Merre tart a web?
Az XHTML valójában egy gépközelibb, nyelvezetét tekintve kötöttebb, éppen ezért könyebben feldolgozható, az XML előnyeiből jócskán merítő irányba vitte el a HTML-t, amely egyik kedvelt kommunikációs csatornája lett az ajaxos webalkalmazásoknak. Mindemellett azonban attól, hogy javítson a web a látogató felé mutatott arcán, még ugyanolyan távol állunk. Ian Hicksonhoz a nemrég blogmarkolt Conversation With X/HTML 5 Team interjúban adott válaszaiból kiderül, hogy egy általuk végzett felmérés szerint a weblapok több mint háromnegyede súlyos szintantikai hibát tartalmaz. A web már réges-rég kikerült abból a szűk körből, amikor a világháló tartalmát professzorok szerkesztették.
A web 2.0 titulus mögé bújtatott pluszt szociológiai szempontból közösségi, kollaboratív webként összegezhetjük. Sok újdonságot nem árulok el azzal, hogy nincs az a WYSIWYG jellegű editor, amellyel ne tudna a user meglepő kódot előállítani. Valid, szemantikus kimentet produkáló, de a nagytömeg felé még használható, értsd Word-szerű szerkesztő nincs. "[T]he state of the art in user interface today doesn't have a good solution for making a semantic editor usable by the average person", replikál Ian arra, hogy miért került vissza a
Az X/HTML5 alkalmazkodni kíván a kor követelményeihez, a reális kilátásokhoz, nem pedig egy ideát kergetni. A jelenleg még munkafázisban lévő spec terjesztette elő többek között a Reflection API és a nemrégiben bemutatott Yahoo! Pipes használta
A weben szerte több millió dokumentum érhető el. Ezek jövőbeni feldolgozására, megjelenésére vonatkozóan jelenleg két irány képviselteti magát: az XHTML 2 ill. a bejegyzésben is említett HTML 5. Ez utóbbiról olvasható részletes értekezés Vlad Alexander Ianhoz intézett kérdéseire.
■ The HTML 5 effort is about maintaining and evolving HTML to address the needs of 21st century Web authors.
A web 2.0 titulus mögé bújtatott pluszt szociológiai szempontból közösségi, kollaboratív webként összegezhetjük. Sok újdonságot nem árulok el azzal, hogy nincs az a WYSIWYG jellegű editor, amellyel ne tudna a user meglepő kódot előállítani. Valid, szemantikus kimentet produkáló, de a nagytömeg felé még használható, értsd Word-szerű szerkesztő nincs. "[T]he state of the art in user interface today doesn't have a good solution for making a semantic editor usable by the average person", replikál Ian arra, hogy miért került vissza a
font
elem a specifikációba.Az X/HTML5 alkalmazkodni kíván a kor követelményeihez, a reális kilátásokhoz, nem pedig egy ideát kergetni. A jelenleg még munkafázisban lévő spec terjesztette elő többek között a Reflection API és a nemrégiben bemutatott Yahoo! Pipes használta
canvas
elemet, de szintén az X/HTML5-ön munkálkodó csapat napirendjén olvashatunk az ajaxos adattáblák megjelenítésére szolgáló datagrid
tagról is.A weben szerte több millió dokumentum érhető el. Ezek jövőbeni feldolgozására, megjelenésére vonatkozóan jelenleg két irány képviselteti magát: az XHTML 2 ill. a bejegyzésben is említett HTML 5. Ez utóbbiról olvasható részletes értekezés Vlad Alexander Ianhoz intézett kérdéseire.
De jó :(
szabvány
Szép cél a szabványosságra törekedni, de egycsapásra nem lesz olyan a web, addig pedig azt is meg kell mondani, hogy a mostani dokumentumokkal mit kell csinálni. A WHATWG HTML 5-je amellett, hogy néhány előremutató elemet is tartalmaz pl. az űrlapok tekintetében éppen a dolgok tisztázását is célozza.
Error
Persze, ezek után a háló kb 90%-a azonnal használhatatlanná válna, de egy ilyen radikális megoldás hetek alatt rendet vágna a weben. Na persze, mégis melyik nagy böngészőgyártó vállalná be, hogy emiatt a vetélytárs, aki nem így tesz, azonnal és visszavonhatatlanul elhódítsa a piacát? Összefogás? Ugyan...
A font tag visszaállításához meg inkább nem fűzök hozzá semmit... Nesze neked layout elkülönítés.
Nem visszafejlődésről van szó
font
tag "visszaállítása" nem szab gátat a layout szeparálásának. Ahogy Gábor is fogalmazott feljebb, egycsapásra nem lesz a web szép és szabványos, és mint a blog bejegyzésben hivatkozott írásban is kifejtik, a web nagyrészt közel sem szabványos dokumentukból áll, azokat is meg kell jeleníteni úgy, ahogy azt a szerzője szerette volna, a szabványosodás felé vezető út hosszú.Továbbá felesleges ezen ennyire fennakadni, direkt ezért is emeltem ki a posztban a
canvas
ésdatagrid
elemeket, amelyek jól tükrözik a kor kívánalmainak kielégítésére való törekvést.Célszerű az eredeti írást is átnyálazni, sok nyitott kérdésre választ adhat.
