokat XML dokumentumokba.
A könyv következő nagy egysége négy fejezetből áll (11.-14.), melyekben esettanulmányokon keresztül ismerhetjük meg az XML különféle bevált alkalmazásait. A 11. fejezet egy olyan rendszer bővítését mutatja be, amelynek tervezésekor nem igazán volt jellemző a későbbi továbbfejlesztések támogatása. Ezt egy ERP (céges erőforrásokkal való gazdálkodást elősegítő) rendszer bővítésén keresztül ismerhetjük meg, immáron konkrét alapokról indulva, megszabott feladatokat megvalósítva.
A 12. fejezetben ahhoz kaphatunk támpontokat, hogy miként is tervezzünk olyan rendszert, amelynek a jövőbeni bővítése nem lesz akadály. Ezt egy fiktív banki rendszer tervezésének bemutatásán keresztül tálalja elénk a szerző.
Tizenharmadikként következik az a fejezet, amelyben egy izmosabb feladatot kell megoldani: meglévő, ámde abszolút össze nem illő rendszerek együttműködtetése a cél. Az esettanulmány különféle ügyfélkezelő rendszerek egységes környezetbe foglalásáról szól, és hogy mindezt hogy valósíthatjuk meg XML adatcsomagok alkalmazásával. A következő esettanulmány is hasonló probléma megoldását mutatja be, egy több kereskedős forgalmazói rendszer problematikáját körüljárva.
És ezzel a mű még nem ért véget. Annak harmadik, függelékes részében megismerhetjük milyen XML szerkesztőprogramok, XML-képes szerverszoftverek állnak rendelkezésünkre. A könyv ezen része jelenleg kissé már elavultabb, tekintve, hogy a 2002-es állapotokat tükrözi.
Kötelező olvasmány rendszerintegrátorok számára, és azoknak, akik rugalmasan bővíthető, nagy rendszereket akarnak építeni. Olyan döntéshozók kezébe is adható a könyv, akik szaván sok múlik, de esetleg sosem találkoztak még az XML-el személyesen. Emellett természetesen azok számára is hasznos forrásanyag, akiknek az XML már mindennapi munkaeszköz, mivel számukra Ajay évtizedes tapasztalatain alapuló szemléletmódjának megismerése hozhat hasznot.
■ Az alapvető fogalmak rövid tisztázásával kezdünk. "Mik is azok a nagy, elosztott rendszerek, mit nevezünk middleware-nek, mitől nyitott egy rendszer?" - ezekre és hasonló kérdésekre kapunk válaszokat a könyv első részének legelső fejezetében. Mindeközben egyre inkább megvilágosodik, miről is fog szólni a további 13 fejezet. Rendszerintegrációról, azaz nem homogén (sem nyelvezetében, sem futtató platformjában) rendszerek együttműködésének megvalósításáról. És persze arról, hogy is jön képbe az XML. A könyv példáival és esettanulmányaival konkrét, bevált, elterjedt megoldásokat mutat be, különböző rendszerházasítási problémákra.
Miután megtudtuk, mi a cél, meg kell ismernünk az eszközt is. A szerző a a második fejezetben ismerteti röviden az olvasóval, mi is az az XML és a sok hozzá kapcsolódó rövidítés (DTD, XSL, stb...). Annyit mond el, amennyi a könyv megértéséhez szükséges.
A harmadik fejezetben kutyafuttában megismerkedünk azokkal a szofvermegoldásokkal, amelyek elterjedtek az XML állományok feldolgozását könnyítendő. Részletesebben a SAX és a DOM féle felfogásban történő feldolgozási módszereket hasonlítja össze.
A negyedik fejezetben egy konkrét eszközt, a SOAP-ot mutatja be, mint elterjedt, XML-en alapuló rendszerszintű kommunikációs lehetőséget. A téma tárgyalásához elengedhetetlen itt megemlíteni az XML-RPC megvalósítás jellegzetességeit, történetét is.
