ugrás a tartalomhoz

Két éves a PHPinfo - interjú a készítőkkel

Hojtsy Gábor · 2003. Jún. 12. (Cs), 13.37
Két éves a PHPinfo - interjú a készítőkkel
A PHPinfo második éve szépen elszállt a fejünk felett, szinte észre sem vettük. Amikor megláttuk, hogy már két éves a lap, úgy döntöttünk valamilyen különleges ajándékkal lepjük meg magunkat, és az olvasóközönséget.

Így született az itt olvasható kör-interjú, melyben egymást kérdezzük a PHPinfohoz és a Weblaborhoz kapcsolódó kérdésekről, illetve kisebb magánéleti betekintést is nyújtunk az érdeklődőknek.

Goba: Robi, hogyan kerültél kapcsolatba a PHP-vel?

Robi: Elfelejtettem...

Goba: Jól sejtem, hogy a napi munkádban nem használod ezt a nyelvet?

Robi: Valójában használom. Egy multinál dolgozom, igazából teljesen más munkakörben, viszont kihasználva a PHP-s tudásom, számos belső használatra készült webes eszközt készítettem már kollégáim nagy megelégedésére...

Goba: Robi, mi késztetett a PHPinfo elindítására és kitartó fenntartására?

Robi: Amikor ismerkedni kezdtem a PHP-vel, nagyon kevés információt találtam róla magyarul. Mivel láttam, hogy ez másoknak nagy gond, míg az angol számomra nem igazán okoz gondot, elhatároztam, hogy megpróbálok összeállítani egy olyan oldalt, ahova rendszeresen fordulhat bárki a PHP-t érintő információkért. A kezdetektől fogva többnyire pozitív visszajelzéseket kaptam a honlapot illetően, és nagyrészt ez inspirált a folyamatos munkára.

Visszatekintve az elmúlt két évre, a néhány külföldi út miatti kimaradást leszámítva sikerült szinte minden nap egy-két új hírt közzétennem, amit jó eredménynek tartok. Sajnálom hogy nem sikerült viszont a hosszabb leírások, magyarázatok, útmutatók fordítása - ennek oka természetesen elsősorban az időhiány.

András: Robi, a PHPinfo most lett két éves. Hogyan alakult az elmúlt években az olvasottsága a lapnak? Mennyi időt foglalkoztál, foglalkozol vele?

Robi: Az elmúlt két évben szinte folyamatosan nőtt a lap olvasottsága. Mint statisztikáink is mutatják, a regisztrált felhasználók száma közelít az ezerhez, a napi oldalletöltések száma pedig a hatszázhoz. Ez a hatszáz mintegy száz-kétszáz egyedi látogatót jelent naponta.

Meredek törések jelentek meg viszont azokban a (sajnos legtöbbször többhetes) időszakokban, amikor külföldi utak miatt nem tudtam frissíteni a honlapot. Sajnos eddig többnyire egyedül dolgoztam a lapon, így ilyen esetekben nem igazán akadt senki, aki átvehette volna a frissítést... Szerencsére ez most Goba és András "beugrásával" változni látszik. Átlagosan napi egy-másfél órát foglalkozom a phpinfóval. Ennek az időnek mintegy felét a hírek keresése, a PHP-vel foglalkozó külföldi híroldalak böngészése viszi el, a kinézett hír fordítása már sokkal gyorsabb...

Jelenleg viszont a május végén született kisfiam viszi el az időm jó részét, ezzel is kevesebbet tudok foglalkozni a phpinfóval.

Goba: Gratulálunk a jövevényhez :) András, a PHPlista találkozók óta tudjuk, hogy beépített Perl kém vagy. Melyik technológia tölti ki hétköznapjaidat mostanában a Perl vagy inkább a PHP?

András: Mostanában a Kylix, a C++, CSS és a Javascript. De hogy a kérdésedre is válaszoljak, nagyrészt a Perl. Alapvetően Perl fejlesztőként dolgozom, mivel ebben van meg a kialakult eljárásgyűjteményem, portálrendszerem. A PHP-t hobbiként űzöm, de kenyérkereseti forrásom is volt már több alkalommal.

