Weblabor

A Firefox 0.9-es verziója, illetve a Thunderbird 0.7-es verziója új rendszert fog bevezetni a kiterjesztések terén. Ez érinti a kiterjesztések telepítését is, illetve lehetővé válik a már telepített kiterjesztések automatikus frissítése is. Ehhez azonban egy új csomag összetétel szükséges, melyről Ben Goodger ír Writing Firefox/Thunderbird Extensions című, egyelőre vázlat állapotú dokumentumában.

Bár András már megpendítette korábban a jó hírt - hiszen nem lehetett sokáig halogatni a találkozóra felhívó hír megjelentetését - szeretném hivatalosan is bejelenteni, hogy immár ötödik éves lett a Weblabor! Az 1999-ben indult webhely sokmindent megélt, a PHPInfóval történt egyesüléssel és később az új portálrendszerünkre váltással sikerült jelentős előrelépéseket elérnünk. Teljes szinkronban lévén a PHPInfó éppen három éves lenne. Nade mit tartogat a következő ünnepi hét számunkra, és olvasóink számára?

Azt reméltem, hogy minden nap tudok valamennyit tudósítani a konferenciáról, de ez több okból sem volt lehetséges. Egyrészt nagyon gyenge volt a használható WiFi sebesség, egy alkalommal 70 bájt / szekundummal sikerült letölteni leveleket. Másrészt viszont olyan jó társaság jött össze, hogy nem is igazán jutott időm számottevő hosszúságú összefoglaló készítésére. Így utólag tudok csak szubjektív összesítéssel szolgálni.

A Mozilla böngészőcsalád szinte naponta fejlődik, egyre jobb a szabvány támogatása, egyre több funkciót valósít meg. Ilyen az Mozilla 1.7 RC1-es változattól, illetve a Firefox frissebb nightly buildjeiben elérhető CSS 3 opacity tulajdonság is a CSS 3 szín moduljából. Ez a tulajdonság egy elem áttetszőségét szabályozza, egyik alkalmazási módja egy a :hover-el összekötött megoldás - mely feleslegessé teszi több kép készítését. Lássunk egy példát a használatára!

A Sun úgy döntött, felveszi a versenyt a konkurenciával az olyan fejlesztői környezetek terén, mint a Visual Studio, Coldfusion, Eclipse. A nemrégiben közzétett alfa változat ("early access version") célja a Visual Basic szerű összedobálós weblap fejlesztői környezet kialakítása, a célközönség pedig a vállalati felhasználók. A kitűzött feladat nem egyszerű: a jelenleg .Net-et használók átcsábítása.

Egyre inkább terjed az a technika, hogy a CSS-sel formázott menünek háttérképet adva alakítják grafikus menüvé, méghozzá ehhez mindössze egyetlen képet használva. A technika lényege, hogy a nagy kép tartalmazza az összes menüpont minden állapotát (normal,:hover,:active) és háttér pozicionálással jelenik meg a megfelelő rész a megfelő helyen. A technikát az Alistaparton megjelent cikk CSS Sprite-oknak nevezi, míg egy másik oldalon Navigációs Mátrix elnevezést kapta. Ez utóbbi oldal arra mutat példát, hogy hogyan lehet egymásra rálógó menüpontok esetét megoldani.

Ha egy weblapot szeretnénk elkészíteni, előbb-utóbb felmerül annak is a kérdése, hogy hogyan fog szerepelni a keresőkben, illetve hogyan tudunk ezen változtatni? Az egyik út, mely elég jó irányba visz minket, hogy szabványos oldalt készítsünk, használjunk szép URL-eket - ezeket szeretik a keresők. A másik út, hogy próbáljuk megérteni a keresők lelkivilágát, és eszerint kialakítani oldalunkat, illetve lépéseket tenni valamilyen formában. Két oldalra is akadtam a napokban, melyek ezzel a témakörrel foglalkoznak, az egyik egy magyar oldal, a másik pedig egy angol cikk.

5 éves lett a Weblabor. Ennek örömére folytatjuk a Weblaboros találkozók sorát, jövőhét csütörtökön, azaz május 13-án este, 18 órától találkozót tartunk. A találkozó helye hagyományosan a Jóbarát étterem, mindenkit szeretettel várunk az eseményre!

"Az FFII (Alapítvány a Szabad Információs Infrastruktúráért) 2004-ben immáron másodjára szervezte meg a szoftver szabadalmakról szóló konferenciáját (némi békés demonstrációval egybekötve) Brüsszelben. Most az FFII európai körutazást szervez, melynek egyik állomása Magyarország. Hazánkba május 15-én érkezik Richard M. Stallman és tart előadást Szegeden." Tovább a HUP-on

A Wired nemrég megjelent cikke azt a problémát járja körül, mely a webszerverek elérhetőségét is veszélyeztetheti. A gondok az RSS használata körül jelentkeznek, azaz inkább annak megvalósítására vezethetőek vissza. Az RSS egy XML alapú szindikációs formátum, mely lehetővé teszi más webhelyek illetve magánszemélyek számára, hogy saját tartalmunkat újra publikálhassák, és egyszerűen olvashassák. Az a probléma, hogy a hibásan megírt RSS kliens programok túl agresszívak.