Weblabor

A cikksorozat következő részében tovább ismerkedünk a CSS fortélyaival, további tulajdonságok kerülnek napirendre. Szó lesz a láthatóságról, megjelenítési lehetőségekről és a CSS alapú oldalak kialakításánal leginkább fontos pozícionálásról és lebegtetésről egyaránt. Ahogy az előző cikkben, itt is igaz: az alább bemutatottak többnyire csak a legújabb böngészőkben fognak működni (sőt, előfordul, hogy még azokban sem)!

Akik érdeklődő figyelemmel olvasták a PHP Tokenizer kiterjesztéséről szóló korábbi cikkemet, azoknak minden bizonnyal érdekes csemege lesz az ott bemutatottak felhasználása a kódszépítés helyett a forrás összevazarására, azaz obfuszkálására. Habár kész obfuszkátorok sőt PHP forrás kódolók is rendelkezésre állnak, érdemes egy kicsit elmerülni egy lehetséges megvalósítás részleteiben. Cikkemben ezúttal be szeretnék mutatni egy elég egyszerű obfuszkátort, amely sokmindenki hasznára válhat.

A cikksorozat harmadik részében folytatjuk a CSS bemutatását, további kiválasztókat fogunk áttekinteni. Fontosnak tartom továbbra is kihangsúlyozni, hogy a szabványt nézzük végig, és nagyon könnyen előfordulhat, hogy nem minden böngésző tudja kezelni az ismertetett megoldásokat. Ez különös tekintettel igaz az ebben a cikkben bemutatandókra. A teljes böngésző támogatás hiánya azonban továbbra sem akadályozza meg olvasóinkat abban, hogy az ilyen kiválasztókat használó megoldásokat vezessenek be extraként oldalaikon. Csak az a fontos, hogy ne ezen múljon az oldal használhatósága.

A PHP kétféle idézőjel használatát támogatja, és ráadásul a heredoc megadási módot is alkalmazhatjuk. Sok hiedelem kering azonban arról, hogy ezek közül egyik vagy másik gyorsabb, hatékonyabb eszköz lenne, és kizárólag azt szabad használnunk programjaink írása során. Cikkemben szeretném ezen hiedelmek egy részét megdönteni, valamint bemutatni, hogy egészen kis eszköztárral is igazolhatóak vagy cáfolhatóak az ilyen jellegű állítások, a PHP belső világának ismerete nélkül. Nézzük mire jutunk saját méréseinkkel, ha nekünk "bizonyíték kell, nem ígéret".

A cikksorozat második részében folytatjuk az ismerkedést a CSS alapjaival, azt fogjuk áttekinteni, hogy egy elem kiválasztása után hogyan tudjuk befolyásolni a megjelenését - erről szólnak a CSS tulajdonságok. Az elemek azon paramétereit fogjuk végignézni, melyeket a stíluslapok segítségével meg tudunk határozni. Nem törekszünk a teljes, minden lehetőséget bemutató referenciaszerű felsorolásra, inkább csak a lehetőségek gyors, de alapos áttekintésére. A további lehetőségeket későbbi cikkekben fogjuk bemutatni.

A PHP fejlődése során egyre több belső lehetőséget tett elérhetővé a nyelvet használó programozók számára, gondolhatunk itt például a parse_ini_file() függvényre is, mely a php.ini feldolgozó kódot teszi a programozók számára is felhasználhatóvá.

Cikkemben a PHP Tokenizer kiterjesztéséről szeretnék néhány jó szót szólni, mely a PHP belső világát mutatja meg, a nyelvi feldolgozó használatát teszi lehetővé szkriptjeinkben. Szerintem ez az, amit (talán sokan is) kerestek. Írásom a haladóbbaknak szól, tehát aki nem látta még a PHP forráskódját illetve nem fordított PHP-t, annak lehet, hogy megfekszi a gyomrát, tehát csak óvatosan!

Híreinkben sokszor hangoztattuk, hogy a CSS használata sok terhet vehet le a vállunkról hosszú távon. A Weblabor váltásával most már mi is ezt az utat járjuk. Annak érdekében, hogy még többen ismerjék fel a CSS előnyeit, cikksorozatot indítunk a technológia megismertetése érdekében.

A cikksorozat első részében a CSS alapjairól lesz szó: bemutatásra kerül, hogy mi az a CSS, miért jó, ha oldalaink megjelenésének befolyásolására ezt használjuk, illetve elkezdünk megismerkedeni azzal, hogy milyen lehetőségeink vannak a nyelvben annak meghatározására, hogy mely elem(ek) tulajdonságait szeretnénk befolyásolni.

A Weblabor váltott. Mégpedig nem kis lépést tettünk: PostNuke rendszerünkről egy teljesen más családba tartozó keretrendszerre váltottunk, a nyílt forráskódú Drupal csomagra. Biztos vagyok benne, hogy sokakban felmerül a kérdés, hogy miért pont ezt a rendszert "szúrtuk ki", és miért nem választottuk a kényelmes megoldást, maradva a PostNuke mellett; illetve miért nem fogtunk saját keretrendszer kialakításába, mely kifejezetten a saját igényeink kielégítésére született volna. Készen állunk a válaszokkal.

Amikor felvetődött a 2003-as év összefoglalása, illetve annak a kiemelése, hogy mégis mivel foglalkoztunk, milyen komolyabb dolgok történtek webhelyünkkel és a körülötte formálódó közösséggel, úgy gondoltam nem lesz nehéz dolgom. Tévedtem.

A PHPInfo / Weblabor oldalon a 2003-as évben több mint 570 hír jelent meg, mely arányaiban óriási jelentőségű, hiszen a PHPInfo 2001 májusi indulása óta idén jelent meg az összes hír több mint fele. Ehhez nagyban hozzájárult, hogy az év elején csatlakozott a csapathoz Bártházi András és szerény személyem, valamint hogy PHPInfo és a WFSZ különböző kezdeményezéseivel a közösség más tagjait is részvételre tudtuk bírni.

Lássuk, milyen fontos események történtek velünk, mit sikerült elérni, miről adtunk hírt a 2003-as esztendőben.