András: Goba, mint a legtöbben tudjuk, te indítottad el a PHP levelezőlistát. Mikor és hogyan történt ez? Mesélnél egy kicsit a Weblabor indulásáról is?

Goba: Sosem voltam jó a történelmi dátumok nyilvántartásában. Ezt volt történelemtanáraim is igazolhatják. Az archívum alapján úgy tűnik 2000 május végen indítottuk el a PHP listát.

A Weblabor ennél valójaban körülbelül egy évvel korábban indult. Akkoriban kezdtem komolyabban webfejlesztéssel foglalkozni, és egy ilyen témájú segítő oldal indítását terveztem. Jó megoldásnak látszott, hogy közosségben másokkal együtt okosítsuk egymást.

Reménytelennek tűnt a magányos indulás, ezért Somkuti Sándor 'Manu oldalak' nevű webhelyébe társultam be, ahol hasonló tartalom már rendelkezésre állt. Sándor 'érdekessége', hogy Bécsben lakik, es még egyszer sem találkoztunk személyesen. Az új oldalt ötletszerűen Weblabor névre kereszteltük.

A web programozást illetően Perl nyelvvel indultam, a Weblabor első háttérprogramjai is Perlben iródtak, melyek egy része évekig kitartott. A Weblabor első cime meglepetésemre ma is él: http://weblabor.hypermart.net/. Bár ehhez jelszavunk azt hiszem már nincsen ezért az átiranyitó oldalt sem tudjuk javítani.

A hypermart egy üzleti webhelyek hosztolására született ingyenes szolgáltatás, ezért nem volt teljesen korrekt ott megjelenni. Magyar szolgaltatóhoz való költözésünk érdekében megkerestem az Externet vezetőit, akik örömmel nyújtottak támogatást a webhelynek, így indulhattak el általános és PHP témájú levlistáink is.

Mivel a hypermart egy üzleti érdekű cégek számára szolgaltató hely, a weblabor subdomain megjelenése után 1-2 héttel már a weblabor.com is regisztrálva volt, persze nem a mi tulajdonunkban. Ez a cím azóta is az URLMerchant tulajdona. Szerintem arra szamíthattak, hogy ha kinőjük a hypermart kereteit szükségünk lesz egy jó domain névre, es költünk rá.

Goba: András, jelenleg te vagy a PHP levelezőlista adminisztrátora, mennyire nehéz ezt a feladatot ellátni? Tudjuk, hogy időnként szinte elkerülhetetlen flamek jelennek meg a listán.

András: Néha felhúzom magam, de remélem, hogy ez nem látszik. Amúgy nem kellene, mert ez is hozzátartozik a lista életéhez, és amíg nem erről szól a lista, nincs is baj. Ha kezd félremenni a dolog, vagy egy olyan téma merül fel, ami már milliószor ki lett tárgyalva, akkor egy-egy szentbeszéddel igyekszem közbelépni. Szankció alkalmazását sikerült eddig még mindig elkerülni, és ennek örülök. Ami jó még a listában, hogy eléggé toleránsak a rajta lévő emberek, és aki beszól a másiknak, az megpróbálja finoman, érvelve tenni.

Sajnos néha sok az offtopic is. Ez néha jót tesz, néha személy szerint zavar. Azokat a témákat, amikre van más levelezőlista is, azt jó lenne ott kitárgyalni (SQL levlista, Weblabor levlista), mivel azokon a listákon vannak az adott témában jártas, és az adott témában érdeklődő emberek. Egyrészt sokkal jobb válaszokat kaphat ott az illető, másrészt pedig nem zavarja azokat, akiket főleg a PHP érdekelne. Mellesleg az archívum is sokkal egységesebb lenne. Egy kicsit több szentbeszédet tartottam mostanában emiatt, remélem nem sértettem meg vele senkit. Néha érdekes emberekkel hoz így össze a sors...

