Weblabor

A napokban jelent meg a PHP-Nuke tartalomkezelő rendszer 7.5-ös változata. A bejelentés szerint az új kiadásban teljesen modularizált adminisztrációs felületet kapnak a felhasználók, mely lehetőséget ad arra is, hogy többen menedzseljék az oldalt. Ezen kívül hibajavítások és szinte minden változó biztonsági ellenőrzése került be a rendszerbe.

Miközben azon törjük a fejünket, hogy milyen újdonságokat vezessünk be, vagy a meglévő szolgáltatásokat miként finomítsuk tovább, véletlenül ráakadtam az Internet Anagram Server nevű szolgáltatásra, mely segítségével sikerült kideríteni, hogy a Weblabor névből mit lehetne még összerakni. Érdekes változatok kerültek napvilágra.

A PHP Magazine-ban jelent meg Zak Graent cikke a hét leggyakrabban feltett kérdésről a MySQL licencelési feltételeivel kapcsolatosan. Hét rövid kérdés, hét rövid válasz egy mondatban, és egy bekezdésben. A rövid mondatok a lényeget mutatják meg, míg a kifejtett válaszokból átfogóbb képet kaphatunk. A cikkben ugyan kifejezetten MySQL-lel kapcsolatos kérdésekről van szó, de "általános műveltségünket" is gyarapíthatjuk az elolvasásával.

Sokakban felmerül a kérdés, hogy mégis miként lehet nyílt forráskódú szoftverekből pénzt csinálni. Nem arról van szó, hogy saját termékünkként, jogtalanul értékesítjük, hanem hogy a szabad forrású terméket fejlesztve jutunk bevételhez, valamilyen egyedi igény teljesítésével vagy szolgáltatással. Ezzel mi is jól járunk, hiszen van mit az asztalra tenni, és a többi felhasználói is jól jár, mert a nyílt termék is jobbá válik. Szerencsére a Drupal körül is egyre több ilyen megoldás van kialakulóban.

Több mint másfél hónapja jelent meg nálunk Felhő Újratöltés nélküli adatcsere böngészőben című cikke. Azért érdemes ezt egy kicsit elővenni - amellett, hogy nagyon jó -, mert Harry Fuecks is éppen ezt a témát járta körbe néhány órával ezelőtt publikált blog bejegyzésében. A tőle megszokott alapossággal három részre osztja a folyamatot: működés, adatcsere formátum és a felület frissítése.

A Roller egy szokványosnak látszó blogok fenntartására szolgáló program, legalábbi ha a felületét tekintjük. Ha egy kicsit mögé tekintünk, akkor azonban kiderül, hogy nem a napjainkban közkedvelt PHP vagy Perl megoldással készült, hanem Java nyelven Java Servlet és JDBC háttérrel.

Hosszú előkészítés után az éjjel elindult a Mozilla új honlapja. A cél az egyszerűsítés, egy modernebb, átláthatóbb design elkészítése volt, és szerintem jól is sikerült...

A legtöbb tapasztalattal rendelkező szerver oldali programozó tudja, hogy igazán kényelmes sablonokkal megoldani a programok kimeneteit, hiszen sok weblapon ismétlődnek a fejléc-lábléc komponensek, sőt sokszor az oldalsávok is azonos megjelenéssel bukkannak fel a különböző oldalakon. Szerver oldali sablonokkal a szokásos keretbe tudjuk önteni a változó tartalmat. Ezzel a megoldással azonban végső soron minden oldalnál le kell küldenünk ugyanazt a tartalmat a böngészőhöz, ami nem túl kellemes erőforrás felhasználási szempontból. Lássuk hogyan lehet ezt megoldani kliens oldalon.

Múlt hétvégén zajlott a Második Perl Találkozó családias körülmények között a PentaSchool Oktatási Központban. Az összegyűlt Perl megszállottak között valószínűleg én lógtam ki leginkább - ezúttal Andrást helyettesítve a kém szerepében. Még az első előadás megkezdése előtt megkezdődött az a beszélgetés, melyet később Csongor villámbeszéde formalizált: nevezetesen, hogy milyen helye van most és a jövőben a Perlnek, és mit tanulhat más technológiáktól. Különösen sokszor merült fel a PHP, mint összehasonlítási alap.

Hármas ikreink voltak, ráadásul szépen összenőve. Mi mégis úgy döntöttünk, hogy jobb az úgy, ha szétválasztjuk őket. Miről is beszélek? A webhelyünket működtető Drupal rendszerben a Post-Nuke-ról történő átlépés idején úgy döntöttünk, hogy a story (avagy magyarul a történet) típust választjuk a hírek és a cikkek - sőt a szójegyzék magyarázatok - reprezentálására is. Ez programozási szempontból kényelmes volt, mert egy modul kezelte mindezeket, ugyanakkor nem volt túl felhasználóbarát. Ezt oldottuk ma meg.