Weblabor

Ha az előző részek tanácsai nem segítettek egy-két gépen megvalósíthatóvá tenni a feladatot, eljött a pillanat hogy szétrobbantsuk az alkalmazást apró darabokra.

Az Internet Explorer 8-as verziójában megjelent Web Slices szolgáltatás segítségével az oldalaink egy-egy szeletét egy mozdulattal beépíthetővé tehetjük a látogatóink böngészőinek kedvencei közé. Az adott oldalelem pontosan úgy fog kinézni a böngészőben, ahogy az oldalon látszik, továbbá lehetőségünk van arra is, hogy megadjuk az IE számára a frissítési és lejárati időt, így a böngészőben látható információk naprakészek lehetnek. Az egészben az a legjobb, hogy a megoldás használatához semmiféle külön szerveroldali támogatáshoz nincs szükség, mindössze néhány speciális CSS hivatkozási konvenciót kell betartanunk.

WPF/E

A WPF, vagyis a vadonatúj, vektoros, D3D alapú Windows UI technológia megjelenése hajnalán óhatatlanul felmerült a fejlesztőkben, hogy milyen jó lenne, ha az XAML mint XML alapú felület és interakció leírónyelv alkalmazható lenne a szintén XML alapú XHTML leváltására.

Milyen bugokba, problémákba lehet belefutni egy online játék készítése során? Bár a konkrét téma valószínűleg nem érint tömegeket, azért vannak olyan tanulságok, amiket minden fejlesztő levonhat és hasznosíthat magának. A tapasztalatok a Zandagort nevű PHP–MySQL–AJAX-ban írt, böngésző alapú MMO stratégiai játék fejlesztéséből származnak.

Ebben a rövidke leírásban azt szeretnénk bemutatni, milyen egyszerű elkészíteni egy elegáns webes alkalmazást a Yii keretrendszer segítségével. Ha a későbbiekben igény lesz rá, természetesen belevághatunk kényesebb témákba is, mint például a biztonság, gyorsítótárazás, komolyabb Active Record használat stb.

Mielőtt a bevezető cikk után rátérnénk a konkrét load balancing és clusterező megoldásokra, szeretnék egy jelentéktelennek tűnő, ám de annál hasznosabb eszközt bemutatni. Hölgyeim és uraim, konzolokat elővenni, debuggereket bekapcsolni, háttérfolyamatokat írunk.

Cross-domain JavaScript kommunikációra több lehetőség is adott – Flash, XML-RPC, postMessage() –, azonban ha egyszerű célokra keresünk egyszerű megoldást, akkor ezek közül egyik sem a legjobb. Vagy nem teljes körűen alkalmazható technikák, vagy a probléma látszólagos egyszerűségéhez képest túl bonyolultak és nem áll rendelkezésre mindkét oldalon a megvalósításukhoz szükséges programozói munkaóra. Sőt, az is előfordulhat, hogy a másik oldal nem kellően felkészült egy ilyen bonyolultabb csatorna kialakítására.

Szinte minden webes nyelv rendelkezik valamilyen sablonkezelő rendszerrel (template system), amivel a egyes blokkokat fel tudjuk tölteni változó tartalommal.

Előbb-utóbb minden sikeres internetes vállalkozás eljut arra a pontra, hogy egy gép már nem bírja el a terhelést, és el kell gondolkozni azon, hogyan is osszuk azt el. Ez nem pusztán a rendszergazda feladata, sokszor el kell gondolkozni az ilyen környezetben futtatandó szoftver alkalmasságán is.

Kezdetben teremtetett vala a karakteres konzol és a HTML dokumentum. De a konzol sötét (hátterű) vala, ezért lőn világosság és grafikus felület. A HTML dokumentum azonban kietlen és puszta maradt. Hogy a dokumentumnak szépséget adjon, teremté a Programozó a CSS-t, s hogy funkcionalitást és interaktivitást adjon neki, teremté a JavaScriptet. És látá a Programozó, hogy ez jó.

Idővel felnövekedék a Programozó Fia, és feltette a kérdést: „Apám! A JavaScript egy programozási nyelv?” „Igen”, szólt a válasz. „De Apám! Akkor miért nem írunk programot JavaScriptben?” „Fiam – felelt az Apa –, a JavaScriptet nem erre találták ki.” A Fiút azonban nem hagyta nyugodni a gondolat. Miért tart itt a világ?