Ami pedig a technikai részét illeti a dolognak, sokat segített a dolgon az új mailman-re váltás. Többmindent lehet állítani, mennek az ékezetes (tárgyú) levelek (még az archívumban is!), és teljesen magyarul beszél (és mellesleg még vagy 10 nyelven, de ez most nem ide tartozik). Reklamáció (ami eljut hozzám) sem szokott sok lenni, sokkal kevesebb, mint azelőtt.

András: Goba, úgy tudom, hogy te kezdtél neki a PHP dokumentáció fordításának, mely sajnos egy ideje már szünetel. Szerinted hogyan lehetne, érdemes lenne-e beindítani megint, illetve vélemenyed szerint miért alakult így a dolog?

Goba: A fordítás első szakaszában nagyon sok pozitív visszajelzést kaptunk. Aztán az egész dolog átcsapott a hétköznapi megszokás kategóriájába. Tehát szinte elvárták már hogy a magyar dokumentáció rendelkezésre álljon és hibák ne forduljanak elő benne. Ez azt jelenti, hogy nemhogy anyagi elismerés, de erkölcsi biztatás sem érkezik a munka hasznosságáról.

A fordításban résztvevők többnyire családos emberek, valamiből el kell tartaniuk a szeretteiket, es szabadidejükben érdekes dolgokat szeretnének csinálni. Egy teljesen új függvenykönyvtár alapos megismerése a fordításon keresztül érdekes lehet, de a fordítás karbantartása, frissítése, változások követése nem különösebben motivált foglalatosság.

A dokumentáció fordítási munka kezdetén a CVS konkurrens verzió kezelő rendszer aktív ismerete, az XML eszközök, trükkök megismerése is hajtotta a résztvevőket. Ezek mindennapivá válása, valamint a fent említett okok egyenesen vezettek a kézikönyv fordítás 'szüneteléséhez'.

Sokat ötleteltünk azon, hogy hogyan lehetne a problémán segíteni. Más országok fordítói csoportjai is egyébkent hasonló problémákkal küzdenek. Arról van szó ugyanis, hogy a lefordított kézikönyvet elsősorban a kezdők használják. A haladóbb felhasználok felismerik, hogy az nem mindig aktuális, és a felhasznalói kommentek, amik szintén hasznos információkat hordoznak, amúgyis angolul érhetőek csak el. A kezdőknek viszont a kézikönyv valószínűleg túl száraz, és egyébként is több anyanyelvű (esetünkben magyar) könyv jelent meg kezdők számára a PHP nyelvről. Ezért is csökkent talán a kézikönyv iránti érdeklődés, vagy legalábbis az, ami hozzánk eljut.

Felmerült hogy a kézikönyv fordítása talán ezen okok miatt valóban céltalan, és sokkal inkább ismertetőket, tutorialokat kellene fordítani, amik a kezdők számára jobban használhatóak.

András: Ezeknek a remélhetőleg előbb-utóbb valóban megújuló Weblabor keretet is szándékozik biztosítani. Ezért nagy szeretettel várjuk az ilyen ismertetőket.

Robi: Goba, nem gondolod, hogy túl sok alapismeret szükséges a fordításban való részvételhez, és esetleg ez gátolja a segítőket?

Goba: Ez az egyik 'hivatalos álláspont'. Számos ötlet merült fel a fordítási munka megkönnyítésére a modern vizuális szerkesztőktől a gyors fordítás ellenőrzésig. Ezek a fejlesztések nemzetközi szinten zajlanak. A konkrét lépések várhatóan pár hónapon belül éreztetik majd a hatásukat a fordítás könnyítését illetően.

András: Goba, a PHP.net webteam tagja vagy. Hogy sikerült bekerülni a csapatba, hogyan dolgoztok?

Goba: A PHP dokumentáció fordítása kapcsán először az angol dokumentáció szerzői csapatba illeszkedtem be. Ott inkább a háttérrendszer tökéletesítésében segédkeztem. Most például éppen a Héber nyelv megfelelő támogatásán dolgozunk, illetve más nagyszabású fejlesztéseket készítünk elő. Mivel a PHP honlapja főként a dokumentációbol áll, néhany dolgot ott is javítani és fejleszteni kellett a dokumentáció megfelelő tálalása érdekében.

