Mennyire használható a Sourceforge kezdőlapja?
David J. Engfer blogjában Case Study: Poor Web Usability and Design címmel webes használhatósági kérdésekről, oldaltervezési kialakításokról szól a nyáron átöltöztetett SourceForge.net kezdőlapjának kapcsán. David esettanulmánya inkább csak gondolatébresztő, mintsem alapos írás, mégis jól rávilágít azokra a szempontokra, amelyek kis odafigyeléssel nagy mértékben javítják egy webes felület használhatóságát.
Ne törd a fejem – Felhasználóbarát webdizájn
Steve Krug nyelvezete könnyebb, mint Jakob Nielsené, mégis betekintést nyerünk a webergonómiába, onnan közelít, hogy a designernek milyen dolgokat kell szem előtt tartania a tervezés során. A cím a mottója, a felhasználónak nem szabad elgondolkodnia hosszasan a weboldal használatán, egyértelműnek kell lennie mindennek, akkor érünk célt, továbbá akkor marad nálunk a user, különben tovább fog állni.
Practical Django Projects
James Bennett neve a Djangót kedvelők számára ismerősen csenghet. Naplójában – b-list.org – rendre kiváló értekezéseket nyújt a legkülönfélébb technológiai témákban, de hogy messzire ne menjünk (és a könyvajánló tartalmi elvárásainak eleget tegyünk), az úriember nevéhez köthető a Practical Django Projects is. A könyvről előljáróban csak annyit: zseniális.
Október 1-jén ismét NewTech Meetup
Mint megszokott, hónap első szerdáján, tehát holnap, október 1-jén ismét Budapest New Technology Meetup a Szervita téri KÉK-ben. A rendezvény programlapja egyelőre szűkszavú a holnapi témákat illetően, mégis érdemes azokról címszavakban szólni. Az öt villámelőadás közül kettőnek is témája a Flash: Pataky Vince Flash fordítás és debuggolás OS X es TextMate alapon, illetve Serényi Balázs SourceBinder – kössük össze programkódjainkat címmel tartanak bemutatót. Kis Gergely az Android nyílt forrású mobil platform 1.0-s kiadásáról prezentál, de érdekes lesz Szabó Zsolt demója is, amelyben egy webes fax-szolgáltatásról, a faxolo.hu-ról tudhatunk meg részleteket. Találkozunk holnap!
jQuery világhódítás: Microsoft és Nokia a következők
A hétvégén John Resig jelentette be a jQuery blogban a következő hírt: Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy mind a Microsoft, mind a Nokia a fejlesztői keretrendszerébe építi a jQuery keretrendszert. A Visual Studióval fogják szállítani, lesz hozzá intellisense, kódrészletek, dokumentáció stb. Ráadásul a Microsoft újabb jQuery kiegészítőket is fejleszt. A Nokia pedig a WebKit alapú web-runtime-ját szereli fel jQuery-vel, ezzel egy widget platformot kínálva a fejlesztőknek. A két cég nem módosítja a jQuery kódját, csupán hasznosítják a vezető JavaScript keretrendszer újításait, funkcióit.
We have two pieces of fantastic, albeit serendipitous, news today: Both Microsoft and Nokia are taking the major step of adopting jQuery as part of their official application development platform.
Szemantikus HTTP
Jelen írás egy a szerkesztői levelezőlistán indult vita továbbgondolása, mely a hitelesítés megkövetelésekor használandó HTTP fejlécek kérdésében bontakozott ki. A cikkben kitérünk ezekre és más, méltatlanul hanyagolt gyöngyszemekre is.
A Google azt javasolja, hogy ne próbáljuk statikus tartalomnak álcázni a dinamikus webcímeinket
A hivatalos Google Webmaster Central blogban tegnap megjelent egy érdekes bejegyzés Dynamic URLs vs. static URLs címmel. A bejegyzés a dinamikus webcímeket a ?, & és = karakterek megjelenésével definiálja, míg a statikus webcímeket ennek hiányával, végül pedig számos érvet próbál felhozni arra, hogy ne próbáljuk meg a dinamikus webcímeket statikus webcímekként feltüntetni.