A végtelen út...
Úgy érzem ez az út végtelen. Vannak egy csoport webmester aki ad magára és szabványos oldalakat készít. Van egy másik, kicsit nagyobb csoport webmester akit csak az érdekel, hogy működjön valahogyan és megkapja érte a megérdemelt pénzt (például). A felhasználok nem veszik észre, hogy egy oldal szabványos e, vagy sem.
Egy új ajánlásnak, pont az lenne a dolga, hogy jobb legyen mint az előző. Mivel új lehetőségek nyílnak azaz új ajánlással, ezért itt lenne a lehetőség, hogy szigorúbban betartassák az új ajánlást. Ha új lehetőségekre szüksége lenne egy webmesternek, akkor bizony keményen be kellene tartania az elvárásokat.
[off] Sajnos van egy olyan része is a webmestereknek(?), akik attól hogy össze tudnak rakni (legtöbbször valamilyen programmal) egy oldalt, már elmerik mondani magukról hogy ők tudnak készíteni Internetoldalt. Sajnos sok ügyfél el is hiszi nekik. [/off]
egyetértek
dede
Mellesleg a remek újdonságok biztosan quirks módban is elérhetőek lesznek az összes böngészőben.
Azért nem értem, mert aki frontpage-ben összedobja annak teljesen mindegy, hogy az oldal melyik szabványnak (nem) felel meg. Miért az ő irányukba mozdul el a szabvány, akik valsz. nem is hallottak róla?
leírtam fent
és?
ok, jogos
De kérem... az a probléma, hogy a böngészők eltérően kezelik a szabványban nem szereplő dolgokat? Mi van a szabványban szereplőkkel? Először talán azok érdekében kellene tenni valamit.
Arra még talán van esély, hogy egy eddig nemlétező, teljesen új funkciót a szabvány szerint építsenek be a böngészők, de ki gondolja komolyan, hogy az IE változtatni fog a például a "tag soup" jelenlegi megjelenítésén?
wysiwyg
Aki ért hozzá és jól megszokott editorában a kódot írja, az képes venni a fáradtságot, hogy ne használjon FONT taget (vagy akármi mást, ami visszalépést jelent az XHTML 1.1-hez képest).
Aki meg nem ért hozzá, és valamilyen wysiwyg editor design módjában dobja össze az oldalát (szíve joga), annak meg nem is kell tudnia, hogy létezik olyan, hogy FONT tag. Az editornak kellene tudni, hogy ezt szebben, jobban, szabványosabban is meg lehet valósítani, és nem berakni semmi hülyeséget, csakmert azt könnyebb, meg a quirks mode úgyis kezeli.
Azok meg, akik nem értenek hozzá, mégis ebből élnek és text-módban űzik az ipart, jobban teszik a saját karrierjük pozitív irányba való alakulása érdekében, ha megtanulják a dolgokat. Az ő és a közösség érdeke is ez.
Nem találkoztam még olyasmivel, amit xhtml 1.1-ben nem tudok megvalósítani szabványosan, csak quirks mode-dal.
És higyjétek el, a WCAG WAI sem nagy falat, ha odafigyel az ember.
XHTML 1.1
Forrás: http://www.hixie.ch/advocacy/xhtml
JavaScript
Van amit kezel
MS szabványkövetés
elnézést ha offtopic voltam kicsit!
xhtml2 és html5
miben tér el a kettő?
XHTML 2 vs HTML 5
Az XHTML 2 egy World Wide Web Consortium (W3C) által fejlesztett ajánlás, a W3C tagjai és meghívott szakértők gondozzák. Alapvetően XML szintaktikára épít, az űrlapokhoz az összetett, és rendkívül sok funkciót biztosító XForms szabványt alkalmazza. Bevezet néhány szemantikai okok miatt használandó új elemet, a régi nem szemantikus elemeket elveti.
Összehasonlításban tehát a HTML 5 a régebbi dolgokra építve lépne előre (visszafelé kompatibilis), az XHTML 2 pedig a régebbi dolgokat teljesen átgondolva, sok esetben elvetve újabb, adott esetben akár jobb megoldásokat ad (visszafelé nem kompatibilis). A HTML 5 egy "praktikus" megközelítés, az XHTML 2 egy "akadémikus" (mindkettő mellé tessék az előnyöket és hátrányokat odagondolni :)
kettő
össze kéne gyúrni a kettőt vagy nem tudom, de hogy megint
kétfélét fejlesztenek, ez nekem nem tetszik.
Milyen bögészők lesznek így, ha nincs egy normális követhető szabvány.