Weblabor

2007 márciusában Merre tart a web? címmel értekeztünk naívan az akkor még friss XHTML 2 és HTML 5 csapásvonalakról, majd két évvel később, tavaly nyáron a W3C bejelentette, hogy ejti az XHTML 2-t, a továbbiakban a HTML 5-öt támogatja. Hogy merre tart most a web, mi a helyzet a HTML5-tel? Ezekre a kérdésekre keresi a választ október 28-án, jövő hét csütörtökön a W3C Magyar Iroda HTML5 Műhelykonferencia rendezvényükön. A részvétel ingyenes.

Október 25-én, hétfőn, 19 órai kezdettel jelentkezik az e havi budapest.js meetup. A találkozó különlegessége, hogy Kovács Zoltán és Ancsin Gábor Makóról jelentkeznek be, és online streaminggel tartják meg előadásukat. Témájuk a GeoGebra matematikai szoftver GWT alapú átültetésének JavaScript aspektusai. A Weblaboron is már több ízben előkerült a JavaScript sajátos számkezelése. Farkas Máté ennek járt utána, arról mesél, mi az IEEE 754, avagy mit ért a JavaScript a Number alatt. Bártházi András a saját fejlesztésű, frontenden és backenden egyaránt JavaScriptre építkező susmus.hu webes Twitter kliensét mutatja be. Végül Török Gábor a Dojo keretrendszer build eszközét ismerteti. A meetup helyszíne a Kitchen Budapest. A GeoGebra előadás természetesen élőben követhető lesz, a többi előadást szalagra rögzítjük.

A HTML5 Doctor rendre magyarázatokkal siet a HTML5 tagek értelmezésével kapcsolatban, a Weblabor blogmarkjai között is fel-felbukkan aktuális témáival. Legutóbbi írásában olvasói számára egy fejtörőt hoz fel, avagy hogyan jelöljük helyesen egy cikkben hivatkozott mű vagy idézet szerzőjét.

<p><q>There was a young man from Nantucket</q>
wrote John Keats in his <cite>Ode on a Grecian Urn</cite>.</p>

Tehát John Keats nevét milyen tagek közé szorítsuk, ha egyáltalán? Válaszadási lehetőségeket is felkínálnak a szerzők, úgy mint: b, i, cite, span (csupán placeholder stílusnak) vagy más egyéb. A helyes megfejtést 14-én, csütörtökön közli a magazin, addig próbálkozzunk meg mi is a feladattal.

Januárra várható a Django 1.3. Míg az 1.2-es kiadás a nagyobb fejlesztésekre koncentrált, addig az 1.3-ban apróbb javításokra, a feature-ök zajában figyelmen kivül hagyott ticketek lezárására koncentrálnak a fejlesztők. Mindezek mellett két izgalmas területen is történik előre lépés. Az általános nézeteket osztály alapon szervezik újra (meghagyva a megszokott procedurális megközelítést), továbbá integrálják a keretrendszerhez a standard Python logging modult. Most ez utóbbiról szólok.

A hagyományokhoz hűen, október 8-án, pénteken, a szabad szoftverek világnapja alkalmából idén is megrendezésre kerül a szegedi Szabad Szoftver Konferencia. A rendezvény témáit négy párhuzamos szekcióra osztották a szervezők, amelyek között a webfejlesztés iránt érdeklődők is találnak kedvükre valót.

Rejtélyesen viselkedik az éppen megírt JavaScript programom, és nem találom az okát. Látszólag mindent jól csináltam, és mégsem megy! Egyszer csak leesik… hogy erre nem gondoltam… de úgy látom, más sem, ezért leírom, mindannyiunk okulására.

A fórumon többször kerülnek elő olyan kérdések, amelyeknek véleményem szerint nem szabadna előkerülniük, ha lenne egy jó leírás arról, hogyan is működik a web. Annak idején én Stefan Münz SelfHTML-jéből tanultam, ami nagyon alapos és módszeres magyarázattal vezeti be a tanulni vágyót a webfejlesztés világába. Egyetlen hibája van: csak németül érhető el. Ugyan ennyire részletes leírásra nem vállalkozhatom, de ezúttal megpróbálom összeszedni a leggyakrabban elkövetett kezdő bakikat.

Elhatároztad magad, hogy fejleszteni akarsz Facebookba épülő alkalmazást, és értesz kicsit a HTML-hez? Akkor ihun a lehetőség, elmagyarázom, mit kell tenned.

Az ECMAScript 5-ben létrejött strict mód két céllal rendelkezik meglátásom szerint: egyrészt a rossz programozási technikák és véletlen elgépelések ellen véd (lásd: minden változót deklarálni kell, a this nem lesz automatikusan global scope), másrészt a teljesítményre van jó kihatással. Jelen bejegyzésben az utóbbit szeretném megvizsgálni a jelenleg elérhető strict módot támogató JavaScript motorok vizsgálatával.

Tárgy hó 27-én a Colabsban kerül megrendezésre a budapesti JavaScript-barátok szeptemberi találkozója. Benne: Farkas Máté az automatikus pontosvessző beszúrás műkődését fejtegeti, Szász Tibor MVC alapokon épít JavaScript keretrendszert, Bácsi László jQuery-s tapasztalataiból merít, végül Hardi János, aki a napokban zajló Disruptive Code konferencián ad elő, kinti élményeiről mesél. A meetupot ezúttal is rögzítjük az utókor számára, élőközvetítés viszont nem lesz.