Weblabor

Jelen cikksorozatban egy javascriptes keretrendszer alapjait fektetem le. Konkrétan arról lesz szó többek között, hogy hogyan lehet JavaScriptben használhatóbbá tenni az osztályokat, csomagokat létrehozni, és egyszerűsíteni a típusellenőrzést.

Szükség van-e projektmenedzsmentre?

Profi az, aki tudja, mit csinál

Azt gondolom, profi az, aki tudja, mit csinál. Tudja nem csak akkor, amikor beír egy sor PHP-t, de akkor is, amikor rendszerbe szervezi a sorokat, tudja akkor, amikor ennek megjelenítést tervez, de tudja akkor is, amikor az egész készítés folyamatát kell megszerveznie, átlátnia.

És persze ha valamit nem csinál profin, igyekszik ezen változtatni.

De hogyan szervezünk projektet? Miért úgy?

Miért nem jók az ismert módszerek? Miért nem használjuk őket?

Az SQL nyelv fejlesztése az 1970-es évek elején az IBM-nél kezdődött. Ezzel egy időben készültek el az első relációs adatbázisok (RDBMS). Az SQL kidolgozásánál elsődleges szempont volt az egyszerűség megőrzése azzal együtt, hogy rendkívül komplex lehetőséget nyújtson az adatok hozzáféréséhez. Az SQL és RDBMS rendszerek kéz a kézben fejlődtek az elmúlt 40 évben. Hatalmas adatmennyiséget kezelünk ezekkel a rendszerekkel, nagyon sokáig svájci bicska-szerűen mindenre megoldást kínáltak. Kialakultak az informatika szegmenseihez idomuló megoldások, így amikor a web elterjedt, vele együtt lettek népszerűek az egyszerűbb RDBMS rendszerek, mint a MySQL vagy a PostgreSQL.

Webes munkáim során sok adminfelületet csinálok, ahol rengeteg űrlap is készül, és ellenőrizni kell a kitöltött adatokat. Ezt az ellenőrzést szerveroldalon mindenféleképpen meg kell tennünk. Kliens oldalon ugyan nem kötelező, de manapság alapvető elvárás. Ha meg akarjuk spórolni a kliensoldali ellenőrzést, a szerver oldali kontroll után úgysem ússzuk meg a visszajelzést, hogy valami adat nincs rendben. Ha pedig ellenőrzünk kliens oldalon is, akkor ugyanazt a logikát kell két nyelven kiviteleznünk; ha egy újabb mező kerül az űrlapba, akkor két helyen kell a kódot módosítani.

Ha az előző részek tanácsai nem segítettek egy-két gépen megvalósíthatóvá tenni a feladatot, eljött a pillanat hogy szétrobbantsuk az alkalmazást apró darabokra.

Az Internet Explorer 8-as verziójában megjelent Web Slices szolgáltatás segítségével az oldalaink egy-egy szeletét egy mozdulattal beépíthetővé tehetjük a látogatóink böngészőinek kedvencei közé. Az adott oldalelem pontosan úgy fog kinézni a böngészőben, ahogy az oldalon látszik, továbbá lehetőségünk van arra is, hogy megadjuk az IE számára a frissítési és lejárati időt, így a böngészőben látható információk naprakészek lehetnek. Az egészben az a legjobb, hogy a megoldás használatához semmiféle külön szerveroldali támogatáshoz nincs szükség, mindössze néhány speciális CSS hivatkozási konvenciót kell betartanunk.

WPF/E

A WPF, vagyis a vadonatúj, vektoros, D3D alapú Windows UI technológia megjelenése hajnalán óhatatlanul felmerült a fejlesztőkben, hogy milyen jó lenne, ha az XAML mint XML alapú felület és interakció leírónyelv alkalmazható lenne a szintén XML alapú XHTML leváltására.

Milyen bugokba, problémákba lehet belefutni egy online játék készítése során? Bár a konkrét téma valószínűleg nem érint tömegeket, azért vannak olyan tanulságok, amiket minden fejlesztő levonhat és hasznosíthat magának. A tapasztalatok a Zandagort nevű PHP–MySQL–AJAX-ban írt, böngésző alapú MMO stratégiai játék fejlesztéséből származnak.

Ebben a rövidke leírásban azt szeretnénk bemutatni, milyen egyszerű elkészíteni egy elegáns webes alkalmazást a Yii keretrendszer segítségével. Ha a későbbiekben igény lesz rá, természetesen belevághatunk kényesebb témákba is, mint például a biztonság, gyorsítótárazás, komolyabb Active Record használat stb.

Mielőtt a bevezető cikk után rátérnénk a konkrét load balancing és clusterező megoldásokra, szeretnék egy jelentéktelennek tűnő, ám de annál hasznosabb eszközt bemutatni. Hölgyeim és uraim, konzolokat elővenni, debuggereket bekapcsolni, háttérfolyamatokat írunk.