A sorban következő, ötödik fejezet támpontokat nyújt számunkra ahhoz, hogyan is tervezzünk olyan rendszereket, amelyek könnyedén bővíthetőek, továbbfejleszthetőek, illeszthetőek más környezetekhez. Folytatja ezt a témát a hatodik fejezet, ahol már konkrétan webes rendszerekkel (HTTP protokoll) kapcsolatos kérdések kerülnek terítékre, mivel ez a kommunikációs forma kifejezetten megfelel az elosztott rendszerek egyes alegységei közti kommunikációra (gondoljunk csak a hazai bankkártyával, SMS-sel fizetős rendszerek felépítésére).
A hetedik fejezet a keretrendszerek fogalmát vezeti be és fejti ki. Bemutatja, mi is számít keretrendszernek, mikor és miért éri meg ilyen alapokra épülő megoldásokat építenünk. A nyolcadik fejezet a rendszerek közti kapocsként szolgáló "Middle-Tier" megoldásokkal foglalkozik. Ez a módszer a különféle környezetek összeházasítása során fontos szerephez jut.
Adatcseréről szól a könyv kilencedik fejezete, fókuszban természetesen az XML-lel, mint adathordozó nyelvezettel. Bemutatásra kerül az EDI elterjedt adatcserére szolgáló, ámde nem XML alapokon nyugvó formátum. Ezek után megtudhatjuk, hogyan tudjuk oda-vissza alakítani adatainkat XML és EDI között.
A könyv első részének utolsó és egyben leghosszabb fejezete az adatbázisokkal, adattárháházakkal kapcsolatban mutatja be az XML alkalmazási lehetőségeit. Megismerhetjük, miként vehetjük hasznát az adatbányászatban, és hogyan ágyazhatjuk SQL kéréseinket és a kapott válaszokat XML dokumentumokba.
A könyv következő nagy egysége négy fejezetből áll (11.-14.), melyekben esettanulmányokon keresztül ismerhetjük meg az XML különféle bevált alkalmazásait. A 11. fejezet egy olyan rendszer bővítését mutatja be, amelynek tervezésekor nem igazán volt jellemző a későbbi továbbfejlesztések támogatása. Ezt egy ERP (céges erőforrásokkal való gazdálkodást elősegítő) rendszer bővítésén keresztül ismerhetjük meg, immáron konkrét alapokról indulva, megszabott feladatokat megvalósítva.
A 12. fejezetben ahhoz kaphatunk támpontokat, hogy miként is tervezzünk olyan rendszert, amelynek a jövőbeni bővítése nem lesz akadály. Ezt egy fiktív banki rendszer tervezésének bemutatásán keresztül tálalja elénk a szerző.
Tizenharmadikként következik az a fejezet, amelyben egy izmosabb feladatot kell megoldani: meglévő, ámde abszolút össze nem illő rendszerek együttműködtetése a cél. Az esettanulmány különféle ügyfélkezelő rendszerek egységes környezetbe foglalásáról szól, és hogy mindezt hogy valósíthatjuk meg XML adatcsomagok alkalmazásával. A következő esettanulmány is hasonló probléma megoldását mutatja be, egy több kereskedős forgalmazói rendszer problematikáját körüljárva.
És ezzel a mű még nem ért véget. Annak harmadik, függelékes részében megismerhetjük milyen XML szerkesztőprogramok, XML-képes szerverszoftverek állnak rendelkezésünkre. A könyv ezen része jelenleg kissé már elavultabb, tekintve, hogy a 2002-es állapotokat tükrözi.
Kötelező olvasmány rendszerintegrátorok számára, és azoknak, akik rugalmasan bővíthető, nagy rendszereket akarnak építeni. Olyan döntéshozók kezébe is adható a könyv, akik szaván sok múlik, de esetleg sosem találkoztak még az XML-el személyesen. Emellett természetesen azok számára is hasznos forrásanyag, akiknek az XML már mindennapi munkaeszköz, mivel számukra Ajay évtizedes tapasztalatain alapuló szemléletmódjának megismerése hozhat hasznot.
