Weblabor

Március tizenhatodikán jelent meg a MySQL 5.0 újdonságait tárgyaló sorozat első része a MySQL cég fejlesztői webhelyén MySQL 5.0 New Features: Stored Procedures címmel. A tegnapi napon azonban rögtön három újabb cikk is megjelent a triggerekről, nézetekről és a szabványos metaadat elérési lehetőségekről. Ez a négy fő újdonság érkezik majd a MySQL adatbáziskezelő szerver új főverziójában.

Megjelent a népszerű Firefox böngésző újabbb 1.0.2-es verziója, mely lényegében csak biztonsági javításokat tartalmaz, de ami azokat illeti, nem kis kaliberűeket, tehát mindenképpen javasolt a frissítés. Az Internet Security Systems jelentette a mai napon, hogy a Mozilla termékek egy olyan hibát tartalmaznak a GIF képeket feldolgozó kódban, ami tetszőleges kód futtatását teszi lehetővé a felhasználó gépén.

Megjelent az SQLite adatbázismotor új, 3.2.0 verziója. Ez a verzió végre teljeskörűen támogatja az ALTER TABLE ADD COLUMN utasításokat, illetve egy a legutóbbi verzió óta felfedezett tranzakciókezeléssel kapcsolatos hibát is javít.

A Perl 6 és Parrot párost, azaz a Perl nyelv következő generációját és az azt futtató virtuális gépet - nem csak Perles körökben - már sokan várják. A Perl egy egységesített, sok tekintetben kiegészített, ha lehet még rugalmasabb, teljesen újragondolt verzióját jelenti a hatos verzió, a Parrot pedig nem csak a Perlre fog szorítkozni, hanem más nyelvek futtatására (akár PHP-re) is képes lesz, ezáltal a nyelvek együttműködését is megvalósítva. Mindkét rendszer fejlesztése lassan, de biztosan zajlik, azonban szép csendben, szinte a semmiből időközben elkészült egy Perl 6 futtató, mely alig pár hetes, de kiválóan beszéli a nyelvet. Ez a Pugs.

Az elmúlt időszak fejlesztéseinek köszönhetően figyelmes olvasóink észrevehették, hogy pár napja néhány felhasználó neve mellett kis ikonok jelentek meg, melyek hasonlóak az adminisztrátorok zöld emberkéihez. Nos, ezen felhasználóink léptek be először a Weblabor Klubba, s így ebben a formában immár kiemelve láthatóak oldalunkon. A Klub szolgáltatások bevezetésének ez csak a legeslegelső lépése.

Az Amazon keresőkre specializálódott cégének, az A9.com-nak az oldalán jelent meg néhány napja az OpenSearch technológia leírása. Ez az új megoldás forradalmasíthatja a keresést, némelyek szerint ezzel az A9 a Google komoly vetélytársa lehet, különösen, hogy a találatok egy része amúgyis a keresőóriástól származik. Az új technika az aggregációt az információlekérés területéről a keresés térfelére tereli, azaz lehetővé teszi, hogy sok keresés szolgáltató adja össze eredményeit egy találati oldal kialakításakor.

Érdekes formában jelentek meg az utóbbi időben a Microsoft webes hírcsatorna olvasó és újabban a link kezelő hírei a weben. Először is nem láttunk hivatalos bejelentést a Microsofttól, másrészt pedig egy korábban más célokra használt domain név alatt kezdték el nyilvánosan fejleszteni és tesztelni ezeket a szolgáltatásokat. Ezért amikor először eljutott hozzám a hírcsatorna olvasó híre, megtekintve azt úgy döntöttem, hogy ezt nem is küldöm be a Weblaborra, hiszen az egész munkastílus, a hozzáállás nem a Microsoftra utalt.

A Google mindig hallat magáról, s ha hallat, akkor nem is egy hírrel. Már többször megfogadtam magamnak, hogy valamilyen rendszeres beszámolót indítok el a Google-lal kapcsolatos eseményekről, ez talán most megvalósul. Íme a hírek: a tegnapi nap folyamán elindították "Google Code" nevű projektjüket, ahol cégükkel kapcsolatos különböző programozási erőforrásokat gyűjtenek össze. Ezzel párhuzamosan elindult egy Lab projekt is, mely egy MacOS X szerű felületet kínált, de ezt az Apple nyomására gyorsan eltávolították.

Jim Ley vette nemrég a fáradságot, hogy bemutassa, mennyire nem számít újdonságnak az Ajax fejlesztés, és felnyissa a szemünket, hogy miért is most lett slágertéma. Úgy tűnik, hogy minden probélma gyökere az, hogy kevés a kliens oldali szkriptekben profi fejlesztő, és nem is alakultak ki igazán ilyen közösségek - a Perl, PHP vagy Java közösségekkel összehasonlítva -, és így nem termelték ki a megfelelő szaktudású fejlesztőket. Érdekes módon éppen erről folyt az eszmecsere nemrég a nyílt forrású tartalomkezelők nemzetközi levelezőlistáján is a böngészőbe ágyazott vizuális szövegszerkesztők kapcsán.

Claus Schmidt a múlt héten publikált egy érdekes technikát, melyet szerinte egyelőre főleg ártatlanul, és tudatlanul alkalmaznak bizonyos webmesterek. Ám leírásából úgy tűnik, hogy legalábbis néhányan már előre megfontolt szándékkal is kiaknázták ezt a keresők megvalósításában rejlő rést, mely a HTTP protokoll leírásának korrekt megvalósításából következik. A kihasználható hiba lehetővé teszi, hogy webhelyünk bármely címe alatt egy másik weboldal tartalmát indexeltessük le a keresőkkel, ezzel növelve webhelyünk keresők által számolt rangját, legalábbis Claus szerint.