Weblabor

Amint ígértem, íme az interjú második része. Úgy döntöttem, ha akadnak kérdések az elhangzottakkal kapcsolatban, megpróbálkozom egy utolsó kérdéssorozattal – ne hagyjátok ki a lehetőséget. Ismétlésképpen: Ola Bini a ThoughtWorks tanácsadója, többek között a JRuby egyik fő fejlesztője, ebben a témában könyvet is írt Practical JRuby on Rails címmel. Népszerű blogjának vezetése mellett egy új nyelv, az Ioke létrehozásán fáradozik.

Három hete, hogy megjelent a Weblabor a Twitteren. (Mi a Twitter?) A Weblabor Twitter-kontóján a Weblabor házatájáról olvashattok bejegyzéseket a szerkesztőktől.

A következetes moderációs gyakorlat miatt rendre kaptunk bírálatot, hogy egy-egy tartalom miért nem fér el blogmarkként, amikor az a beküldő számára fontos és értékes. Ennek feloldására tesszük lehetővé azt, hogy begyűjtjük a #weblabor címkéjű csiripeket és az oldalsávban megjelentetjük őket.

A tegnapi napon egy nagyot ugrottunk, 5.2-ről 5.3-ra váltott a legfrissebb stabil ág. Hosszú fejlesztés után sikerült ide eljutni, így az 5.3 lehetőségeiről már bőven volt időnk beszámolni. Ezek megismétlése helyett Felhővel összegyűjtöttük a témába vágó beszámolókat.

Csütörtökről péntekre virradó éjszaka 01.30 és 02.30 közti ablakban egy maximum 15 perces előre tervezett karbantartást végzünk. Erre az időre a Weblabor elérhetetlen lesz. A karbantartás célja szoftverfrissítés.

Az alábbiakban megosztom a Weblabor olvasóival azt a work in progress interjút, ami Ola Binivel készül e-mailben. Az eredeti angol verziót a teljes interjú összeállításakor adom közre. Az írás alatti kommentekben ti is kérdezhettek. Ola Bini a ThoughtWorks tanácsadója, többek között a JRuby egyik fő fejlesztője, ebben a témában könyvet is írt Practical JRuby on Rails címmel. Népszerű blogjának vezetése mellett egy új nyelv, az Ioke létrehozásán fáradozik.

A nemsokára megjelenő Firefox 3.5-ös kiadás számos újdonságot kínál a webfejlesztőknek. Ezek közül az alábbiakban a @font-face CSS szabály megvalósításáról szólok, amely segítségével a látogató számítógépére telepített betűtípusoktól függetlenül, tetszőleges fonttal jeleníthetjük meg weblapunk szövegeit. Jelentős igény mutatkozik a webbiztos betűtípusok-tól eltérő fontok használatára, a Weblabor hasábjain is már több ízben előkerült a téma.

Craig Buckler nemrég a SitePoint hasábjain értekezett arról, milyen fontos, hogy körültekintően válasszuk meg a honlap egyes elemeinek fájlneveit. Gondolhatnánk egyből, hogy a szerző holmi huncut keresoptimalizálási fogásokra akar kilyukadni, a helyzet azonban ennél sokkal prózaibb. A reklám-blokkoló szoftverek térhódításával sokszor a weboldalak olyan elemei sem kerülnek feldolgozásra, amelyek amúgy teljesen ártatlanok, de a nevük tartalmazta példának okáért az „ad” kifejezést.

JavaScriptben arra a problémára kerestem a megoldást, hogy egy objektumokat tartalmazó tömbben hogyan lehet egy objektum/függvény értékű tulajdonság alapján a leghatékonyabban keresni. Ez elég specifikus téma, mert legtöbbször már létrehozott DOM objektumokkal dolgozunk JavaScriptben, szóval az objektumok felvétele egy adott tömbbe és kikeresésük már adott (lásd getElementsByTagName()).

Török Gábor küldött be blogmarkot a Google Page Speedről. Ennek kapcsán szépen sorjában végigmentem az ajánlásokon és néhány helyen az eddigi szemlélettel – amit mindenki „kőbe vésett szentírásnak” vett – homlokegyenest ellenkező javaslatot olvastam. Emiatt gondoltam, hogy a számomra kérdéses dolgokat összegyűjtöm. Nézzük hát egyenként ezeket a pontokat.

Talán egy középhaladó (PHP) programozó egyik legnagyobb problémája a saját fejlesztésnél az adatbázis-műveletek kezelése. Sokszor sokféle lekérdezést írunk vagy sokféleképpen hivatkozunk egy bizonyos adathalmazra, így bonyolulttá válik bármiféle gyorstárazás vagy egységes elérés implementálása. Itt siet segítségünkre a DAO, avagy az objektumok adatbázisba mentésének módszere.