A bejegyzés olyan közkézen forgó hiedelmeket oszlat el, mint hogy a Google nem tud dinamikus webcímeket indexelni, vagy hogy legfeljebb három dinamikus paramétert tehetünk a webcímekbe, hogy a Google indexelje. A bejegyzés fő tanulsága, hogy a felesleges paraméterektől statikus vagy dinamikus webcím megjelenés esetén is meg kell szabadulnunk. Érdekes, hogy állítása szerint a dinamikus webcímek esetén a "felesleges paramétereket" a Google bizonyos szintig fel is tudja ismerni (de persze legjobb, ha nincsenek is ott), a statikus webcímeket pedig nem tekinti jól skálázhatónak a jövőbeli esetleges új paraméterek bevezetésére való tekintettel. Ez érdekes érv, én nem értek vele feltétlenül egyet, hiszen ez csak odafigyelés kérdése.
A bejegyzés olyan közkézen forgó hiedelmeket oszlat el, mint hogy a Google nem tud dinamikus webcímeket indexelni, vagy hogy legfeljebb három dinamikus paramétert tehetünk a webcímekbe, hogy a Google indexelje. A bejegyzés fő tanulsága, hogy a felesleges paraméterektől statikus vagy dinamikus webcím megjelenés esetén is meg kell szabadulnunk. Érdekes, hogy állítása szerint a dinamikus webcímek esetén a "felesleges paramétereket" a Google bizonyos szintig fel is tudja ismerni (de persze legjobb, ha nincsenek is ott), a statikus webcímeket pedig nem tekinti jól skálázhatónak a jövőbeli esetleges új paraméterek bevezetésére való tekintettel. Ez érdekes érv, én nem értek vele feltétlenül egyet, hiszen ez csak odafigyelés kérdése.
Új motort és megjelenést kapott a Weblabor.hu
Legutóbb közel három és fél éve vágtunk bele a Weblabor megújításába, majd jól hátradőltünk, más projektekre fókuszáltunk, és a Weblabor nem kapta meg azt a türelmet és törődést, amit érdemelt volna. A rendszerünket egy erősen módosításokkal átszőtt Drupal 4.6-os (nem tévedés) rendszer hajtotta, ami már finoman szólva is lejárt technológiának számít a mai körülmények között, nem beszélve az esetleges javítatlan biztonsági hibákról és a rugalmatlan, fejlesztésre nem motiváló környezetről.
Joomla!Nap 2008
Október 11-én már másodjára – viszont első alkalommal a Magyar Joomla! Felhasználók Nemzetközi Egyesülete szervezésében – kerül megrendezésre itthon a Joomla! CMS kedvelőinek nagytalálkozója, a Joomla!Day. A 10 órakor kezdődő Joomla!Nap a felhasználók és fejlesztők számára egyaránt kihagyhatatlan rendezvény, helyszíne Budapesten a CEU Konferencia Központ egyik elegáns konferenciaterme lesz.
Megjelent a Web programozás I. jegyzet 0.7-es verziója
Nem sokkal azután, hogy megjelent a Webes tartalomkezelő rendszerek legfrissebb jegyzete, elérhető a Web programozás tantárgy jegyzetének is legújabb, 0.7-es verziója. A jegyzettel a Kecskeméti Főiskola GAMF Karán tanuló műszaki informatikus hallgatók részére szeretnék olyan írásos anyagot biztosítani, amely az előadások és gyakorlatok mellett további segítséget nyújt a kliens- és szerveroldali nyelvek, valamint kapcsolódó technológiák alapszintű megismerésére. A jegyzetben lefedett főbb témák: HTML, CSS, JavaScript, PHP.
■