Weblabor

Sajnos a web-design (vagy webdesign) szóösszetétel az utóbbi években hibás jelentést kapott a magyar webes körökben. Ha web design szakemberet keresnek, akkor jellemzően nem arról van szó, hogy okosan akarnak megtervezni webfelületeket, hanem inkább látványosan, a szemnek csalogató grafikával. Sajnos ami a szemnek csalogató, nem biztos, hogy a webhely célját segít elérni, és így látogatókat vagy végső soron vásárlókat, ügyfeleket veszthetünk. Jakob Nielsen magyarul Web-design címmel megjelent könyve tehát nem a grafikáról szól, hanem a web tervezésről, az átgondolt webhely és weblap kialakításról. Ezt az eredeti cím (Designing Web Usability: The Practice of Simplicity) sokkal jobban tükrözi.

Egy könyv ilyen sokat igérő címmel eléggé nagy mércét állít maga elé. Nem számítottam rá, hogy ez a mérce megugorható, ezért volt sokáig csak a polcomon ez a könyv. A tartalomjegyzéket nézve azt láttam, hogy sok össze nem kapcsolódó téma egyvelegéről van szó, biztos azt írták le a szerzők, amihez értettek vagy érteni véltek, nem azt, amiről a cím szerint szólnia kellene a könyvnek. Aztán végre rászántam magam, hogy elolvassam a könyvet, és teljesen megváltozott a véleményem.

Sokadszorra ugrottam neki az AJAX tanulásának, mikor ráleltem a Packt Publishing kiadásában mejelent AJAX and PHP, Building Responsive Web Applications című munkára. A könyv szerzői az előszóban azt ígérik, hogy a közreadott példa scriptekkel megmutatják, "miként kerülhetők el a gyakori hibák, hogyan lehet hatékony AJAX kódot írni". Ezt az ígéretüket meg is tartják.

Sajnos még nem volt szerencsém Mark Pilgrim magával ragadó, őszinte stílusához, bár számos könyvet írt már a webfejlesztők számára. Ezek egy része szabadon is elérhető, így a Greasemonkey Firefox kiterjesztést ismerők már hallhattak a Dive into Greasmonkey című könyvéről. Míg az lépésenként vezeti be az érdeklődőt a felhasználói szkriptek írásába, a Greasmonkey Hacks inkább hittérítést végez, bemutatva a számos lehetőséget, száz trükkbe gyűjtve az alapismereteket és az érdekesebb szkripteket.

A Packt Publishing komoly tapasztalattal rendelkezik tartalomkezelő rendszerekhez kapcsolódó kiadványok megjelentetésében. Az eZ publish-tól a XOOPS-on át a Mambo, Joomla!, PHP-Nuke, Typo3, Wordpress vonalat teljesen feldolgozták. Ez az alaposság nem csak a könyvek számát illetően érzhető. A Drupalról szóló könyvük is (szinte kínos) alapossággal tárgyalja ezt a tartalomkezelőt.

A Web Site Measurement Hacks nem egy elsősorban fejlesztőknek szánt könyv. Bár aki időt szán a téma megismerésére, rá fog eszmélni, hogy egy webes méréssel foglalkozó szakembernek a fejlesztési, üzleti, menedzsment és marketing aspektusokat is értenie kell. Legalábbis ez lenne az ideális. Így a könyv is megpróbálja számba venni ezeket a megközelítéseket. Ez egyrészt előny, hiszen több szempontból is megvilágítja az érdekes kérdéseket, másrészt a formátumból adódón ismétlésekhez is vezet.

Amikor 2001-ben egy kísérleti jellegű projektben PHP-GTK-t használtam, nem hagyatkozhattam jobb dokumentációra, mint Syd Logan GTK+ Programming in C című könyvére. Ma már semmiképpen nem ajánlanám ezt sekinek, aki a PHP-GTK-val ismerkedik (bár alapműként Scott is ezt javasolja a GTK mélyebb megismeréséhez). A Pro PHP-GTK megismertet majdnem mindennel, ami egy asztali alkalmazás fejlesztésénél fontos lehet, ráadásul teszi mindenzt a legaktuálisabban, a PHP-GTK 2 tárgyalásával, ami jelenleg még csak alfa kiadásban jelent meg.

Érdekes, hogy éppen miközben olvastam ezt a könyvet, a TWiT.tv podcast hálózaton megjelent egy interjú, melyben Rasmus Lerdorf arról beszél, hogy azért nem találunk a PHP skálázhatóságáról sok forrást, mert a PHP-nek nincs ilyen problémája. Szerzőnk, Cal Handerson is a skálázhatóság kérdésével szembesült a Flickr kifejlesztésekor, és valóban nem a PHP okozott számára problémát.

A könyv főcíme nem titkolózik: a téma felhasználóbarát honlapok tervezése. Az alcím már szokatlanabb és sejteti, hogy itt nem egy szokványos szakkönyvvel állunk szemben. A könyv valójában tíz tudományos kutatási eredmény dokumentálása a szerzők meghatározása szerint, a szoftver-ergonómiából kinőtt "internethasználhatóság" témájában.

A könyv címe nagy elvárásokat támasztott bennem. Először is arra gondoltam, hogy az említett három szoftver valamilyen elegyével is szembe kerülhetek, ám a könyv valójában szigorúan elkülönítve foglalkozik a három szoftverrel. Másodszor pedig arra számítottam, hogy a programok képességeinek ismertetése helyett illetve mellett a közösségépítés is komolyabb hangsúlyt kap. Ez sajnos csak részben igaz a könyvre.