Igy elkerülhetetlen volt a bekapcsolódás a PHP.net webteambe. Úgy, mint ahogy a dokumentációs csoportban, a webteamben is többen dolgoznak persze, mint ahányan a phpcredits() listában látszanak. Én főként a beérkező levelekre szoktam válaszolni, valamint az oldalak fokozatos tökéletesítését (register_globals=on igény mentesítés például) végzem. A leglátványosabb kezdemenyezésem talán a My PHP.net szolgáltatás, ami a jövőben még több kényelmi szolgáltatással bővül majd.

Érdekes kihívások adódnak egy olyan rendszerben, ahol száz tükörszerver működését kell valahogy koordinálni, biztosítva a lehető legtöbb működő szolgáltatást, gyors kiszolgálást, rendelkezésre állást. Elég sokat lehet tanulni, főleg a szervereket üzemeltető csapat tagjaitól.

András: Goba, mivel telnek a napjaid, tanulsz még, vagy dolgozol, esetleg mindkettő?

Goba: Most leginkább tanulnom kellene. A BME Villamosmérnöki és Informatikai karára járok informatikus hallgatóként. Sajnos sokat hanyagoltam az egyetemet a PHPs és egyéb érdekes elfoglaltságaim miatt. Ami a munkát illeti, a PentaSchool cégnel szoktam PHP és XML témájú tanfolyamokat tartani, általában jó hallgatói értékelésekkel.

Goba: András, óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy neked hogyan sikerül a családot összegyeztetni a munkával és a publikus szereplésekkel? Hogyan sikerült közénk csöppenned?

András: A barátném szerencsére megértő a munkámmal kapcsolatosan, publikus szereplésem azért annyi nincs, hogy abból gond lenne, és még a tinilányok rajongó levelei sem jutottak el hozzám, amik esetleg problémát okozhatnának. Azt is bele kell számolni, hogy mivel a cégem nagyrészt itthonról is vezethető és a munkatársak tudnak önállóan dolgozni, ezért napi 1-2 órát nyerek, amit amúgy utazással kellene töltenem.

A PHP levelezőlistáról, annak folyományaként ismertelek meg titeket. Nem volt nehéz az odacsöppenés, mivel az érdeklődésünk eléggé hasonló, és szeretnénk tenni valamit a hazai számítástechnikáért.

Robi: Nem gondoltál rá soha, hogy inkább kertésznek állsz, vagy valamilyen nyugalmasabb elfoglaltság után nézel?

András: Speciel a kertészségen még nem gondolkodtam, bár remélem eljön egyszer az az idő, hogy a saját kertemet gondozgathatom... Nyugalmasabb elfoglaltság érdekelne, de annak eléréséhez kell a jelenlegi kevésbé nyugis meló, legalábbis a jelenlegi tudásom szerint. Ha valaki tud más megoldást, szívesen veszem a segítséget...

Goba: Hát nem hallottad, hogy meg tudsz gazdagodni csak emailek olvasásával. Sőt ha sok embernek küldöd tovább, egyenesen multimilliomos leszel!

András: Hehe :) Majd szólj, ha te már ott tartasz. Egyelőre maradok a munkám mellett... :)




És az élet folyik tovább, reméljük még sokáig fenn fog maradni ez a lap, vagy ennek valamely reinkarnációja. Azt gondoljuk, hogy sok ember napi információforrása lehet weboldalunk. Amennyiben bármilyen ötletetek van, hogyan lehetne még jobbá tenni a lapot, szívesen fogadjuk. Illetve mint az egyik kérdés közben felmerült, várunk lelkes embereket, akik hírekkel, cikkekkel be-be tudnának segíteni nekünk alkalmanként vagy folyamatosan!
 
Hojtsy Gábor arcképe
Hojtsy Gábor
A Weblabor szerkesztője, mérnök informatikus. Több nemzetközi webfejlesztéssel és tartalomkezeléssel foglalkozó konferencián adott már elő, a hazai Web és Drupal konferenciák egyik szervezője. Szabadidejében legszívesebben amatőr színjátszással és énekléssel foglalkozik. Meggyőződése, hogy a pirospöttyös az igazi.