ugrás a tartalomhoz

Interjú Ola Binivel – 2. rész

yaanno · 2009. Júl. 21. (K), 15.46
Amint ígértem, íme az interjú második része. Úgy döntöttem, ha akadnak kérdések az elhangzottakkal kapcsolatban, megpróbálkozom egy utolsó kérdéssorozattal – ne hagyjátok ki a lehetőséget. Ismétlésképpen: Ola Bini a ThoughtWorks tanácsadója, többek között a JRuby egyik fő fejlesztője, ebben a témában könyvet is írt Practical JRuby on Rails címmel. Népszerű blogjának vezetése mellett egy új nyelv, az Ioke létrehozásán fáradozik.

Weblabor: Látsz-e olyan új lehetőségeket a Java virtuális gép (JVM) következő változataiban, amelyek hasznosak lehetnek a különböző nyelvek fejlesztői számára?

Ola Bini: Mindenképpen. A JSR-292, vagyis a Java Platformra építő dinamikus nyelvek specifikációs törekvése (mely szakértői csoportjának tagja vagyok) lényegében az, hogy olyan változtatásokat eszközöljön, amik nagyban megkönnyítik az alternatív nyelveket fejlesztők munkáját. A főbb változások között említeném a dinamikus metóduskezelést (invoke dynamic), de egy csomó minden mással is kísérletezünk, amik közül persze nem minden kerül be a JVM-be. Szóval a Java Platform mindenképpen jó úton halad, hogy az alternatív nyelveket fejlesztők igényeit minél jobban kielégítse.

WL: Hogyan látod a JRuby jövőjét? Milyen irányokba fejlődhet a nyelv?

OB: Na, ez jó kérdés, erről még nem nagyon gondolkodtam. A sebesség növelése persze mindenképp jó lenne. Charles (Charles Nutter, a JRuby másik fő fejlesztője – WL) például egy Ruby2Java nevű projekten dolgozik, ami elvben lehetővé teszi majd Ruby osztályok statikusakra történő fordítását. Emellett szerintem a JRuby jó választás lehet azoknak is, akik a Ruby nyelvvel szeretnének kísérletezni, esetleg itt-ott változtatni rajta.

WL: Szerinted a JRuby felhasználók számára ígéretes lehet a Google Appengine Java platformja? Mi a véleményed a GAE/J-ről általában?

OB: Szerintem igen, a GAE/J egy jó platform a JRuby számára, és azt hiszem, hogy általában véve is igen figyelemre méltó. Az AppEngine koncepció a JVM-re építő alternatív nyelvek egész tárháza számára megnyílt, így a legkülönbözőbb fejlesztői közösségek találkozhatnak és készíthetnek érdekes dolgokat. A bevezetett korlátozások is ésszerűek szerintem, nem okoznak gondot, ha már ráálltál valamennyire.

WL: Te találtad ki és fejleszted az Ioke nevű, szintén a JVM-en futó nyelvet. Mik voltak a motivációid, hogy létrehozz „még egy nyelvet a JVM-re”?

OB: A fő indíttatás az volt, hogy olyasmit próbáljak ki, ami más nyelvekben nincs meg. Az Ioke azonban „nem csak egy másik nyelv a JVM-en”, mert fut például a CLR-en, de más platformokra is portolva lesz. Hogy először a JVM-re készült el, teljesen pragmatikus döntés volt, mert itt egy csomó mindent alapból megkap az ember.

Hozzáteszem, hogy szerintem nem túl ésszerű az emberek új nyelvek létrehozásával szembeni ellenállása. Én azt szeretném, ha több új nyelv születne. Még ha senki sem használja rajtad kívül, mégis érdemes egy nyelv készítésébe belevágni, mert nagyon sokat lehet ebből tanulni.

WL: Bemutatnád az olvasóknak az Ioke alapvető koncepcióit?

OB: Ehhez kevés lenne itt a hely. Röviden, az Ioke egy prototípus alapú, objektumorientált, dinamikus, de erősen típusos programozási nyelv. Támogatja a mutatorokat és a makrókat. A nyelv a kifejezőerőt helyezi a középpontba, tekintet nélkül a teljesítménybeli korlátokra. További infókat az http://ioke.org oldalon találsz.

WL: Az Ioke-vel kapcsolatban tehát azt mondod, hogy a kifejező erőt helyezed előtérbe a teljesítménnyel szemben. Mit jelentene ez a mindennapi programozási gyakorlatban?

OB: Én nem ezt állítom, csupán azt, hogy az Ioke fejlesztése kapcsán követem ezt a filozófiát. Különböző helyzetekben a kifejezőerő és teljesítmény közötti egyensúlyt különbözőképpen kell biztosítani.

WL: Köszönöm!

Az interjú teljes anyaga eredeti nyelven Hardi János naplójában olvasható.
 
1

Mások?

Joó Ádám · 2009. Júl. 26. (V), 17.45
Ez jó, más nyelvfejlesztőkkel is szívesen olvasnék beszélgetést.
2

Én is :)

yaanno · 2009. Júl. 26. (V), 22.23
Úgyhogy hajrá :)