Weblabor

A Microsoft közzétette a WPF, azaz a Windows Presentation Foundation úgynevezett Everywhere verziójának CTP, azaz előzetes bemutató verzióját (még nem végleges nevek). A WPF leánykori neve ha jól tudom az Avalon volt, és körülbelül a XAML leírónyelv és a hozzá használható .Net-es programozási nyelvek együttesét jelentette, jelenti. Az Everywhere jelentése az, hogy ez a technológia kilép a Windows és .Net világából, és a böngészőkben is elérhetővé válik, mindenhol. A "mindenhol" jelentése: Windowson és Mac OS X-en, Explorer, Firefox és Safari alatt. Nézzük, miért írtam, hogy ezzel támad a Microsoft.

A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Webalkalmazások Fejlesztése Szakosztálya 2007. március 31. napján megrendezi a Magyarországi Web Konferencia 2007 elnevezésű eseményt. A korábbi PHP Konferenciák, Web Konferenciák és RoadShow rendezvények hagyományait követve ezúttal is egy szakmailag sokoldalú, színvonalas rendezvény megszervezése a cél.

A konferencia megvalósításához előadók és támogatók jelentkezését várjuk!

Örömmel teszem közzé, hogy jövő év január 20-án, egy szép szombati napon Web 2.0 workshopot tartunk. Az esemény rendezője Palócz István és jómagam leszünk, várhatóan egy egésznapos, gyakorlat központú, barátságos és interaktív rendezvény lesz a végeredmény. Az előadókat tekintve jelenleg négy fő a létszám, aki úgy érzi, hogy szívesen előadna, várjuk a jelentkezését. Honlapot még nem készítettünk a workshophoz, de ami késik, nem múlik.

A mai napon volt szerencsém részt venni a Linux-felhasználók Magyarországi Egyesülete által szervezett VIII. GNU/Linux Szakmai Konferencián. Mint asztali Linux felhasználó is érdekelt a konferencia, bár ennek a körnek nem szóltak előadások. Inkább a nemrégiben megrendezett Ubuntu konferencia célozta ezt a kört (természetesen csak erre a disztribúcióra koncentrálva), tapasztalatom szerint sikerrel. A web programozással (is) foglalkozó előadásokban azonban nem csalódtam.

Mint már mindenki észrevehette, a Weblabor Wiki az elmúlt napokban eltűnt a menüsorból. Aki figyelmesebb volt, láthatta, hogy a wiki.weblabor.hu ugyan még létezik, de a kéréseket már átirányítja a webbuilder.hu-ra. Az ex-Weblabor Wiki most már ezen a címen található meg. A regisztrációk megmaradtak, a külső, a név és a webhely kezelője azonban változott. Jelenleg annyi köze van az oldalnak a Weblaborhoz, hogy a tárhelyet biztosító cég ugyanaz: a Wish Internet Consulting, és a Weblabor szerkesztői sok segítséget nyújtottak az átállásban.

A TIBCO már régóta fejleszti AJAX környezetét és rutinkönyvtárát, a napokban viszont két lépést is tettek rendszerük új verziójának kiadásával: egyrészt nyílt forráskódú lett, másrészt pedig immáron működik Firefox alatt is. A gazdag felületű, asztali alkalmazás hatású webalkalmazásukat lehetővé tevő rutinkönyvtáruk külön érdekessége, hogy egy kellemes WYSIWYG fejlesztői környezetet is kínál.

Mint AJAX programozó, több projektem kapcsán is használtam már sablonrendszert, mely a kliens oldalon, vagyis a böngészőben, JavaScript alapokon dolgozott. Előnye ennek a megoldásnak, hogy a szerver felől JSON formátumban érkező adatokat könnyen és átláthatóan formába lehet önteni, a helyzettől függően akár több megjelenésben, teljesen független megjelenítési formában. A kód és a megjelenés elválasztásáról pedig gondolom nem kell papolnom: egyszerűen hatékony módja a programozásnak. Eddig a TrimPath féle JavaScript Template megoldást használtam, most egy másik megoldás jelent meg, mely hasonlóan jónak, esetleg jobbnak bizonyulhat.

Már a Weblabor fórumján is sokszor felvetődött a kérdés, hogy a stíluslappal pozicionált abszolút rétegeket miért takarják ki a Flash mozik, látszólag a z-index egyáltalán nincs rájuk hatással. A kifogásolt viselkedés abból fakad, hogy a Flash bővítmény teszi rá utólag a Flash mozit az oldalra, így az független lesz annak HTML/CSS szerkezetétől.

Tegnap az Adobe bejelentésétől voltak hangosak a fejlesztői blogok, ugyanis a Flash ActionScriptet értelmező alapmotorját Tamarin néven nyílt forrásúvá tették, és a Mozilla kezelésébe adták. Ez nem csak azt jelenti, hogy most már látjuk, hogy milyen fejlett JavaScript kezelő motor van az ActionScript mögött, hanem azt is, hogy a Mozilla 2-ben egy gyorsabb, kisebb, kevesebb memóriát foglaló JS implementáció kerülhet. Az ECMAScript 4-es szabvány megvalósításának szándéka az egységes platformon lehetővé teszi, hogy ne kelljen a JavaScript eltéréseire felkészülnünk a Tamarin-ra épülő platformokon. Ráadásul egyesek arról spekulálnak, hogy ez a JS szerver oldali nyelvkénti felhasználását is erősítheti.

A Google Web Toolkit a kód karbantarthatóságot ütközteti a kód teljesítményével. Amíg egy általános, fejlesztést segítő JavaScript függvénytár esetén – legyen az Prototype, JQuery, Dojo stb. – a kódolás során ügyelnünk kell arra, hogy újra felhasználható, de az objektumok túlburjánzását elkerülvén mégis hatékony kódot állítsunk elő, addig a GWT koncepciójában a gazdanyelv valamennyi szolgáltatásával élve, a megszokott környezetben fejleszthetünk kényelmesen, teljesítményükben kielégítő ajaxos alkalmazásokat.