Weblabor

A könyv főcíme nem titkolózik: a téma felhasználóbarát honlapok tervezése. Az alcím már szokatlanabb és sejteti, hogy itt nem egy szokványos szakkönyvvel állunk szemben. A könyv valójában tíz tudományos kutatási eredmény dokumentálása a szerzők meghatározása szerint, a szoftver-ergonómiából kinőtt "internethasználhatóság" témájában.

Mielőtt továbbmennék gyorsan leszögezem, hogy ha valaki most kezdene a webergonómiával ismerkedni az keresse inkább Jakob Nielsen: Web-design című könyvét. Ez a tanulmányos könyv ugyanis jellegéből fakadóan rettentően száraz és a figyelembe veendő szempontoknak csak igen kis részét viszgálja. Azt viszont nagyon alaposan.

A 10 téma:

• A címadás nyelvi és tartalmi tényezői a weben
  
• A címadás stilisztikai tényezői a weben
  
• Az idegen szavak optimális mennyisége az interneten használhatósági szempontból
  
• Színekkel kapcsolatos preferenciák
  
• A színek keresést könnyítő szerepe
  
• Fényképek és vonalrajzok keresést könnyítő hatása
  
• A navigációs menüpontok számának és hozzáférhetőségének hatása a keresési gyorsaságra és eredményességre
  
• A linkelhelyezés hatása a keresés gyorsaságára és eredményességére
  
• A tartalomba ágyazott navigációs linkek számának hatása a keresési gyorsaságra és eredményességre
  
• A kulcsszó és kategória alapú keresés a személyiség tükrében
  

A címekből jól látszik, hogy 3 nagyobb témába sorolhatók:nyelvi terület, vizuális terület, navigáció-keresés. A könyv minden probléma esetében azzal kezd, hogy kik vizsgálódtak hasonló témában, majd ismerteti a kutatás hogyanját; jön a mérések eredményeinek grafikonokkal és táblázatokkal teletűzdelt bemutatása, majd a konkluzió.

A kisérletek lefolytatásának módja több helyen nem győzőtt meg arról, hogy az eredmény valós helyzettel megfeleltethető, vagy hogy jó következtetést vontak le, például a menüknél és a linkeknél előkerülő 7+/-2 szabály esetén. (Vajon ha Nielsen könyvében is ismertetve lennének a módszerek, mennyivel lennék kritikusabb ott is?)

Tovább növeli az ember kritikusságát, hogy a kisérletek elég kis számú (általában 20-40) ember bevonásával készültek. Ezt az utolsó tanulmánynál (10 ember) maguk a szerzők is jelzik.

A kutatások fő irányvonalainál, kérdéseinél számomra sokkal érdekesebbek voltak a sok helyen mellékesen megjelenő váratlan összefüggések. A kor, nem, vagy más differenciáló tényező alapján megjelenő eltérő eredmények. Kár, hogy pont ott érnek véget a vizsgálódások ahol ezek felmerülnek.

Jó lett volna ha a szerzők gondolva arra, hogy programozó és grafikus webes fejlesztők is olvashatják a könyvet, több helyen ismertetnek pszichológiai, kognitív ismereteket, mint például a tizedik tanulmányban a mezőfüggő és független személyek, vagy az emberi információfeldolgozási tipológiák.

A könyv végén van még egy bónusz fejezet, egy konkrét webhely, az Artitude Galéria oldalának sikertörténete. Itt a szerzők egy valós projektben tett javaslataikat és annak kézzelfogható eredményét ismertetik. Jó.

A (web)ergonómia szép és nagy tudomány terület, aminek eredményeit felhasználva megkönnyíthetjük az általunk készített honlap látógatóinak dolgát, sikeresebbé, eredményesebbé vállhat a munkájuk, pozitív élménnyel távoznak és jönnek vissza! Nem mellékesen, pedig növelhetjük megbízónk bevételeit.